A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése

1984, Prilog 2-3; MAJNARIC-PANDZIC 1985; MAJNARICPANDZIC 1989). J. Simic a horvátországi baranyai és szlavóniai anyag régóta várt, hiánypótló közlésében Majnaric-Pandzicot követve három alapvető csoportban tárgyalja a mészbetétdíszes leleteket: dél-dunántúli mészbetétes kerámia, Szeremle-kerámia és Dalj-Bijelo Brdo-csoport (SIMIC 1993; SlMIC 2000). Később a magyar kutatás revideálta korábbi álláspontját, és egyértelműbben körvonalazta a Szeremle-kultúra emlékanyagát (BÓNA-NOVÁKI 1982, 69, 21. j.; KOVÁCS 1988).

14 A jugoszláv és román kutatók többsége azonban a helyesbítést nem vette figyelembe, és továbbra is a „oannon mészbetétes kerámia", illetve a Dubovac-Zuto Brdo-kultúra leleteiként említi a Duna magyarországi szakaszától délre előkerülő inkrusztált díszű kerámiát (pl. MEDOVIC 1996). Kivétel ez alól N. Tasié, aki a Szeremle-emlékanyag átértékelése nyomán 1996-ban újra összefoglalta a dunántúli mészbetétes és Szeremle-kultúra problematikáját. Megállapította, hogy dunántúli mészbetétes kerámiaimportok a Szávatorkolatnál keletebbre, vagyis a Bánátba nem jutnak el (a legkeletibb lelőhelyek Belegis, Gomolava és Vinca); tehát mivel ebben az időszakban a DélBánát a Vattina-kultúrához köthető (az Észak-Bánát pedig a Perjámos-kultúrához), a Szeremle-kultúra csak a Vattina-kultúra megszűnése után(!) juthatott a Bánátba (RBB1) (TASIC 1996). Eszerint a Vattina-kultúra az alföldi telikultúrákkal egyidőben szűnt meg, és a Szeremle-kultúra váltotta fel. Utóbbi kultúra a már korábban (TASIC 1983, 77-80,154-155) elkülönített korai Dubovac-Zuto Brdo-horizontnak (Dubovac-csoport) felelhet meg (vö. TASIC 1996, T. IV-V: Gefasse mit „Szeremle

Verzierung"!). A Szeremle-kultúra átértékelése és a dunántúli mészbetétes kerámia legfiatalabb fázisának emlékanyagáról napvilágot látott adatok alapján elkülöníthetővé váltak a Szeremle-kultúra jellemzői felé vezető, de idősebb, ún. kései dunántúli mészbetétes-proto-Szeremle-fázis és a Szeremle-kultúra jellegzetességei és lelőhelyei (BÓNA-NOVÁKI 1982, 69, 21. j.; KOVÁCS 1988; KOVÁCS 1994a; HONTI 1994; HONTI 1994a; KISS 1997; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 115-119, 63. kép). Már említettük, hogy az alföldi telltelepek koszideri rétegeiben a kései mészbetétes - proto-Szeremle-időszakra jellemző edénytöredékek kerültek elő, a Szeremle-kultúra kerámiája viszont e településekről nem ismert. Ezzel kapcsolatban fontos B. Hansel és P. Medovic megfigyelése a mozsor-földvári (Mosorin-Feudvar, Yu) telltelepen előkerült mészbetétdíszes kerámiatöredékek stratigráfiai helyzetével kapcsolatban. A korai rétegekben (amelyeket FD II-III-ra, illetve RBA2-re kelteztek) koncentrikus körmintás mészbetétes díszű proto-Szeremle bögréket találtak, míg a Pancevo-Omolj icának nevezett és a zárt házfázisok utáni (ún. késő Vattina-stílusú) építési fázisokban (MD I—

II; RBB1) az inkrusztált edényeken a „Szeremle típusú, bonyolult és laza mészbetétes díszítés" uralkodik (HÄNSEL-MEDOVIC 1991, 116-117; HÄNSEL-MEDOVIC 1994, 191-192, Abb. 7-9; HANSEL 1992). A proto-Szeremle- és a kialakult Szeremleidőszak egymást követő kronológiai helyzetét tehát egyértelműen bizonyítják az említett stratigráfiai adatok, ugyanakkor az ásatok által leírt relatív kronológia, vagyis a proto-Szeremle-időszak prekoszideri (FD III) keltezése és a Vattina-kultúra rétegsorát záró, (a koszideri periódusra jellemző tűvel keltezett) Pancevo-Omolj ica korú települési szinteknek az alföldi telltelepeink záró rétegeinél fiatalabb datálása némiképp ellent mond a magyarországi adatoknak. Ez az ellentmondás kétféleképpen oldható fel. Az egyik magyarázat szerint a Vattina-kultúra Pancevo-Omolj ica-fázisa valóban későbbi lenne a proto-Szeremle-időszaknál, vagyis a Vattina-kultúra telltelepeinek élete a többi Tisza menti tellkultúráénál egy fázissal később zárult le. A másik lehetőség szerint a Vattina-kultúra záró fázisa és az északabbra élt telikultúrák koszideri rétegei egykorúak, és a mozsori Pancevo-Omolj ica-szintekből előkerült mészbetétdíszes töredékeket tévesen interpretálták. Ez utóbbi értelmezés szerint csak a zárt házfázisok utáni, már a Belegis-kultúra edénytöredékeit is tartalmazó rétegből származó inkrusztált darabok sorolhatók a Szeremle-kultúrához — ezt bizonyítaná N. Tasié elemzése, amely szerint a Szeremle-kultúra csak a Vattina-kultúra megszűnése után jutott a Bánátba. Mivel a mozsor-földvári (Mosorin-Feudvar, Yu) település anyagából eddig közölt leletek csak nagy vonalakban mutatják be mind a Vattina-kultúra, mind a mészbetétes kerámia anyagát, a stratigráfiai helyzet pontosítását a teljes közléstől várhatjuk.

15 A koszideri korszak elején lezajlott folyamatok a következőképpen vázolhatok: a kései mészbeté14 Részletes áttekintését Id.: P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 114.' 15 Az eddigi publikációkban válogatott (HÄNSEL-MEDOVIC 1991. Abb. 6) és nem pontosan keltezett leletek (HÄNSEL-MEDOVIC 1992a, Taf. 6-8: früh- undmittelbronzezeitliche Keramik; HÄNSEL-MEDOVIC 1994, Abb. 7: Keramik der älteren Phasen; Abb. 8-9: Keramik