A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése
tes - proto-Szeremle- vagy kialakuló Szeremlefázisban a Dunántúlon az északi és déli mészbetétes népesség fiatal időszakának jellemzői egységesültek; ehhez még további hatások adódtak a Duna-Tisza köze déli területein és a Bácskában megjelenő dunántúli elemek és a késő vatyai, késő szőregi és a késő Vattina-kultúra népessége (vö. Vattina-kerámiát Szeremléről: P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 63. kép 16-17!) találkozása révén. 16 Feltehetően így alakultak ki egy új anyagi műveltség, a Szeremle-kultúra edényművességének jellemzői. E folyamat végére a Szeremle-kultúra önálló elterjedési területtel rendelkezik, részben fedve a korábbi déli mészbetétes települési területet. Lelőhelyei 17 (a teljesség igénye nélkül): Bátmonostor (KOVÁCS 1988, Abb. 1. 1-3), Bijelo Brdo (Yu) (VINSKI-GASPARTN1 1973, 29-30, T. 1. 8-9; MAJNARIC-PANDZIC 1985, Sl. 4. 2-3; SlMIC 2000, 112, T. 6. 2/1-2), Dálya (Dalj, Hr) (SIMIC 2000, 113-115, T. 6. 3/2-3, T. 7. 2/1-2), Dárda (Darda, Hr) (FOLTINY 1987, Abb. 3. 1; álMIC 2000, 127, T. 6. 2/4), Dunaszekcső (ECSEDY 1985, 19. t. 1^1, 13, 21. t. 24), Dunaszekcső vagy Kölked 18 ; Erdőd (Erdut, Hr) (VINSKl-GASPARINI 1973, T. 6. 3^1; SIMIC 2000, 116-117, T. 7. 2/1-2), Eszék (Osijek, Hr) (SlMlC 1993, Sl. 6.1-3; SIMIC 2000, 121, T. 6 2/3), Kiskőszeg (Batina, Hr) (MAJNARIC-PANDZIC 1985, Sl. 4. 1; SIMIC 2000, 125, T. 6. 1/3^1), Klisa (Hr) (SlMIC 1993, Sl. 8. 6-12, 14-15; SIMIC 2000. 119, T. 7. 2/3), Kölesd-Csonthegy (BÁNDI-KOVÁCS 1974,100, V. t. 11), Siklós-Téglagyártelep (BÁNDI-KOVÁCS 1974, X1V-XVI. t.), Szarvas (Sarvas-Gradac, Hr) (SIMIC 1995, T. 9. 2-3), Szeremle (P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 63. kép 10-15), VörÖSmart (Zmajevac, Hr) (BÁNDI-KOVÁCS 1974, XI. t. 1), Vukovar (Vukovar, Hr) (SlMIC 2000, 124, T. 11. 2/1). Az új kultúra hordozói immár a Duna mindkét oldalát birtokba vették a Siklós-Szeremle-Bátmonostor- Bijelo Brdo-Vukovár közötti térségben. A magyar kutatás által körülhatárolt Szeremle-kultúra (KOVÁCS 1988), illetve a horvátországi és szerbiai bronzkor kutatói által használt Dalj-Bijelo Brdokultúra elnevezés (MAJNARIC-PANDZIC 1985, SIMIC 2000) ugyanarra a régészeti emlékanyagra vonatkozik — az álláspontok azonosságának kifejezésére megfelelő volna a későbbiekben a Szeremle-DaljBijelo Brdo-kultúra név használata. 19 Mivel a szeremlei temetőben a valódi Szeremle-kultúrás sírok szinte mindegyikében megtalálhatók az ún. Lovas-típusú korsók (vö. a lovasi koszideri kincs edényével!), a névadó temető fiatalabb szakasza és a hasonló kerámiát tartalmazó más lelőhelyek (pl. Bátmonostor) kétségtelenül a koszideri korszak emlékanyagának tarthatók (VINSKI 1958, T. IX-X; KOVÁCS 1988. 157, Abb. 1. 3; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 63. kép 18-19). 20 E területtől keletre, néhány bácskai (pl. Hódság (Odzaci, Yu): MEDOVIC 1996, T. 3. 6-7) és szerémségi (Surcin (Yu): VINSKI-GASPARINI 1973, T. 2. 10, 13) lelőhelyen szintén előfordulnak a Szeremle-kultúrával kapcsolatba hozott leletek (KOVÁCS 1988, Abb. 2; TASIC 1996, 149-150); emellett hasonló kerámia a Bánátban is megtalálható Versec és Temeskubin környékén (Vrsac-At, Oresac, Kovin (Yu)), sőt a Vaskapunál egészen Ostrovul Corbuluiig (Ro) — utóbbiak értékelése körül vita folyik (HANSEL-ROMAN 1984; MAJNARICPANDZIC 1985; KOVÁCS 1988; TASIC 1996; MEDOVIC 1996). A magyar kutatók kevés figyelmet fordítottak a Dunántúltól D-re, Horvátország Dráva menti területein előkerült és a horvát szakirodalomban az utóbbi két évtizedben részben közölt korai és középső bronzkori leletekre. Amennyiben elfogadhatók az újabb horvát kutatás eredményei, úgy tűnik, hogy ENy-Horvátország és Ny-Szlavónia területét a korai bronzkorban a Litzen-kerámia népessége veszi birtokba (MAJNARIC-PANDZIC 1976; MAJNARIC-PANDZIC 1976a; MARKOVIC 1984, 22-24; MARKOVIC 1989, 415^117; MARKOVIC 1990; SIMIC 1993; SIMIC 2000). 21 Az említett feldolgozások szerint a Dráva és a Száva közötti területről előkerült, Litzen-kerámiát, mészbetétes kerámiát és Vattina-kerámiát is der mittleren undjüngeren Phasen) láttak napvilágot a tell rétegeinek anyagából, és a részletesebb elemzések sem különítik el egyértelműen a Vattina-kultúra időrendi fázisaira jellemző kerámiatípusokat (URBAN 1992; GRCKJ-STANÍMIROV 1992). 16 A Dunántúlra került Vattina- és Bubanj Hum Hl-kerámia és a „ Szeremle névvel jelzett leletek " ettől eltérő interperetációs lehetőségét veti fel Vékony Gábor (VÉKONY2000, 14). 17 Lelőhelylisták és elterjedési térképek: FOLTINY 1987; KOVÁCS 1988, Abb. 2. 18 A Szeremle-kultúra edénytöredékei és Lovas-típusú korsó a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében, közöle tien. JPM ltsz. : M 55.68.1., 55.69.1. 19 Más értelemben, különböző időrendi fázisok neveként használja FALKENSTEIN 1998, 43-44. 20 A kései mészbetétes - proto-Szeremle-időszak korábbi, de szintén koszideri korú keltezését ld. fentebb és P. FISCHLKISS-KULCSÁR 1999, 1191 21 A délvidéki zsinegdíszes leletek korai kutatása (MOZSOL1CS 1942, 45, 47-48, Abb. 8, Abb. 10-11; KOROSEC 1957; DIMITRIJEVIC 1967, 13-19) után N. Majnaric-Pandzic és B. Terzan gyűjtötte össze a Litzen-kerámiával kapcsolatba hozható leleteket
