A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése

túli) kerámiával hozta összefüggésbe; a fejlett déldunántúli (Szekszárd II) kerámiát Tószeg C-vel párhuzamosította. A Vajdaságban a Vattina-kultúra és a Belegis-csoport lelőhelyein előkerült leleteket a dél-dunántúli csoport importjaiként értékelte. A Bánátban megtalálható fiatalabb mészbetétdíszes leleteket pedig a halomsíros kultúra elől keletre húzódó dunántúli elemekkel hozta kapcsolatba, ahol az utóbbi népesség a Vattina-kultúra bánáti, illetve a Verbicioara-kultúra román al-dunai lehanyatlása után kialakítja a Dubovac—Zuto Brdo-csoportot (TASIC 1965). Ez a nagy vonalakban megfelelő felosztás későbbi munkáiban is általános; a nagy teliásatásokon (Kaé-Popov Salas, Pancevo, Omolj ica, Gomolava, Vinca stb.) előkerült dunántúli eredetű leleteket a Vattina-kultúra korai, Pancevo-Omolj ica-fázisával párhuzamosította (TASIC 1974, 224-233, 459-461 ; TASIC 1976). 1981-ben írt összefoglalásában már a dunántúli importokon belül is megkülönböztetett egy idősebb szakaszt (a vizic-golokuti és gomolavai csontvázas sírok alapján) és egy fiatalabb szakaszt (pl. Belegis-Stojica Gumno 78. és 95. sírjának jellegzetes dél-dunántúli bögréit, illetve Vinca, Pancevo, Kovin és Vrsac ún. magyarádi bögréit sorolta ide; TASIC 1981).

9 Később — a ljuljaci rétegsor adatai alapján megrajzolt ún. VorVattina-fázis (Ljuljaci I) beillesztése után — a dunántúli importokat (pl. Gomolava IVa réteg) a késő Vattina-időszakba sorolta (TASIC 1983, 152, 154-155; TASIC 1984, 63-64, 74; TASIC 1996). Fentebb láthattuk, hogy a Vattina-kultúra emlékanyagának értékelésében — a korai időszak problematikája mellett — a másik legfontosabb bizonytalan pont a Vattina-kultúra és a Belegis-kultúra egymáshoz való viszonyának kérdése, ezen belül a Lovas-típus besorolása. E kérdéskörben máig nem alakult ki egyetértés a délszláv kutatásban: Garasanin és Majnaric-Pandzic a Vattina-kultúrán belül értelmezi a Belegis-fázist, míg Tasié a Vattina-kultúrát követő időszakra teszi a Belegiskultúrát. Ugyanakkor Majnaric-Pandzicnál a Vatin-Belegis-fázis korai szakasza (Lovas-típus) Garasanin Vatin-Vrsac-időszakával egyidős, vagyis nem a jóval későbbi Belegis-Ilandza-fázis része; ebben tehát Tasié kronológiájához áll közelebb (GARASANIN 1973; MAJNARIC-PANDZIC 1981; GARASANIN 1983; TASIC 1984)! További vitás kérdés Szlavónia hovatartozása: Tasié szerint a mészbetétes kerámia kultúrája területének része, míg Garasanin, Majnaric-Pandzic, Simic és Markovié szerint inkább a Vattina-kultúra területe, vagy mindkét népesség által felügyelt határzóna (GARASANIN 1973, TASIC 1974; MAJNARICPANDZIC 1981; TASIC 1982; TASIC 1983, 77-80, 154-155; GARASANIN 1983b; MARKOVIC 1984. 29; MARKOVIC 1989; SIMIC 1993, 132; TASIC 2001). Sajnos — bár a dél-baranyai anyag közlése legújabban megtörtént — a szlavóniai, vajdasági és bánáti nagy mennyiségű Vattina-telepkerámia máig közöletlen; gyakran csak néhány különleges forma, olykor csak az importok közlése történt meg, így utóbbiak értékelése nehézségekbe ütközik. A fentiek figyelembe vételével — természetesen a dunántúli anyag alapján felállított tipológiának megfelelően — a Vattina-kultúrához került fiatal dunántúli mészbetétes importletétek^ a következő lelőhelyeken kerültek elő (a Szeremle-kultúra leleteiről később!): Bácska és Szerémség: Apatin (Yu) (FOLTINY 1987. Abb. l. 2); Batrovci (Gradina Bosut, III. réteg) (Yu), Belegis-Stojica-Gumno (Yu) 78. és 95. sír (TASIC 1965, Abb. 6-11; TASIC 1976, Abb. 2; TASIC 1996, Taf. 1/3); Erdővég-Lice (Erdevik, Yu) (POPOVIC 1996, T. VII. 54); Gomolava (IVa réteg) (TASIC 1965, Abb. 1-2; TASIC 1984, 72

11

); Hódság (Odzaci, Yu) (TASIC 1976, Abb 3); Káty-Papszállás (Kac-Popov Salas Yu) (TASIC 1965. Abb. 3-5; TASIC 1981, Taf. 3. 1, 3. 6-7; TASIC 1996, Taf. 1/1); Bácsordas (Karavukovo, Yu), Krcevina-Milina skela (Yu) (MARKOVIC 1984, 23); Mozsor-Földvár (MosorinFeudvar, Yu) (korai rétegek) (HÄNSEL-MEDOVIC 1994, Abb. 7); Mozsor (Mosorin-Stubarlija, Yu) 2. sír (MEDOVIC 1996, Taf II/4a-b); Vinca (Yu) (TASIC 1976, T. I-IV); Szlavónia: Sotin (Hr) (VINSKI 1958, IX. t. 7-8; SIMIC 2000, T. 5.4/1-3); Vukovar (Vukovar, Hr) (VINSKI 1958, X. t. 3-5; 3; MAJNARIC-PANDZIC 1984, Sl. 2. 1,3; SIMIC 2000. 124, T. 4. 5/1-6). A legtöbb lelőhelyen fiatal dél-dunántúli mészbetétes bögrék, míg Popov Salason egy kései észak-dunántúli tál, ezen 9 A magyarádi bögréket a komáromszentpéteri (Dolny Peter, Sk) sírok és fémleleteik alapján RBA2-re (!) keltezte, és Pancevo-OmoljIcával párhuzamosította. 10 Ennél korábbi időszakba, a mészbetétes kerámia kultúrája kialakuló, illetve idősebb szakaszába sorolhatók a vizicgolokuti sírból előkerült bögre és a Kac-Popov Salasról bemutatott urnatöredék (TASIÓ 1996, T. 2, 4a-c; vő. KISS 1998, 170), melyek feltehetően a Vattina-kultúra korai, díszítetlen fázisával (Tasié Pancevo-Omolj ica időszakával) párhuzamosíthatok. A mészbetétes kerámia kultúrája fázisainak újabb keltezéséről és irodalmáról ld. KISS 1998, 163-167! IIA gomolavai sírról ld.: ArhPreg 19 (1977), T. X. Sl. 4!