A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése
57. Reizner János levele Hampel Józsefnek. 12. 895. máj. 21 én Ngos dr Hampel József úrnak a m. n. múzeum régiségtára igazgató őre stb Budapesten Mélyen tisztelt uram! Levelem kíséretében küldött füstölőt, mely román stylű érdekes középkori egyházi emlék, s a rajta előforduló növényi díszítmény (tulipán áttörve a csúcs körül) nyomán valószínűleg magyar munka, — Szegeden, az alsó tanyai pusztán, a múlt évben találták. 16 Czobor 11 szerint sem a múzeumban, sem a felvidéki templomok kincsestáraiban nincs román korú füstölő, csak a herczegprímás gyűjteményében van egy külföldről vásárolt példány. Kérem, ha érdekesnek tartja, szíveskedjék az Értesítő részére lerajzoltatni, s a tárgyat a rajzokkal együtt visszaküldeni, hogy szöveget írhassak róla. Egyúttal szíveskedjék Czobor úr figyelmét is reá felhívni s megtudni, nem e közölte az Egyh. műv. lapokban az esztergomi példányt, mely esetben szeretném tudni, hogy melyik évfolyamában s számban találhatnám meg. Fogadja tiszteletem nyilvánítását. Szegeden 1895, máj 21 én aláz. szolg: Reizner János Reizner aláírásával. Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 12/895. 58. Hampel József levele Reizner Jánosnak. 14. sz. Érk. 895. máj. 25 én Budapest 1895. 24/V. Kedves Igazgató Ur, Örvendtem hogy Szegediből ismét életjelet tapasztalok. Minap, sajnos, keresztül kellett utaznom, nem lehetett megállnom Szegeden, pedig szerettem volna múzeumi alkotást egészében látni. De hát nem volt reá idő s így majd csak akkor jövök, a mikor az új palotában lesznek, a mely, mint hallom, nagyszerűnek készül; könnyen megeshetik hogy irigyelnünk kell legalább a hely bőségét és szépségét a Szegediektől, 78 A román füstölőt kézhez vettem; úgy tartom hogy régi, bár a lába része egészen ujdonos színű. Czobor kissé túlozta a múzeum szegénységét; van 4 középkori jüstölőnk és egynek a felső födöje; ezekből egy vissza megyén (?) az Árpádok korába; legalább föltehető gömbölyű idománál fogva. Czobor most túl van halmozva kiállítási teendőkkel, ő tőle ne kérjünk semmit. Hanem igenis azt ajánlom, forduljon levélben Esztergomba akármely ismerős kanonokjához és kérje annak a jüstölőnek a fényképét. Nem sietős a dolog, mert a júniusi füzetre a szedést már befejezzük pár nap múlva; így tehát az értekezése októberre marad és hogyha a kéziratot szeptember elejére kapom elég idején lesz. A Kegyed jüstölőjéről fénykép és autotypia 19 jog készülni és legkésőbben 10 nap alatt az autotypiával együtt visszaszolgáltatom a tárgyat is. Az ornamentikát illetően még egy írótól fogok róla czikket kérni; Gereczétől, m a ki behatóan foglalkozott románkori ornamentikával és kérésemre bizonyára szívesen fog e kérdéssel is foglalkozni és esetleg összefüggését más belföldi művekkel fogja megállapítani. Szükséges ily szakértők közreműködése, hogyha alapos informatiot akarunk olvasóinknak adni, mert végre is non omnia possumus omnes. Czobor úrhoz nem fordulok, ő is ért e korhoz, de tőle még 10 sort sem lehet kapni, még kevésbé czikket. Vannak czikkek, melyeket évekkel ezelőtt kellett volna megírnia és nem tette. Fogadja szíves üdvözletemet, mellyel maradok kész szolgája Hampel József 76 Irattár 13/895. máj. 24. Csorvai román tömjénezöért Szűcs Tamás tanyai esküdtnek a tanács 5 frtot utalványozott. Régiségtári Napló I. 6/1895. A füstölő rajzát ld. az MFMÉ - StudArch köteteinek boritóján. Czabarka Zsuzsa grafikus munkája. 77 Czobor Béla (1852-1904) műtörténész, a MTA tagja. Elsősorban középkori művészettel, egyházi műemlékekkel, egyházi iparművészettel és keresztény régészettel foglalkozott (KENYERES 1981, 336). 78 A könyvtár és múzeum épületét 1895júniusának közepén kezdték építeni, november közepén már a bokrétaünnepet is megtartották (PÉTER 1970, 104). 79 Autotypia: a kép árnyalatait különböző méretű pontokra bontó képsokszorosító eljárás. A képet horgany- vagy rézlemezre viszik át, és savakkal dombomra maratva teszik nyomásra alkalmassá. 80 Gerecze Péter (1856-1914) régész, műtörténész. Tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatói választmányának, a Műemlékek Országos Bizottságának (KENYERES 1981, 386).
