A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
FÁRI Irén - † KŐHEGYI Mihály – SZALONTAI Csaba: Reizner János és Hampel József levelezése
Szíves üdvözlettel kész híve Hampel József Hampel kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 34/892. 53. Reizner János levele Hampel Józsefnek. Ngos dr. Hampel József urnák, egyetemi tanár Budapesten Mélyen tisztelt uram ! A múlt hó 30 án kelt szíves sorait — távol lévén — csak most kaptam meg, s ebből a tömörkényi ügyre nézve kellő tájékozódást nyertem. A magam részéről a Tömörkényről e hó 1 én küldött levelem 1 ^ kapcsán csak azt kívánom megjegyezni és Nagyságodnak szíves tudomására hozni, hogy azon régiségeket, melyeket Farkas mintegy két héttel ez előtt elvitt és Nagyságodnak megküldött, azokat ő egyáltalán nem ásta és ásatta, ásatásokat nem is végzett és végezhetett s a felküldött dolgokat Szluha Imre ispány úr előadása szerint tiltott módon idegenítette el s ezért mint értesültem a fenyítő eljárást megindítani is fogják. Tisztelettel vagyok Szegeden 1892 okt 3 án alázatos szolgája Reizner János Exp 892. okt. 3 án Reizner kézírása, aláírással, Somogyi-könyvtár Irattára, Múzeumi iratok 34/892-höz csatolva. 54. Hampel József levele Reizner Jánosnak. 35/892 Budapest 892. 4/X Kedves Igazgató Ur Úgy látom hogy leveleink valahol keresztezték egymást. Sajnálom hogy a megbízottunk eljárását úgy ítélte meg, mint ha az titkos és túlzott dolgot művelt volna, mikor az államilag vezetett közmunkánál lelt és, úgy tudom, a föld tulajdonosa által is a N.M nak szánt tárgyakat vett által. Lehet hogy az oly sürgős eljárásra, minőt megbízottunk ajánlott, nem forgott fön ok, azt természetesen nem bírom megítélni és ha azt tetszik mondani, hogy F. S. úr talán túlbuzgó volt azt elhihetem. F. S. úr, a tisza körösi stb. szabályozó társulat igazgatójának kívánsága következtében, e társulat területére nézve nem kapott a n.m. részéről megbízást, ásatási megbízása más területekre szól; T.Gy. 72 úr volt szíves a mártélyi s egyéb társ. vonalakon előkerült leletek megvizsgálását elvállalni. A FS. úr ellen eddig fölhozott kifogások nem lehettek eléggé meggyőzőek arra nézve, hogy tőle az ásatási megbízást visszavonjuk. Nemcsak hogy amit lel híven beszolgáltat, de a N.M. nak már több ízben oly becses leleteket ajándékozott, melyek önzetlen lelkesedéséről tanúságot tesznek. Igazmondása ellen eddig nem volt okom kételkedni, de a mit egy m. vás. -i professorra 13 vonatkozólag föl tetszett hozni az figyelemre méltó és lesz alkalmam erre nézve tisztába jutnom; bár már most megjegyzem, hogy a „ rágalom " nem is igazi „rágalom" — esetleg lehet füllentés mert nevet nem említett s én akkor nem is kérdeztem, nem is tudom tehát kire vonatkoztak szavai. — Nagy köszönettel tartozom majd minden fölvilágosításáért; mert ha oly fontos okok forognak fönn, a melyek a N.M. viszonyát említett megbízottjával kedvezőtlen színben tüntethetnék föl, nem jogok habozni egy perczig sem annak elkövetésében, a mit kötelességünknek fogok tartani. Budapest 892 6/X Hampel kézírása, a levél vége és Hampel aláírása hiányzik, valószínűleg másik, azóta elveszett pa71 Reizner az emiitett levél másolatát nem tette irattárba. 72 Valószínűleg Tergina Gyuláról van szó, aki a vásárhelyi határban több helyen végzett ásatást (BANNER 1957, 135). 73 Talán vásárhelyi, azaz hódmezővásárhelyi tanárra célzott Hampel József Reizner tömörkényi levele kapcsán (53. levél). Milyen konfliktusról volt szó Vásárhelyen, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy Szeremlei Sámuel ref. lelkész és történetíró nagyarányú várostörténeti kutatásai során, az oklevelek adatait kiegészítendő, több évre terjedő régészeti munkát tervezett, amire a pénzt a város és a ref. egyház adta. Minden bizonnyal ezért fordult Varga Antal tanár módszertani kérdéssel Reiznerhez. Ld. 59. j. ! Mégsem ő, hanem Farkas Sándor kapta a megbízást 1892 októberében (LÖRINCZY 1988,11). Hampel bizalma valószínűleg nemcsak az itt említett tömörkényi ügy kapcsán rendült meg Farkas Sándorban. Hódmezővásárhelyen 1893-ban Tergina Gyula vezetésével Oláh Imre és Varga Antal gimnáziumi tanárok, majd a következő három évben Oláh és Varga ásatott (BANNER 1957. 135).
