A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÜRK Attila: Középkori liliomos pecsétcsűrű a Csongrád megyei Nagytőke határából

KÖZÉPKORI LILIOMOS PECSÉTGYŰR Ű A CSONGRÁD MEGYEI NA GYTŐKE HATÁRÁBÓL TÜRK Attila A TÁRGY ELŐKERÜLÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Az egykori szentesi járás településeit érintő régészeti topográfiai munkák során, 1997. április 19-én Szentes város északi, Kaján nevű határrészében a JATE régészhallgatói

1 régészeti terepbejárást végeztek. A Kajánújfalutól közvetlenül északra elterülő, mezőgazdasági művelés alatt álló táblában nagy kiterjedésű lelőhelyet figyeltek meg, melyről főként Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő. A lelőhely északi részén fekvő Sipos-halom nevű kiemelkedés keleti oldalán, bronzból öntött pecsétgyűrűt találtak. A lelőhely Nagytőke és Szentes települések közigazgatási határán, a nagytőkéi oldalon található, neve Nagytőke 11. lelőhely, Sipos-halom. A felszíni leletek begyűjtése és a teljes dokumentálás két napot vett igénybe (1997. április 19-20). 1997. október 5-én a tárgyalt lelőhelyen, miután azt ismét felszántották, további terepbejárást végeztek, különös tekintettel a gyűrű előkerülésének helyszínére, további lelet azonban néhány kerámiatöredéktől eltekintve nem került elő. A LELŐHELY LEÍRÁSA A lelőhely Szentestől északra 13 km-re, a szarvasi műút északnyugati oldalán, Kajánújfalu mellett található (1. kép). Déli irányból a nevezett település határolja, nyugatról a Veker-éri főcsatorna, északi oldalról a táblát lezáró fasor, illetve dülőút, keletről pedig az ún. Köveshalmi-dűlőút, mely Nagytőke és Szentes közigazgatási határán fut. A lelőhely észak-déli kiterjedése 1050 m, kelet-nyugati irányban 450-970 m. A lelőhely területét szántóként hasznosítja a Pankotai Agrár Rt., a terepbejárás boronált földön, jó látási viszonyok mellett történt. A begyűjtött több száz lelet, főként kerámiatöredék egyenletes sűrűségben oszlott el a lelőhelyen. Árpád-kori cserepek a lelőhely teljes területén, késő szarmata töredékek az északnyugati szélén, míg a délnyugati sarokban a Halomsíroskultúrához köthető bronzkori kerámiatöredékek kerültek elő. A lelőhely északi részén található homokdombok közül a Sipos-halom a legjelentősebb kiemelkedés. Keleti lejtőjének alján, a dombtól 73 m-re keletre találták meg a középkori pecsétgyűrűt. Pontos helyét a szomszédos Köves-halmon található háromszögelési ponthoz mérték be. A gyűrű előkerülésének helye a háromszögelési pont, derékszögben a Köveshalmi-dülőútra vetített vonalától, a dűlőúton 220 m-re északi irányban található, illetve onnan 315 m-re nyugatra, a Sipos-halom felé. A tárgy közelében temetkezésre utaló nyomot, illetve egyéb jelenséget a felszín alapos átvizsgálása után sem találtak. 1 A terepbejáráson részt vett: Bácsmegi Gábor, Gálffy László, Guba Szilvia, Fekete Csanád, Hansel Balázs, Herold Hajnalka (ELTE), Huszár Edit, Kovács Szilvia, Oross Krisztián, Patay Róbert, Sebők Katalin (ELTE), Straub Péter, Szarka József és Türk Attila.