A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)

anyagához tartozik még egy római scrinium pánttöredéke. Hasonlók a limesen kerültek elő, Aquincum, Brigetio, Intercisa területéről (GÁSPÁR 1986,1. 67, II. XXXIII h-k, CCCXII, 1180). A szarmata leletanyag A barbár leletanyag elemzése meglehetősen nehéz. Ugyanis párhuzamait csak Gyoma és KompoltKistér telepeiről idézhetjük.

43 Természetesen vannak olyan formák, amelyek később is megtalálhatók a szarmata leletanyagban — lévén hosszú életűek —, de ezek az újhartyáni telepértelmezésnél nem használhatók fel hatékonyan. Tovább nehezíti a kérdést, hogy a különféle telepjelenségek, valamint az előkerült leletanyag mennyiségi és minőségi összetevői természetesen nem azonosak a különböző lelőhelyeken 44 Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a három korai telep adatait: Újhartyán Gyoma KompoltKistér Feltárt felület (m

2

) 2050 14 700 28 700 Szannata objektumok száma 85 334 135

45 2. táblázat: A korai települések adatai Tabelle 2: Die Angaben der frühen Siedlungen A fenti adatok jól illusztrálják, hogy az eltérő nagyságú felületeken előkerült különböző számú objektum csak fenntartással és az egyes lelőhelyek telepjelenségeinek elemzése után hasonlítható össze, s a feltárt felület nagyságából nem következik automatikusan a telep nagysága.

46 Ugyanez látszik a — legalább részben korai telepidőszakra is keltezhető — Szeged-Kiskundorozsma határában példásan feltárt telepnél is, ahol a feltárók szintén csak a telep két szélét (déli és északi) tudták megfigyelni, míg a terepbejárási adatok alapján a település teljes kiterjedése 72 000-108 000 m

2 (!) lehetett (SZALONTAI-TÓTH 2000, 61, 1. kép). A szintén többfázisú, jól megfigyelt és dokumentált kecskemét-belsőnyíri telepnek is csak a keleti széle esett 2,25 km hosszan az autópálya nyomvonalába, amelynek K-Ny irányú kiterjedését kb. 1 km hoszszan, 200-300 m szélességben dokumentálták az előzetes terepbejárások alkalmával (GALLINA 2000, l. kép), ami azt jelenti, hogy itt 200 000-300 000 m

2 kiterjedésű teleppel számolhatunk! Ezután térjünk vissza röviden az említettekhez képest kicsi újhartyáni teleprészlet barbár anyagára. Párhuzamait — ahogy fentebb említettük — Gyomán és Kompolt-Kistéren találjuk meg. Az előbbi lelőhelyen elsősorban a telep B fázisában, azaz a markomann háborúk utáni időszakában fordulnak elő az újhartyánihoz hasonló darabok. Ez részben megfelel az újhartyáni telep időszakának. Voltak azonban olyan fonnák, amelyek már a gyomai korai (A) fázisban is megvoltak, ezek azonban a B fázis időszakában is előfordultak, azaz tovább élő fonnák.

47 A hombároknál megállapítható, hogy az újhartyáni leletanyagban a fedőhornyos hombárok dominálnak, ezek Gyomán csak igen ritkán fordulnak elő. A kihajló peremképzés és a perem alatt ívelt nyak jellemző jegye mindkét telepnek (12. kép 9 = VADAY-BERECZ 1996, 128. ábra 4). A vágott, egyenes, kihajló és egyben behúzott pereinképzés hasonlóan közös a két lelőhelyen. (30. kép 4 = VADAY-BERECZ 1996, 120. ábra 18). A hombárformáknál jellemző Ujhartyánon a karcsú, magas test, a gyomai leletanyagból ez a hombárfonna hiányzik. A kompoltiak között ugyan előfordulnak karcsúbb példányok, de az öblösödés másutt helyezkedik el. Az újhartyáni karcsúbb, viszonylag kisméretű hombárformát esetleg a római hatással magyarázhatjuk. Feltehetően az életmódbeli különbség miatt nem ez válik általánossá, hanem a kelta, illetve dák kultúrkörből átvett öblösebb tárolóedények. A karcsú edényfonnák római párhuzama pl. a szolnok-szandai szarmata temetőből is ismert (VADAY 1989, Kat. 294, 98. tábla 4). Ugyancsak római formát idéznek a barbár korsók, magas, karcsú testükkel, kihajló peremükkel 43 A három korai és két késői szarmata telep összehasonlítására Id. legutóbb VADA Y1999! Itt értelemszerűen a hangsúly nem a korai telepeken volt. 44 A leletmentések és az építést megelőző feltárások során nem régészeti szempontok alapján választják ki a feltárt területet, és emiatt esetleges, hogy a telep melyik része esik a feltárt felületre. 45 VADAY 1999. 549. oldal táblázatában sajtóhibaként 131 szerepel. Ld. KOMPOLT 1999. 205! 46 Természetesen más a helyzet, ha a telep szélei is előkerülnek. Kompolt-Kistéren a keleti telepszél a feltárási felületre esett, a többi irányban folytatódott a lelőhely. Ujhartyánon is csak két irányban lehetett meghatározni a telep kiterjedését, Gyomán viszont csak feltételeztük, hogy az egyik irányban — a ritkuló objektumok — a telep közeli szélét jelezték. 47 A terjedelmi kötöttségek miatt csak példákat említünk a párhuzamként idézett gyomai telepről, nem adunk teljes felsorolást.