A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)

A terra sigillaták megoszlása Objektum A terra sigillata típusa Műhely A töredék jellege Keltezés All Drag. 33? ? oldal 180-230 4/57 Drag. 37 Westerndorf oldal 180-230 4/37 Drag. 37 Rheinzabern perem 150-230 4/24 Drag. 37 Westerndorf oldal 150-230 5/13 Drag. 37 Rheinzabern vagy Westerndorf perem 150-230 4/3 Drag. 33? Westerndorf vagy Pfaffenhofen oldal 3. század első fele 1. táblázat: Az újhartyáni terra sigillaták megoszlása Tabelle 1: Die Verteilung der Terra Sigillaten in Uj hártyán lepével, itt is volt római árú,

40 így először ennek keltezési adatait tekintjük át (1. táblázat).

41 A terra sigillata-leletanyag formamcgoszlása a Barbaricumban megszokott képet mutatja, ugyanis domináns a Drag. 33-as, illetve Drag. 37-es forma. A keltezések pontossága minden esetben a talált darabok jellegzetességeitől függ. Sajnos Ujhartyánon az anyag töredezettsége és kis mennyisége miatt igen tág időhatárok között mozog a keltezés, ugyanis a Kr. u. 150 és 260 közé eső időintervallumra keltezhetők az előkerült terra sigillata-töredékek. Miután azonban egy telepről kerültek elő, viszonylag kis felületről, de elszórtan, különösebb koncentráció nélkül, feltehetően egy rövid élettartamú teleprészről, feltételezhetjük, hogy nagyjából egyazon időben kerültek kereskedelmi úton a barbárokhoz. Ebben az esetben a kronológiai szűkítés a bizonytalanabbul keltezett darabok közös időintervallumára teszi a Barbaricumba kerülés időpontját, azaz a Kr. u. 180-230 közti időre. Ez a markomann háborúk lezárása utáni időszak, Gyoma telepének B fázisának felel meg, a terra sigillaták alapján. A barbár leletanyag alább részletezett technikai, technológiai, statisztikai vizsgálatának során — összehasonlítva az újhartyáni anyagot a gyomaival —, a hasonlóságok és tendenciaazonos jelenségek Gyoma A fázisával mutatnak azonosságot. A két — nem azonos régióba tartozó telep — fenti összevetése arra utal, hogy az újhartyáni telepet a markomann háborúk után alapították, a barbár leletanyag azonban már korábbi időszakban is ismert volt az Alföldön, új típusú leletanyag nem jelentkezik, tehát Ujhartyán esetében nem beszélhetünk a markomann háborúk után az Alföldre bevándorló új népesség telepéről.

42 Újhartyánon számos terra sigillata római utánzata is előkerült. Ugyancsak sok olyan szarmata kerámia van az anyagban, amely más római kerámiaformát utánoz. A római tárgyak és barbár imitációik együttes jelentkezését a Kr. u. 2. század második felétől figyelhetjük meg az Alföldön, ezt erősíti meg az újhartyáni telep is. A római eredetű leletanyagban előfordul még a festett imitációkon kívül bepecsételt szürke kerámia is (11. kép 3), ami elég ritka az eddig ismert barbár telepeken. A darab a Pannónia inferiori csoportba sorolható. Valószínűleg a közeli aquincumi műhely terméke (MARÓTI 1985, 124-125), és a kishatárforgalom útján került a Barbaricumba. Keltezése a telep terra sigillata-leletanyagának felel meg. A sávos piros festéses, kelta hagyományokat tovább örökítő római kerámia a Hadrianus-kortól kezdve fordul elő a szarmata telepeken, illetve temetőkben, de egészen a Kr. u. 2-3. század fordulójáig — igaz egyre csökkenő számban — megvan az alföldi anyagban (VADAY 1989, Abb. 48, 167-171). A lelőhely római 40 A korábban általánosan használt,, római import" fogalom részbeni megváltoztatását javasolta VADAY 1998, 125-127. Miután a Barbaricum távolabbi részeibe inkább csak római kereskedők útján juthatott el a római anyag, pontosabb az árura az export kifejezést alkalmazni. 41 A terra sigillaták meghatározcisáért Horváth Friderikának tartozunk köszönettel. 42 Ld. fentebb a korai szarmata bevándorlási hullámról mondottakat!