A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)
Patkó alakú kemencéjét a keleti oldalon, a DK-i sarok közelében vájták a ház oldalába. A kemence sütőfelületébe kerámiát tapasztottak a jobb hőtárolás miatt. A szarmata házaknál csak igen ritkán fordul elő belső kemence. Ennél a háznál jól meg lehetett figyelni, hogy a padló tapasztására vastagon rátaposták a kemence szája körül a kormot, ami kétségtelenné teszi a ház és kemence egykorúságát és szerkezeti összetartozását. Már korábban több alkalommal felvetették, hogy a cölöpnyom nélküli házaknál kiégetetlen vályogtéglából készült falazást alkalmazhattak. 36 Az 5/4. objektumban talált, bedobált, gyengén kiégett agyagtégla-darabok is vályogfalakra engednek következtetni. Egyébként kevés utalást találunk az építmények felmenő falát illetően. A gödrök hulladékából előkerült égett paticsdarabok arra mutatnak, hogy vert falú építménynek is kellett lennie a telepen. A fentebb említett agyagnyerő gödör és agyagfeldolgozó felület is ezt erősíti meg. Kérdéses az 5/22., 480^310 cm-es, közel másfél méter mélységű objektum funkciója, ahol mély veremrészhez DNy felől egy lapos, egyenes aljú rész csatlakozott. Az egyes objektumok, illetve objektumcsoportok közti relatív időrend 37 összefoglalva a következő (a nyíl hegye a korábbi objektumra mutat): 4/17=í>4/52=>4/46; 4/48^4/47; 4/49=>4/47 (itt a 4/48., illetve 4/49. objektumok egymáshoz való viszonyát nem lehet megállapítani); 4/57=í>4/56; 4/40^4/60; 4/61=>4/27; 5/5=í>5/9/c^>5/3; 5/5^5/9/c=>5/9/a; 38 5/11=^5/22; 5/13=>5/19=>5/21. A talaj jellegzetességei, illetve az objektumok beásási szintje alapján az 5/1. objektumról Jankovich Bésán Dénes megállapította, hogy a telep legkésőbbi objektumaihoz sorolható. Abszolút kronológiai meghatározásra alkalmas az említettek közül a 4/574/56 viszonya. Ugyanis a 4/57. objektumban volt egy Drag. 37-es western dorfi tál töredéke, amelyet 180-230 közé lehetett keltezni, majd a teljes terra sigillata-anyag datálása során ez a félévszázados időszak 30 évre szűkült, a 200-230 közti időszakra. Ez tehát azt jelenti a 4/574/56 viszonyában, hogy a 4/56. objektum a Kr. u. 2-3. század fordulója előtti, míg az ezt vágó 4/57. objektum az ez után következő telepidőszakhoz tartozik. Sajnos a 4/46. objektumban leletanyag nem volt, így ezzel itt nem dolgozhatunk, csak a telep életének vetületében jelent információt. AZ ABSZOLÚT KRONOLÓGIA MEGH A barbár telepeken korábban elsősorban a római leletanyag alapján kelteztek. Amennyiben a telepen terra sigillata fordult elő, a terra sigillata keltezése adta meg a barbár lelőhely korát is. Először Gyoma telepanyagának feldolgozása során vettük revízió alá a terra sigillata keltező értékét. Ugyanis a lelőheÁROZÁSA — A RÓMAILELETANYAG lyen a terra sigillata jóval tágabb időhatárokon belül keltezte 39 a telepet, mint a telepszerkezeti, strukturális, szuperpozíciós, illetve barbár leletanyag nyújtotta finomabb periodizáció (GABLER-VADAY 1992; VADAY 1992; VADAY-BERECZ 1996; VADAY-FEJES 1993). Az újhartyáni telep kronológiailag rokon Gyoma te36 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2000, 504. szerint olyan fogalom, hogy vályogtégla nincs. Sajnálatos, hogy elkerülte figyelmüket az általuk csak úgy „ mellesleg " kritizált és citált gyomai lelőhelyről közölt több — VADA Y-BERECZ1996, Fig. 182-183. ábráján is bemutatott— vályogtégla, amely csak azért őrződött meg, mert másodlagosan megégett. Annál is inkább sajnálatos ez, mert mindnyájunk előtt ismert a vályogvetés, amikor fakeretbe döngölve alakítják ki a téglaformát, amit azután napon megszárítva használnak jel az építkezéseknél. Éppen emiatt mennek hamarabb tönkre, így csak szerencsés esetben sikerül a feltárásokon megfigyelni őket. A kételkedőknek ajánljuk figyelmébe a Magyar Néprajzi Nagylexikon (Budapest 1982) „ Vályog" címszavát Dankó Imre tollából, anélkül, hogy belemennénk abba a néprajzi vitába, amely ennek az építkezési fórmának feltűnésével és eredetével kapcsolatos. 37 A feltárt 86 objektum 22%-ánál lehetett a relatív időrendre következtetni. 38 Az előző összefüggésben említett 5/3., illetve 5/9/a egymáshoz való viszonyát nem lehet megállapítani. 39 A keltezés pontatlansága, az egyes daraboknál a hosszabb időszak megadása, a töredék jellegéből következik.