A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője II.

lenléte inkább a kultúra életének második felére jellemző (8-9. táblázat). Sajnos igen kevés antro­pológiai adat áll rendelkezésre e sírok viszonylatá­ban, ezek azonban kivétel nélkül női temetkezések­ről tanúskodnak gyermek és felnőtt korcsoportban is. O'Shea a bronztűket a ruházat többi fém éksze­rével és viseleti tárgyaival együtt a gazdasági úton megszerzett anyagi javak közé sorolja. Véleménye szerint nem rendelkeznek olyan szociális státusjel­ző szereppel, mint csontból készült társaik. Azt, hogy a kétféle alapanyagból készült tűk miért nem fordulnak elő együtt egy sírban, azzal magyarázza, hogy használati funkciójuk azonos volt (O'SHEA 1996, 261). Ha azonos hétköznapi szereppel bírtak, és kronológiai besorolásukban eltérőek, akkor nem indokolt az a feltételezés, hogy csak a csontból ké­szült tűnek volt státusjelző szerepe. 14 csonttűs sír mellett 16 bronztűvel ellátott sír került elő az ásatá­sok alatt. 8 Amennyiben elfogadjuk a temető nyu­gati határának a Szív utca keleti oldalán levő házak udvarát, akkor a kertmüveléssel korábban feldúlt sírokon kívül tulajdonképpen csak a Makai út alatti sírokkal kell számolni. Ez esetben a számadatok nagyságrendi egyezése, illetve eltérése hasonlíthat az eredetileg a temetőbe temetett halottak mellék­leteinek arányaihoz. Vagyis a főleg korai 14 csont­tűs sír mellé 16, főleg késői bronztüs társul. Gyön­gyös öve pedig — a bizonytalan esetekkel együtt — 15 halottnak volt. Amennyiben azonban azt a feltételezést fogadjuk el, hogy a Szív utca nyugati oldalán is folytatódott a temető, akkor a fent emlí­tett számszerű egyezések a véletlen művének te­kinthetők. A csonttűs és bronztüs sírok között azonban je­lentős eltérés van. Míg a csonttűs sírokban fejdísz, nyaklánc és öv a kísérőmelléklet a kerámián kívül, addig a bronztűs sírokban karperecet és nyakláncot találunk általában mellékletként. Mindhárom tor­quez-es sírban is volt bronztű. A többi fémmelléklettel ellátott sír közül a tor­quez-es, gyűrűs, lábpereces és arany hajkarikás sí­rok száma olyan kicsi (4., 12-14. táblázat; 1., 6. kép), hogy értékelésük igen nehéz. G. Schuma­cher-Matthäus a karperec, torquez és bronztű kap­csolatát mint külön viseleti csoportot különíti el, melynek szerinte szociális differenciálódást jelző szerepe van (SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 46-50). A három tárgy egymáshoz való kapcsolatát a sző­regi temetőben is szorosabbnak tekinthetjük, mint más tárgyakhoz való viszonyukat. O'Shea viszont az összes bronztárgy mennyiségi jelölő szerepét ál­lapítja meg, melyek inkább anyagi javakhoz mint társadalmi pozíciókhoz köthetők. E csoportba sorolja a nyakláncokat is, mely két­ségkívül a leggyakoribb viseleti elem a szőregi te­metőben is (31 db, a bizonytalan esetekkel együtt), és magában, illetve minden egyéb más viseleti elemmel együtt is előfordul a temető egész terüle­tén (15. táblázat; 7. kép). Ezzel szemben csak a nyugati részen találkozunk karpereces sírokkal (11. táblázat; 6. kép). A szőregi temetőben általános volt a melléklet­adás. A 31 melléklet nélküli sírból 18 feldúlt volt, vagyis ezekben az esetekben eredetileg lehetett melléklet a sírokban. Biztosan tehát 10 alkalommal temette el a közösség melléklet nélkül a halottait (4., 33., 45., 61., 63., 152., 158., 159., 185. és 187. sír) (8. kép). Három sír esetében csak feltehető, hogy nem volt bennük melléklet (43., 94. és 131. sír). További 45 esetben utalás van a sírlapon arra, hogy a sírt valamilyen módon feldúlták, megboly­gatták. Ennek több oka lehet. A 116. sír lapján ol­vasható, hogy a sírba hamus gödröt ástak, mint a cserepek mutatják cgykorúan. Ez esetben feltehető­en a területen a késő bronzkorban élt népesség egyik gödrét találta meg az ásató. 9 A 154. sír lap­ján az olvasható, hogy ekétől feldúlva, ami a ker­tek és az udvarok művelése által okozott feldú­lásra utal. A magas bolygatottsági arányt tehát a késő bronzkori megtelepedés és a recens müvelés okozták. Bóna István kronológiai besorolását használva (BÓNA 1975, 92-96, Taf. 94-115) 130 korai (SzŐreg 1-3) és 42 késői (Szőreg 4-5) sír található a teme­tőrészletben. 10 Vagyis a feltárt részen a késői sí­rok hannadannyian vannak, mint a koraiak. Ha az 8 További két sírból van adatunk ismeretlen anyagú tűről (10. táblázat). 9 A késő bronzkori leletanyag gödrökből került elő, melyeket a naplóban leirt (P. FISCHL 2000, 84, 88, 90-91) és a térképen be is rajzolt Móra. A leletanyag sajnos egységesen szórványként lett beleltározva a sírok után. A leletanyag a Gáva-kultúrába sorolható (V. SZABÓ 1996, 13, 25, 31, 40). 10 Az általam készített besorolás szerint 121 korai és 43 késői sírt lehet elkülöníteni. A sírok kronológiai besorolás szerinti térképi ábrcizolása nem mutat egyértelmű rendszert. A korai sírok túlnyomó többségben vannak a temető északi részén, de a teljes területen megtalálhatók. Ezzel szemben a késői sírok a temető középső részének keleti sávjában és a déli részen koncentrálódnak. Lineáris, a halálozás időrendjének megfelelő temetőhasználattal tehát nem számolhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents