A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában

Levice/Léva lelőhelyről (VLADÁR 1966, 257) ismerünk.

27 A kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó információinkat bővíti az adat, miszerint a kőpenge nyersanyaga a Mecsekből származó radiolarit. Az itt bemutatott kőpengén kívül Csongrád megyéből még egy pattintott kőeszközt ismerünk, mely nagy valószínűséggel a népesség településéhez köthető. A Hódmezővásárhely-Barci-réten előkerült pengevakaró nyersanyaga szintén mecseki radiolarit (KULCSÁR 1997, 22, VII. t. 7). A csonteszközöket egy ár töredéke (20. kép 1) és egy csiszolt csonthenger (20. kép 2) képviseli. Mindkettőt juh tibia csontjából készítették.

28 Csonttárgyakat a népesség következő településeiről ismerünk: Aspern, Sandgrube Weber lelőhelyről egy vésőt (RUTTKAY 1975, 39, T. 1.2), Mezőlakról egy agancsból készített övcsatot horogszerű véggel (KALICZ 1968, 80, Taf. 5. 2; KALICZ 1984, 97, Taf. XII. 2), Domonyból egy hengeres csonttárgyat (KALICZ 1984, 97, Taf. XII. 3) és egy árat (KALICZ 1968, 79, Taf. vi. 1), Budapest-Aranyhegyi útról egy agancskapát (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41), Sládkovicovo lelőhelyről néhány ártöredéket és három megmunkált szarvasagancsot (VLADÁR 1969, 118, Obr. 12. 8-10), Nővé Zámky/Ersekújvár lelőhelyről egy csontfüggőt és egy árat (VLADÁR 1966, 263, 297, Abb. 21. 4), Bajéról (VLADÁR 1966, 297) és Maié Kosihy lelőhelyről (TOCÍK 1981, Tab. IX. 13, Tab. X. 12, 14) szintén árakat.

29 Kora bronzkori fémlelet nem került elő. Ez nem meglepő, hiszen a népesség telepeiről alig ismerünk hiteles körülmények között előkerült fémeket, mindössze Tápiószeléről egy kis bronzcsövet (KALICZ 1968, 78, Taf. IX. 32).

30 Találtunk viszont négy salakdarabot, melyek valószínűleg edényégetés során képződtek. Előkerülésük figyelemre méltó, hiszen közvetetten arra utalnak, hogy a településen kerámiaégetés folyt. Kerámiaégetésre utaló jelenségeket Caka/Cseke lelőhelyen is megfigyeltek. Két gödörben nagy mennyiségű rosszul kiégett és másodlagosan megégett cseréptöredéket találtak. (VLADÁR 1966, 255-256, 265-266).

31 A gödröknek mintegy a felében volt több-kevesebb patics vagy tapasztás, némelyiken áglenyomat látható. Ház vagy kemence közeli jelenlétére utalnak. Ha megvizsgáljuk a közlések adatait, kiderül, hogy jó néhány helyen említenek paticsokat, tapasztásdarabokat és tüzhelymaradványokat. Jánosszállás-Katonaparton három gödörben (KÜRTI 1974, 30), Battonya-Fővezeték II. lelőhelyen két gödörben (SZÉNÁSZKY 1988, 146), a Mezőgyán-Gépmühely lelőhelyen feltárt gödörben (SZÉNÁSZKY I 988, 146), Kiskányán a tüzhelygödörben (CSALOG 1941, 10), Muzla-Cenkov lelőhelyen egy gödörben (VLADÁR 1966, 257), valamint Caka/Cseke lelőhelyen is kerültek elő paticsok, sőt kemencéből származó tapasztásdarabok is (VLADÁR 1966, 255, 266).

32 Nővé Zámky/Érsekújvár lelőhelyen a 8. objektumban 27 A felsoroltakon kívül a kultúra következő településein találtak — más típusú — kőeszközöket: Tarnabod-Berekalján egy átfúrt, csiszolt kőkalapács töredékét (KALICZ 1998, 13, 12. kép 8), Kiskányán egy lapos, széles fokú kőbaltát (CSALOG 1941, 10), Caka/Cseke lelőhelyen egy kőbaltát (VLADÁR 1966, 255), Dvory nad zitavou lelőhelyen 3 baltatöredéket (VLADÁR 1966, 256, Abb. 16. 3-5), Muzla-Cenkov lelőhelyen pedig egy sima kőbaltát (VLADÁR 1966, 257). Tarnabod-Berekaljáról egy dörzsölő vagy csiszoló kőről (KALICZ 1998, 13), Kompolt-Kistérről amorf terméskődarabokról és egy nagyméretű, vastag, téglalap alakú kő töredékéről (BÁN FF Y-GOGÁL TA N-HOR VÁ TH-NA G Y- VA DA Y1999, 19), Muzla-Cenkov lelőhelyről egy homokkőből készített fenőkőről (VLADÁR 1966, 257), Sládkovicovo lelőhelyről egy közelebbről nem meghatározott kődarabról (VLADÁR 1969,118), Nővé Zámky/Ersekújvár lelőhelyről egy miniatűr, szürke palából készített, kaptafa alakú, trapéz keresztmetszetű ékről és egy kvarcból készített, körcikk alakú, valószínűleg amulettként használt kőről vannak információink (VLADÁR 1966, 295, Abb. 21. 1-2). 28 A csonteszközök meghatározásáért Vörös Istvánnak tartozom köszönettel. 29 Kompolt-Kistéren a 115. számú urnasírban került elő egy véső alakú csontszerszám (BÁNFFY-GOGÁL TA N-HOR VÁTHNAGY-VADAY 1999, 66. 17. t. 7, VIII. t. 5). 30 Néhány sírban is találtakfémtárgyat: Sal'a/Vágsellye lelőhelyen egy téglalap alakú, termésrézből készített kést vagy borotvakést (VLADÁR 1966, 298, Abb. 30. 2), Magyarcsanád-Bökényen egy négyszögletes keresztmetszetű bronztű két töredékét (KÜRTI 1974, 38, 17. kép). A fémekhez kapcsolódóan kell még megemlítenünk egy K-i típusú balta öntőformáját Domonyból (KALICZ 1968, 79, Taf.X. 1; KALICZ 1984, 97, Taf. XXIII. 6). A kultúrához sorolt szórvány fémtárgyakat jelen tanulmányban nem tárgyalom. 31 A Battonya-Fővezeték II. lelőhelyen feltárt 1. gödörben, valamint a Mezőgyán-Gépműhely lelőhelyen feltárt gödörben előkerült cserepek egy része szintén deformálódott volt a másodlagos égéstől (SZÉNÁSZKY 1988, 146). Csongrád-Sertéstelepen mindössze egyetlen darab másodlagosan megégett cserepet találtunk. 32 Többször említettem a tanulmányban Kiskányáról származó leleteket. A kutatás a Makó-Kosihy-Caka-kultúrához sorolja (KALICZ 1968, 80) a Csalog József által a lelőhelyen feltárt településrészletet (CSALOG 1941). Véleményem szerint nem egyértelmű, hogy a lelőhely a kultúrához tartozik. Ecsedy István már 1979-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott leletek jó részének párhuzamait a Somogyvár-Vinkovci-kultúra telepein is megtaláljuk. Úgy vélte, hogy Kiskánya további