A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában
egy kemence hamus, kormos omladékrétegét, a 10. objektumban paticsdarabokat, a 14. objektumban pedig egy kunyhó omladékrétegét figyelték meg, vesszőlenyomatos tapasztásdarabokkal (VLADÁR 1966, 258, 263, 266). Domonyban az egyik hulladékgödör tűzhely darabjait tartalmazta (KALICZ 1968, 81). Oszlár-Nyárfaszögön az egyik gödörben vastag, összefüggő paticsréteget tártak fel (KOÓS 1999, 106). Kompolt-Kistéren a 7. objektumban paticsrögök, egy agyagtüzhely peremtapasztása és egy másik ívelt agyagtapasztás került elő (BÁNFFY-GOGÁLTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY 1999, 20, 95. t. 1-2). Budapest-Aranyhegyi úton az egyik gödör felső részében sárga és vörös égett tapasztásrétegek, alsó részében tűzhelymaradványok voltak (KALICZSCHREIBER 1994, 41). 33 A tárgyalt leleteken kívül a kultúra telepein néhány okkerröggel, agyagkanállal, orsógombbal, orsókarikával, sima átfúrt agyagkoronggal, idollal és egy agyag kocsikerékmodellel találkozhatunk. 34 A LELETANYAG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KULTÚRA MAS TERÜLETEIN ELŐKERÜLT LELETEGYÜTTESEKKEL (21-23. KÉP) A továbbiakban megkísérlem a leletanyag összehasonlítását a Makó-Kosihy-Caka-kultúra egyéb Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megyei, romániai, észak-magyarországi, Budapest környéki, észak-dunántúli, kelet-ausztriai, szlovákiai és morvaországi leletegyütteseivel. A kísérletet indokolttá teszi, hogy az elmúlt évtizedben — részben különféle nagyberuházásokhoz kapcsolódóan — a népesség jelentős telepei kerültek elő az ország különböző területein (CSÁNYI 1996; KOÓS 1998; KOÓS 1999; KALICZ-SCHREIBER 1994; FIGLER 1994; FIGLER 1996), továbbá elkezdődött (KULCSÁR 1997) vagy megtörtént (SZATHMÁRI 1999; KALICZ 1998) néhány régebben feltárt, nagyobb anyag közlése. A népesség kerámiamüvességében mindenütt sok helyi variáns van (BÓNA 1992, 12), ennek ellenére eddig alig történtek kísérletek az elterjedési terület különböző részein előkerült leletegyüttesek összehasonlítására. Az összehasonlítást alapvetően két dolog nehezíti. Egyrészt az, hogy még mindig nagyon kevés a hitelesen feltárt és közölt leletanyag, a vizsgálódásba bevont területekről csak egy-egy, esetleg néhány nagyobb leletegyüttest ismerünk. Egy részükről még csak előzetes jelentések készültek (KOÓS 1998; KOÓS 1999; FIGLER 1994; FIGLER 1996), illetve a feltárt leletanyagnak csak egy részét közölték (KULCSÁR 1997; KALICZ-SCHREIBER 1994). A másik nehezítő tényező, hogy a kultúra belső kronológiája kidolgozatlan, így a különbségekről nem minden esetben dönthető el, hogy területi vagy kronológiai eltérésekre utalnak-e. kutatása során számolhatunk a Somogyvár-Vinkovci-kultúra jellegzetes típusainak előkerülésével (ECSEDY 1979, 108). Ezt a csípett díszítésű házikerámia jelenléte is megerősíti a kiskányai anyagban (CSALOG 1941, V. t. 6), ez ugyanis a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában nem fordul elő, a Somogyvár-Vinkovci-kultúrában viszont gyakran (BANDI 1980, 4. kép 6-7). 33 Hogy a továbbiakban is számíthatunk kemencék előkerülésére a népesség telepein, azt jelzi az is, hogy az elmúlt évben Csongrád megyében két településrészleten is sikerült külső kemencét feltárni. Az M5 autópálya nyomvonalán SzegedKisktmdorozsma-Subasán (M5, 26/73. (35.) lelőhely) Szalontai Csabával végzett leletmentésünk során tártunk fel egy külső kemencét a hozzá csatlakozó előtérgödörrel. Kiszombor-Nagy szentmiklósi úton (28/7. lelőhely) Kürti Béla leletmentésén került elö két külső kemence. Szíves szóbeli közlését köszönöm. 34 Okkerrögökről Nővé Zámky/Ersekújvár lelőhelyről van tudomásunk (VLADÁR 1966, 258, 263). Agyagkanalak Domonyban (KALICZ 1968, 79; KALICZ 1984, 97, Taf. XXIII. 5), Tiszakürtön (CSÁNYI 1996, 52, XIII. 1. 15) és Tarnabod-Berekalján (KALICZ 1998. 13, 9. kép 4-5), orsógombok Táp-Borbapusztán (FIGLER 1994, 26, Abb. 6. 17), Budapest-Aranyhegyi úton (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41), Caka/Cseke (VLADÁR 1962, 333, Obr. 3. 4; VLADÁR 1966, 295; NOVOTNY 1955, 60, Tab. VI. 14), Dolna Streda (VLADÁR 1966. 295), MaléKosihy (TOOK 1981, Tab. X. 8) és Muzla-Cenkov lelőhelyen (NOVOTNY 1955, 60, Obr. 10. 12; VLADÁR 1966, 257), orsókarika Kompolt-Kistéren (BÁN FF Y- G OGÁL TA N-HOR VÁ TH-NA G Y- VA DA Y 1999, 20, 16. t. 18), Budapest-Aranyhegyi úton (KALICZ-SCHREIBER 1994, Abb. 10. 17) és Maié Kosihy lelőhelyen (TOClK 1981, Tab. VIII. 11, Tab. X. 6), sima átfúrt agyagkorong Bag-Peresdűlő (KALICZ 1968, 79) és Muzla-Cenkov lelőhelyen (NOVOTNY 1955, 60, Obr. 10. 9), agyag kocsikerékmodell Domonyban (KALICZ 1968, 79, Taf. VI. 2; KALICZ 1984. 97, Taf. XXIII. 4) került elő. Oszlár-Nyárfaszögről egy idolt (KOÓS 1999, 107, 6. kép I), Sommerein lelőhelyről (Alsó-Ausztria) egy antropomorf edény vagy idol töredékét (RUTTKAY1983, 143, Abb. 2) közölték. Kalicz Nándor a ,,zóki kultúra Makó-csoportjához" sorolt két, Velemszentvidről származó szórvány idolt is (KALICZ 1968, 80, Taf X. 5, 7).
