A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában

peremből induló, vállra támaszkodó szalagfüllel (17. kép 6).

22 Korsótöredék is mindössze néhány került elő. Az egyik egy magas, kónikus nyakú forma kihajló peremtöredéke (18. kép 10). Egy másik szintén egy magas, kónikus nyakú, öblösödö vállú fonna oldaltöredéke, melynek nyaka enyhe tagolással illeszkedik a vállhoz (13. kép 9).

23 Valószínűleg kettős kónikus testű, lekerekített hasvonalú korsóhoz tartozik néhány oldaltöredék (9. kép 5; 13. kép 5, 7; 16. kép 6). A kerámiaanyag összetétele A Makó-Kosihy-Caka-kultúra településein a fazekak és tárolóedények a tálakkal együtt a háztartások edénykészletének legfontosabb darabjai (KALICZ 1998, 12). Egyes telepeken, például Tiszakürtön a fazekak és tárolóedények vannak túlsúlyban (CSÁNYI 1996, 54), más lelőhelyeken, például Tarnabod-Berekalján (KALICZ 1998, il) a tálak. Szintén általánosnak tekinthetjük, hogy a kis ivóedények, korsók és bögrék számaránya meglehetősen kicsi (CSÁNYI 1996, 55; KALICZ 1998, 14). A csongrádi településrészlet kerámiaanyagának összetétele megfelel a kultúra településcin szokásosnak. A kerámiatöredékek többsége fazekakhoz és tárolóedényekhez tartozik, viszonylag nagy számban kerültek elő táltöredékek is. A korsók és bögrék száma a többi edényformához viszonyítva kicsi, azonban a népesség más településeivel összehasonlítva jelentősnek mondható. A TELEPÜLÉSRÉSZLETEN ELŐKERÜLT EGYÉB LELETEK

2 A 6. és a 15. gödörben talált átfúrt agyagtárgyak (10. kép 6; 19. kép 5-6; 20. kép 3) tudomásom szerint jelenleg analógia nélkül állnak a kultúrában, funkciójuk kérdéses. Hasonló tárgyakat a Vucedol-kultúrából ismerünk (SCHMIDT 1945, 102, Taf. 48, Abb. 14-15). R. Schmidt feltételezi, hogy szövőszék tartozékai lehettek (SCHMIDT 1945, 69-70), a Vucedol-kötetben agyaghorgokként szerepelnek (VUCEDOL 1988, 71). A 15. gödörben előkerült ívelt agyagtárgyhoz (16. kép 1) hasonlót szintén a Vucedol-kultúrából ismerünk (MARKOVIC 1981, T. 19. 9).

25 Ezeken kívül az agyagtárgyakat 7 db különféle alakú agyagnehezék töredéke képviseli. Többségük csonka kúp alakú (14. kép 4-5), egy gömbölyű (14. kép 3), egy pedig szabálytalanul ovális alakú (16. kép 5). A csonka kúp alakúak szövőszék nehezékei lehettek, hasonló nehezékek a népesség következő településrészletein kerültek elő: Battonya-Fővezeték II. (SZÉNÁSZKY 1988, 146, 4. kép 2), TiszalÚC-Sarkad (SZATHMÁRI 1999, 63, Taf. XVII. 6), Budapest-Aranyhegyi út (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41) és Caka/Cseke lelőhelyen (VLADÁR 1962, 333, Tab. VI. 15).

26 A kőanyag az őskor más időszakaihoz viszonyítva szegényes, azonban a népesség eddig ismert településeivel összehasonlítva viszonylag gazdag. Egy pattintott kőpengét (19. kép 3), három őrlőkőtöredéket (19. kép 1-2, 4), egy ütőkő vagy mozsártörő funkciójú kvarcitkavics töredéket (16. kép 7) és egy meghatározhatatlan funkciójú kvarcitdarabot találtunk. A népesség telepein eddig mindössze néhány őrlőkőtöredék került elő: CsongrádSaroktanyán (GAZDAPUSZTAI 1966, 241, 5. kép 11), Tarnabod-Berekalján (KALICZ 1998, 13) és Caka/ Cseke lelőhelyen (VLADÁR 1962, 333, Tab. vi. 13). Pattintott kőeszközöket Kiskánya (CSALOG 1941. 10), Hódmezővásárhely-Barci-rét (KULCSÁR 1997, 22, VII. t. 7), Gyomaendrőd (BONDÁR 1999, 49, 3. kép 10-11), Hurbanovo (VLADÁR 1966, 256) és Nővé Zámky/Érsekújvár (VLADÁR 1966, 261, 263), magkövet pedig 22 Hasonló töredékeket többek között Kunfehértó-Kovács-tanyáról (TÓTH 1998, 2. kép 5), Tiszalúc-Sarkadról (SZATHMÁRI 1999, 73, Taf. V. 6) és Sládkovicovo lelőhelyről (VLADÁR 1969, 117, Obr. 6. 13) ismerünk. 23 Analógiáikat megtaláljuk a Makó-Kosihy-Caka-kultúrában, például Kompolt-Kistéren (GOGÂLTAN 1999, 173, 17. t. 5) és Tiszakürtön (CSÁNYI 1996, 56, XI/. i. 6), a Somogyvár-Vinkovci-kultúrában többek között Vinkovci lelőhelyen (TASIC1984, Taf. IV. 11) és Börzöncén (BONDÁR 1994, 10, Abh. 2. 2, 4), valamint a korai nagyrévi kultúrában, például Kecskemét-Csukáséren (TÓTH 1999. 3. kép 1, 3, 6, 4. kép 4, 5. kép 3, 5). 24 Mivel a népesség telepein eddig meglehetősen kis számban kerültek elő ilyen tárgyak, ezeket összegyűjtöttem, hiszen fontos adalékokat szolgáltatnak az életmód vizsgéilatához. 25 Elképzelhető, hogy egy kisebb edényhez tartozó jögantyú-fiil lehetett. A Vucedol-kultúra Vucedol- Vinograd Streim lelőhelyéről közöltek egy kis bögrét, melynek hasonló fogantyúja van (VUÛEDOL 1988, 128). 26 Caka/Cseke lelőhelyen többszörösen áttört, gömbös agyagtárgyak is előkerültek, valószínűleg ezek is valamiféle nehezékek lehettek, de rendeltetésük nem teljesen világos (NOVOTNY1955, 60. Obr. 5. 6).