A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.

SZŐREG-C (SZŐREG-SZÍV UTCA) BRONZKORI TEMETŐJE I.

1 R FISCHL Klára „ ...Nagy könyv kellene ahhoz, majd meg is írja azt egyszer valaki, ha megint jó világ lesz, s én már most gratulálok neki az akadémiai tagsághoz, ami azért bizonyosan kijár. Én készen hagyok rá mindent, ásatási naplókat, térképeket, fotográfiákat, cserépből, kőből, bronzból való, keresztlevelezett himmi-hummik százait meg ezreit, őneki csak éppen az észt kell adni hozzá, amivel rendszerbe zavarja az egészet. Hiszen utóvégre, ha nekiveselkednék, én is össze tudnék szedni egy kis szisztematikus fantáziát, de nem is való az ilyen parasztrégészhez, meg nem is vagyok én olyan telhetetlen ember, hogy mindent eldolgozzak az utódaim elől. " (Móra Ferenc: Dusán a múzeumba kerül) A szőregi temető publikálására több alkalommal is sor került már a szakirodalomban (BANNER 1931; FOLT1NY 1941; BÓNA 1975, Taf. 94-127, Taf. 128. 5-10, Taf. 129. 1-3, 5-7, Taf. 130. 1, 3, 5). Az eredeti, kéziratos Móra-jegyzetek átvizsgálása után azonban újra szükséges a lelőhelyről írni, mivel néhány, eddig nem vagy rosszul ismert adat került napvilágra a sírösszefüggések, a temetkezések körülményei és a Szív utcai temető feltárásával egy időben megkutatott szőregi lelőhelyek (Szőreg-D, -E, -F) viszonylatában (1. kép 1). Feldolgozásra kerültek továbbá az eddig csak Móra Ferenc által említett Szív utcai temetőtérképlapok (2-4. kép), melyekből a temető egy részében a sírok egymáshoz való viszonyát lehetett rekonstruálni. Mindezt kiegészítve a csontanyag eddig nyomtatásban még meg nem jelent nem- és életkor-meghatározásaival, olyan új adatbázis áll a kutatás rendelkezésére, mely tovább bővíti a Perjámos-kultúrával kapcsolatos tudásunkat. Jelen dolgozat célja a temető leletegyütteseinek az eddigi publikációk és a sírlapok alapján történő kritikai közlése és a temetőtérkép rekonstrukciója. E munka befejezése a temető teljes elemzése lesz, melyre egy következő dolgozatban kerül sor. Móra Ferenc — a kor szokásaitól eltérően — igen részletesen dokumentálta a szőregi temető 1928-1931 között végzett feltárását és a Szőreg környéki lelőhelyek ezzel egy időben folyó szemléjét és ásatását. A feltárt sírokat, a rájuk vonatkozó megfigyelésekkel együtt, naplókban rögzítette, majd e naplókból az adatokat sírlapokra vitte át.

2 A sírlapok mindegyike egy sírról tartalmaz adatokat. A szöveges részt Móra átmásolta a naplókból a lapokra, több-kevesebb módosítással, de a lényeges információkat nem változtatta meg. Az eredeti sírrajzokat kivágta az ásatás helyszínén készített naplóból, és azokat ráragasztotta a sírlapokra. Ezáltal az eredeti napló szinte használhatatlanná vált, mivel a sírrajzok kivágása folytán az azok hátsó felén levő információ megsemmisült. Mivel azonban e sírlapokat Móra készítette, a további vizsgálatok során felhasználhatjuk őket elsődleges forrásként. Kéziratos sírlapok 1—229-ig minden sírról készültek. A Móra-hagyatékból további két sír leírása került elő Szőreg felirattal, ezek 230-231. számot kaptak. A Móra által készített sírlapok adatai később átkerültek előre nyomtatott kartonokra, melyeken a sírlapok adatain kívül a kerámiaanyagra vonatkozó bővebb megjegyzések is olvashatók, és az adott sírhoz tartozó fotótári kartonok száma is fel van tüntetve. A kartonok hátuljára tintával lettek átrajzolva a sírrajzok. A kartonok készítője egyben revíziót is végzett, mivel munkája közben jelölte, hogy a sírlapon feltüntetetett tárgyak közül mi volt megtalálható a szegedi / A dolgozat az F022534 számú OTKA-pályázat támogatásával készült. Köszönöm Bóna Istvánnak a lektorálás során tett észrevételeit, tanácsait. 2 A temetőre vonatkozó dokumentumok — a temetőtérkép lapjainak kivételével — a Móra Ferenc Múzeum adattárában találhatók leltári szám nélkül.