A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KULCSÁR Gabriella: Kora Bronzkori leletek a Tisza jobb partján (Csongrád megye)

bronzkori kis edénykével (6. sz. edény) egészítjük ki. A korábban már közölt leletanyagokat (1-4, 8-13. sz. edények) nem részletezzük, leírásukat csak az eddig közöletlen adatokkal egészítjük ki (méret, szín).

6 1. Barnásszürke, kis, füles fazék. A fül a peremből indul. Ma.: 11,5 cm. Ltsz.: Ő.53.18.1. (KÜRTI 1974, 49, 52. kép). 2. Füles pohár. Péceli-badeni kultúra Ltsz.: Ő.53.18.2. (BANNER 1956, 87, Taf. LVIII. 4). 3. Kétfülű tál. A vállrészen, a fülekkel szemben egy-egy kis bütyök van. Világosbarna, belül szürke színű. Ma.: 9,8 cm, pá.: 22,5 cm, fá.: 9 cm. Ltsz.: Ő.53.18.3. (BÓNA 1965,25, Pl. v. 15). 4. Füles fazék. Ltsz.: Ő.53.18.4. (BÓNA 1965, 25, Pl. V. 14). 5. Enyhén kihajló peremű, kónikus nyakú, legömbölyített vállú bögre (7. kép 1). A vállvonala bemélyített vonallal kiemelt. A vállon bekarcolt kettős, alul vonalkázással kísért vonal fut körbe, mely a fülnél és a füllel szemben, derékszögben megtörik. A füllel szembeni sávot zegzugminta tölti ki. A fúl a peremből kissé felhúzottan indul, a vállra csatlakozik. Vörösesbarna, szürke foltosra égett. Simított, erősen megkopott felületű. Ma.: 9 cm, pá.: 5,8 cm, fá.: 3,5 cm. Ltsz.: 0.53.18.5. 6. Alacsony talpon álló füles korsó miniatűr változata. Késő bronzkor, halomsíros kultúra. Ma.: 4,8 cm. Ltsz.: 0.53.18.6. 7. Enyhén kihajló peremű, kónikus nyakú, legömbölyített vállú bögre (7. kép 2). A fül a perem alól indul és a bemélyített vonallal kiemelt vállvonalra csatlakozik. A vállon, szimmetrikusan három kis bütyök van, melyek két oldaláról, függőlegesen bekarcolt, kettős vonal indul. Vörösesbarna, szürke foltosra égett. Enyhén fényezett felületű. Ma.: 9,7 cm, pá.: 5,7 cm, fá.: 4 cm. Ltsz.: Ó.53.18.7. (KOVÁCS 1996, 33, 3. kép).

7 8. Enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, legömbölyítetten kettős kónikus testű füles tál (7. kép 3). A nyakvonala sekély árkolással kiemelt. A fül kissé a perem alól indul és a vállra csatlakozik. Barnásszürke, matt felületű. Ma.: 11,5 cm, pá.: 14,4 cm, fá.: 7,9-8,1 cm. Ltsz.: Ő.53.18.8. (az edény alsó harmada: KÜRTI 1974,49,53. kép). 9. Enyhén kihajló peremű, ívelt csonka kúpos nyakú, csonka kúpos alsótestű tál. A válla árkolással kiemelt, két füle, egymás közelében, a peremből indul, vállra csatlakozik. Barnásszürke, foltosra égett. Mattra simított felületű. Ma.: kb. 13,5 cm, pá.: 22-24 cm, fá.: 11 cm. Ltsz.: Ő.53.18.9. (KÜRTI 1974,49, SLkép). 10. Fülesfazék. Ma.: 18,8 cm, pá.: 13,8 cm. Ltsz.: Ő.53.18.10. (BÓNA 1963, 16, Pl. XI. 9). 11-12. Átfúrt kagyló, csiga és állatfog ékszerek. Nyomott, kettős kónikus fajanszgyöngyök. Ltsz.: Ő.53.18.10-11. (Válogatás az épebb darabokból: KÜRTI 1974, 49, 54-60. kép). 13. Díszített, füles bögre. Péceli-badeni kultúra. Ltsz.: Ő.53.18.13. (BANNER 1956, 87, Taf. LVIII. 3; HORVÁTH 1983, 73, 10. grafikai melléklet/e

8

; KOVÁCS 1996, 30, 31,2. kép) Az itt összefoglalt leletanyag alapján jól látható, hogy a három feltárt sírban eredetileg 10 edényt találtak, de ma csak nyolc

9 bronzkori edényt azonosíthatunk ezek közül. Ha elfogadjuk, hogy a sírok mindegyike bronzkori, akkor el kell tekintenünk annak feltételezésétől, hogy a két rézkori edény is sírmelléklet lehetett, mégpedig a két edényt tartalmazó 3. sír melléklete. Sajnos az átfúrt állatfog-, csiga- és fajanszgyöngyökből álló ékszermellékletre vonatkozóan sem a sírlapokon, sem a sírrajzokon nem szerepel további információ. A rendelkezésre álló adatok alapján összességében továbbra is csak annyit tudhatunk, hogy Röszkén 3 sírt tártak fel, és csupán feltételezhetjük, hogy ezek mindegyike a kora bronzkor azonos időszakába sorolható. Amint fentebb, a leletanyag leírásában is látható, a Röszkén, 1928-ban talált leletek említésével és értékelésével a kutatásban számos helyen találkozhatunk. A Röszkén feltárt temetkezésekről, mégpedig a ma ismert 3 helyett 4 sírról Tompa Ferenc adott hírt, melyek mellékleteit a pusztaistvánházai temető leletanyagával párhuzamba vonva a bodrogkeresztúri kultúrához rendelte (TOMPA 1937, 58). A késő rézkori leleteket ismeretlen lelökörülményű szórvány leletként (BANNER 1956, 87; KOVÁCS 1996, 30, 32) és sírmellékletként (képaláírás alapján: HORVÁTH 1983, 73, 10. grafikai melléklet/e) egyaránt említik. Bóna István, az 1960-as évek elején az akkor még ismeretlen lelőkörülményű, kora bronzkori leleteket részben a Nagyrév-kultúra kőtörési típusú szórvány leletei (ltsz.: Ő. 53.11.10; BÓNA 1963, 16, Pl. XI. 9), részben a Pitvaros-csoport szórványleletei között ismertette (ltsz.: 0.53.11.3-^1; BÓNA 1965, 25, Pl. V. 14-15). Kürti Béla az Óbéba-Pitvaros-csoport lelőhelyei közé sorolta Röszkét, azzal a megjegyzéssel, hogy a Móra Ferenc által 1928-ban feltárt három temetkezésnek a kora bronzkoron belüli kulturális meghatározása tisztázatlan. Az általa vegyesnek meghatározott („péceli, korai vatyai, nagy6 A leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, az Ő.53.18.1-13. leltári számok alatt található. Kovács S. Tibor egy további tálat is a röszkei 6. lelőhely anyag között említ (KOVÁCS 1996, 56). A tál egy rövid, ívelt nyakú, csonka kúpos testű, eredetileg valószínűleg (a tál felerészben, töredékesen maradt csak meg) füles edény lehetett, mely mind anyagában, mind formájában közel áll a másik két (3. és 9. sz.) röszkei tálhoz (ltsz. : Ő.53.169.1). 7 A3, képen közölt bögre képaláírásában a 8. lelőhely megnevezés szerepel, de a lelet valószínűleg a 6. lelőhelyhez és így a sírok anyagához tartozik (KOVÁCS 1996, 33, 3. kép). 8 Horváth Ferenc a leltári számok között az Ő.53.18.3. számra utal (HORVÁTH 1983, 78. j.). 9 Esetleg 9, az 0.53.169.1. figyelembevételével Id. 6. jegyzet!