A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KULCSÁR Gabriella: Kora Bronzkori leletek a Tisza jobb partján (Csongrád megye)

vállvonala bemélyített vonallal kiemelt. Füle a peremből indul és a vállra csatlakozik. Barnásszürke színű. Matt felületű. Kiegészített. Ma.: 9,6 cm, pá.: 3,7 cm, fá.: 4 cm. Ltsz.: 0.53.11.36. 37. Enyhén kihajló peremű, csonka kúpos nyakú, öblös vállú, az aljrész felé enyhén profilált bögre (5. kép 9). A vállvonala bemélyített vonallal kiemelt. Füle a peremből indul és a vállra csatlakozik. A megkopott fenékrészen bekarcolt keresztminta van. Szürkésbarna színű, matt felületű. Ma.: 8,5 cm, pá.: 4 cm, fá.: 3,7 cm. Ltsz.: Ő.53.11.37. 38. Enyhén kihajló peremű, csonka kúpos nyakú, öblös vállú bögre (6. kép 1). A vállvonala bemélyített vonallal kiemelt. Füle a peremből indul és a vállra csatlakozik. A megkopott fenékrészen mélyen bekarcolt keresztminta van. Világosbarna, barnásszürke foltosra égett. Matt felületű. Ma.: 8,3 cm, pá.: 4,4 cm, fá.: 3,4-3,6 cm. Ltsz.: Ő.53.11.38. 39. Öblös vállú bögre töredéke (6. kép 2). A bögre felsőrésze hiányzik. A vállvonala enyhén bemélyített vonallal és 3 szimmetrikusan elhelyezett kis bütyökkel kiemelt. Barnásszürke. Enyhén fényezett felületű. Töredékes ma.: 7,5 cm, fá.: 3,5 cm. Ltsz.: 0.53.11.39. 40. Enyhén kihajló peremű, hengeres nyakú, kettős kónikus testű kis füles korsótöredék (6. kép 3). A fül a peremből indult és a vállra csatlakozott; letörött. Barnásszürke, foltosra égett. Matt felületű. Ma.: 8,5 cm, pá.: 5,9 cm, fá.: 4,6 cm. Ltsz.: Ő.53.11.40. (KÜRTI 1974, 48, 41. kép). 41. ívelten hengeres nyakú, legömbölyítetten kettős kónikus testű, füles tál (6. kép 4). A fúl a peremből indul és a vállra csatlakozik. A nyakvonala bemélyített vonallal kiemelt. Barnásszürke, foltosra égett. Enyhén fényezett, megkopott felületű. Ma.: 10,2 cm, pá.: 10,3 cm, fa.: 7,3 cm. Ltsz.: Ő.53.11.41. (KÜRTI 1974,48,42. kép). 42. Rövid, ívelten hengeres nyakú, legömbölyítetten kettős kónikus testű, fiiles tál (6. kép 5). A fül a peremből indul és a vállra csatlakozik. Barnásszürke, foltosra égett. Enyhén fényezett felületű. Ma.: 11,5 cm, pá.: 12,5 cm, fá.: 8,4 cm. Ltsz.: Ő.53.11.42. (KÜRTI 1974,48,44. kép). 43. Tölcséres nyakú, legömbölyített kettős kónikus testű, négyfülűedény (6. kép 6). A nyakhajlatban szimmetrikusan elhelyezett négy kis fül van. Világosbarna, alul barnásfekete foltosra égett, simított felületű. A pereme kiegészített. Ma.: 14 cm, pá.: 10 cm, fá.: 5,7 cm. Ltsz.: Ő.53.11.43. 44. Enyhén kihajló peremű, csonka kúpos nyakú, öblös vállú bögretöredék (6. kép 7). Füle a peremből indul és a vállra csatlakozik. A vállvonala nincsen bekarcolt vonallal kiemelve. Világosbarna, szürke foltosra égett. Fényezett felületű. Kiegészített ma.: 9,9 cm, pá.: 4,5 cm, fá.: 4 cm. Ltsz.: Ő.53.11.44. ROSZKE-ISKOLA 1928-ban, Röszke belterületén, az ún. Klebelsberg-féle iskola építésekor őskori leleteket találtak. A kisebb dombon Móra Ferenc 1928. április 10-én egy, 16-án pedig két sírt tárt fel. A temetkezésekről vázlatos sírrajz és sírlap is készült (8. kép 1-3).

4 A korabeli leírások alapján mindhárom, zsugorított helyzetben eltemetett halott mellett csak edénymellékletek voltak. Sajnos a sírlapokon csak az edények számát rögzítették, így a leletek síronkénti megoszlása nem rekonstruálható. A pontos lelőhelyet 1978-ban Nagy Erzsébet azonosította a korábbi Klebelsberg-féle iskola, 1978-ban napközi otthon helyével.

5 A Röszke régészeti lelőhelyeit legutóbb összefoglaló Kovács S. Tibor Röszke-6. lelőhelyeként ismerteti az 1928. évi kutatások helyszínét (KOVÁCS 1996,31-32,33,56). 1. sír (8. kép 1): T.: Ny-K. Az ovális sírgödörben, 90 cm mélyen feküdt a bal oldalára fektetett, zsugorított helyzetben eltemetett halott. A háta mögött a koponyától a csípőrészig négy edény feküdt. 2. sír (8. kép 2): T.: K-Ny. Az ovális sírgödörben, 120 cm mélyen feküdt a bal oldalára fektetett, zsugorított helyzetben eltemetett halott. A feje mögött egy, a lábai előtt három edény feküdt. 3. sír (8. kép 3): T.: Ny-K. Az ovális sírgödörben, 120 cm mélyen feküdt a bal oldalára fektetett, zsugorított helyzetben eltemetett halott. A háta mögött és a lábfejeinél egy-egy edény feküdt. A leletanyag leírása Az 1928. évi leletmentés leletanyaga között, feltételezhetően a sírok mellékleteinek tartható bronzkori edények mellett két péceli-bádeni kultúrához sorolható edény (2. és 13. számú edények (BANNER 1956, 87, Taf. LVIII. 3-4; HORVÁTH 1983, 73, 10. grafikai melléklet/e; KOVÁCS 1996, 30, 31) és egy, a halomsíros kultúrára utaló miniatűr, kis, talpas, füles edényke is a szegedi múzeumba került (6. sz. edény). A leletanyagot az eddig ismertek mellett két újabb füles bögrével (5., 7. sz. edény), továbbá a késő 4 Móra Ferenc feljegyzései. MFM RégAd leltározatlan Móra-hagyaték. MNM Adattára 64. R.I. (KOVÁCS 1996, 32, 49. j.). 5 Nagy Erzsébet helyszíni szemléje során, 1978 novemberében, meggyőző adatok alapján azonosította a lelőhelyet. Megfigyelései alapján, a kiemelkedő dombháton a templom/parókia és az iskola közötti szabad térrészen lehetne mód további kutatásokra. MFM RégAd 618-80.