A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

kor ezt besenyőnek gondoltam. Nyomoztam is a lelőhely után, összekötve a csorvai füstölő lelőhelyének megtalálásával, de útjaim nem voltak eredményesek. Egy hetet ástam Királyhalmán a homokban a szarmaták után. Párducz Mihály küldte rá a pénzt.

113 Feldúlt, kirabolt temető volt, kevés lelettel. Jártam Maroslelén, ahol két bodrogkeresztúri sírt találtam, Dombegyházán pedig avar lovassírt arany függőkkel.

114 A régészeti kiállítást 1947. szeptember 8-án nyitotta meg Radnóti Aladár.

115 A korábbi két helyiséget visszaállítottam, de más csoportosításban. Nagyobb súlyt kapott a népvándorlás kor, a korábbi csókái új kőkori és a Maros vidéki bronzkor helyett. Több viseleti rajz készült, amelyet Boros Ilonka készített,

116 és sok sírrajzot tettünk a tárgyak mellé.

117 A tárgyakat ismét kartonra fűztük, de rézdróttal. Bőven volt a tárgyakhoz szöveg, főleg összefüggő történeti magyarázat. A fő attrakció a terem közepére tervezett avar lovas lett volna. A tarpánt már megszereztük, de a kitömés nem ment. A madarakat még meg tudta csinálni Klein Jóska, illetőleg Berecz Péter bátyám, de a ló sokba került volna, és Szőke lefújta. Ugyanúgy nem adott pénzt a másik ötletemhez, a jurt elkészítéséhez, pedig ehhez volt már mesterem is Somogyi asztalos személyében, aki közben maszek lett, s örömmel vállalta. A Szegedi Kendergyár ingyen adta volna a nemezt ismeretterjesztő előadásaim fejében. így is úgy gondolom, más volt ez a kiállítás, mint a korábbi. Radnóti nálunk ebédelt a Feketesas utcai albérleti lakásunkban. Új házasságunk első vendége volt. Rendes volt Ali, még nem olyan nagyképű, mint később. A raktárkérdés azonban nem ment előre. A várba nem tettük vissza a rendbe rakott anyagot, hanem a páncélszobát rendeztük be végleges raktárnak. Közben Berecz Péter teljesen felállította gyűjteményét,

118 és a megmaradt egy terembe került a többi múzeumi anyag: a dél-amerikai lepkék, a kolibrik és az óriási kagylók. Ezt is megnyitottuk a közönségnek. A néprajznál csak kisebb változtatást kellett végeznünk. A hosszú paravánt előbbre építettük, és ott kaptunk egy 1 m széles folyosót, ez lett a „fasiszta galéria". A falra és a paravánra helyeztük el a nem kívánt személyek portréit, így a városházáról odahozott polgármestereket, köztük Kordát 1848-ból, Somogyi Szilvesztert, Deák Ferencet, Horthy Miklóst, Klebersberg Kunót, Ferenc Jóskát és Erzsébetet és rengeteg főispánt. Azt mondták akkor, ha 1 Ft-ért mutogatnánk, ötször akkora lenne a bevételünk. így a néprajzot is rendbe tettük, szinte úgy, ahogyan volt, csak a figura hiányzott az alsóvárosi napsugaras házból. A látogatók zöme iskolás volt. A tanítóképzős szűz hadat a Miasszonyunk zárda nővére vezette, mikor éppen a Berecz-gyűjtemény körül tevékenykedtünk újabb fészekaljak elhelyezésével. Hallom a vezető tanártól: „Lányok, ezt jól nézzék meg, ez a kankó!" A madár cankó volt, de latinos műveltségét fitogtatván, bizony elég nagy kuncogás lett belőle. Szívügyem az éremanyag volt. Irgalmatlan tömeg és rendetlenség volt mind az ércben, mind a szükségpénzekben. Ez részben albumban, részben tasakokban tárolódott. Nekiláttam. Este 8-ig nyitva volt a könyvtár, addig válogattam, rendezgettem a 3 éremszekrényt, és alig volt veszteség. Egy csomót újból határoztam, beleltároztam, biztosan sok hibával, de hihetetlen szorgalommal.

119 Eredménye az 1947. októberében megnyitott éremkiállítás volt 6 vitrinben, sok ártáblával, rajzosán. A közönségnek nagyon tetszett. Az utolsó gyűjtemény a várostörténet és a fegyvertár felállítása volt. A várostörténeti anyag csak részben állott, és én ezt egy teremmel megtoldot113 Korek már nem emlékezett jól a névre. Királyhegyesen 1950 januárjában szarmata kori sírokat találtak (MFM Irattár 322/1950, 562/1950). 114 Dombegyházán, a Jakab fi birtokon lelt sír leleteiről: MFM Irattár 496/1950. A sír közöletlen, a publikálás lehetőségét Korek József Kürti Bélának engedte át. 115 „ Vasárnap délelőtt ismét megnyílt a nagyközönség számára az ősrégészeti osztály. A háborús események annyira megrongálták, hogy átrendezésre, részleges pótlásra szorult. Most újra teljesíti hivatását: az ifjúság és a széles rétegek nevelését. " Szőke Mihály igazgató és Radnóti Aladár a Múzeumok Országos felügyelője (KOF) nyitotta meg, és máris számos érdeklődő szemlélte meg a nagy szakértéssel és gonddal felújított osztályt — írja a lap. (Megnyílt a városi múzeum ősrégészeti osztálya. DM 1947. október 7.) — Korek Józsefet meg sem említi. 116 Boros Ilonka okleveles rajztanár 1941-ben lépett a SZRI szolgálatába, 1950-ben a szegedi múzeumhoz került restaurátornak de csakhamar tudományos segéderővé lépett elő (CSONGOR 1957). 117 BANNER 1968. 118 A Fehértó megmentése kemény küzdelembe került (Dr. Beretzk P.: A fehértói kiskirály bukása. DM 1943. szept. 19.). 119 Szőke Mihály hivatalosan bizonyítja: „ Korek József dr. az egész idő alatt a Városi Múzeum belső újjáépítése és érmészeti osztálya reorganizálása, anyagának megállapítása és kiállítása terén oroszlánrészt vállalt. " (MFM Irattár Szn./1948. II. 11).