A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

mindig nem kapott státust. A helyzetre jellemző, hogy az utolsó leltárkönyvi beírás 1937-ben történt Török Gyula kezeírásával. Csallány Dezső lett Móra utóda, de egy sort sem leltározott, pedig Csengelén, Deszk, Klárafalva körzetében igazán piszkálta a fülkesírokat, az onogur bolgárokat.

95 Jól elárvult Móra öröksége! Banner János, Sebestyén Károly, Czógler Kálmán

96 meg akarta menteni a múzeumot, rendet akartak és tudományt, de mikor Banner János kibukott a múzeumigazgatói pályázaton, leállt mindenki. Elég volt Somogyi Szilveszter, illetőleg a Pálffy-féle polgármesterségből, Bakos Toty kultúrtanácsnokságából, ahol csak egy volt a lényeg, a Sziklai-féle színház, Patkós Irma, Vészeli Pali, majd a Jurik-lányok és Mészáros Ági.

97 Visszahúzódott mindenki, írtak, de a múzeumot kerülték. Rohadt is az, de vastagon! Ezért is kaptam a megbízatást a leltározásra. Csallány Dezső semmiféle útmutatást nem adott, nem törődött semmivel az avarokon és a fagylalton kívül, így a Kataszteri Intézet szempontjait követtem. Új leltárkönyvet nyitottam. Elkezdtem a leltározást és kartonozást. Az anyag nagyon szét volt szórva, ahová nyúltam, mindenütt volt régészeti anyag. A kiállítás állt. Tölgyfa szekrényei és tömörajtós alsó része dugig volt anyaggal. A Fadrusz-feszület alatt volt a kisraktár. A padláson kupacban állt az áru, bedugdosva a padlás padkáiba. Például a pitvarosi bronzkori temető fémanyagát azok nélkül közölte Foltiny István, mert nem találta meg sehol sem.

98 Megdolgoztam a pénzemért! 4050 db-ot írtam be az új leltárkönyvbe, és 11 000 kartont írtam meg kézírással. Az anyag egy részét még az egyetemi intézetbe is átvittem, mert ott nyugodtabb körülmények között dolgoztam, és nem zavartam Dezső köreit. Az anyagot visszavittem, s megbízatásom július 1-ével lejárt. Befejeztem közreműködésemet. 1944. szeptember 1-én katonai szolgálatra be kellett vonulnom Kassára. Igaza lett Vörösnének, mert Kopáncson a kutya sem talált volna rám, és nem esett volna ki az életemből másfél nehéz esztendő. Önálló lábakon: 1946. április 24-én, fogságból való hazatérésem után, új helyzet állt elő.

99 Kerestem a helyemet, és sehol sem találtam. Banner János a pesti egyetemre került 1945-ben, Párducz Mihály pedig még 1944. október 6-án elhagyta Szegedet, a Nemzeti Múzeumba került Fettich Nándor helyetteseként. Az egyetemen már Roska Márton

100 ült a katedrán, s vegyes érzelmekkel fogadott. Ott nyüzsögtek körülötte a doktorálandó kolozsvári tanítványai. Igazolni már nem igazoltak, mert az 1946. május 1-ével megszűnt. Aztán csak felterjesztett Roska Márton az 1946-^17-es tanévre ismételten díjtalan tanársegédnek. Az állásokat más tanszékek foglalták el, illetőleg Lehel Pista

101 ült rá Párducz helyére, mint képzőművészeti adjunktus. Foltinyét Szádeczki happolta el Szőts Jenő számára, aki már csak letette a latin tanári vizsgát, mert úgy érezte, tud már eleget, hisz az egész ország az ő tankönyveit használta. Nem maradt más hátra, ismét csak a múzeum, mint megélhetési forma. Az infláció nőtt, pénzt nem is adtak, pedig borzalmas volt a látvány a múzeumban, de előbb meg kellett élnem, mert a korábban „jól szituált, diplomás" koldusszegény lett. Lakásunk nem volt, a Fürész utca 5-ben, egy szobában húzta meg magát a család, anyám, nővérem férjével, öcsém. És még én is odamentem a Fürész utcai tömegnyomorba. Egyébként szép villa volt, kellemes volt a házigazda, de hely hiányában nyomor. így erdőt irtottam Mezőhegyesen az akácos tuskók kiszedésével, és disszertációkat írtam jogászoknak. Napos vendég voltam a Somogyi Könyvtárban, és Skultétyné, Móra volt titkárnője szállította a kuncsaftokat. Ö is gépelte le, és az értelmet én adtam hozzá. 8-10 történeti disszertációt vétkeztem össze államelméletből. Történész is voltam, a könyveket Schmidt Gegi, Fazekasné hordta számomra, sőt suttyomban haza is vihettem. Az új igazgató, Szőke Mihály ki sem mozdult egész nap a szobájából, s munkája nem állt másból, mint a látogatási statisztikák összeállí95 CSALLÁNY /939. 96 Czógler Kálmán (1884-1952) biológus, tanár. Részt vett Móra Szeged környéki ásatásain. Nagyon meleg szavakkal emlékezik meg róla (BANNER 1990, 46, 48, 95, 100, 120, 123, 128. Rövid életrajza: CSONGOR 1956). 97 Banner János idézi Móra egyik kijelentését: „ Ha a Somogyi könyvtárban és a múzeumban is primadonnák és csinos kóristanők volnának, éppen úgy nem sajnálnák tőle a pénzt, mint a színháztól. " (BANNER 1990, 123). 98 Foltiny István dolgozata nem jelent meg, valószínűleg el is kallódott. Foltiny I.: A pitvarosi bronzkori temető. — Das bronzezeitliche Gräberfeld zu Pitvaros. Kéziratát a Folia Archaeologicának szánta. (Forrás: Dolg 18 (1942) 163). A feldolgozást Bóna István (BÓNA 1965) nem említi. 99 Katonáskodásának és fogságának éveit megírta (MNM Ad Korek-hagyaték II. d. 1120). 100 Roska Márton régészeti munkáját méltatja: KOREK 1962; WAGNER 1980. 101 Lehel István (191 7-1973) grafikus. A Kortárs és a Tiszatáj című folyóiratok illusztrátora (SEREGÉLY11988, 366).