A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

datálható cseréptöredék került ki az átvágásból. Szerintem Banner legjobb publikációja.

25 Az 1939-40-es tanév első félévében már döntöttem. Régész leszek, és tanári diplomát is szerzek. Úgy válogattam össze az órákat, 48-at, hogy minden benne legyen, ami a komplex stúdiumhoz kell. Ez év tavaszán jött elő Földeákon a nagy kelta edénylelet.

26 Banner János Párducznak adta a munkát, mert már ő kutatott keltát Szőregen, a Pávóféle téglagyárban.

27 Együtt utaztunk Miskával. A falu szélén, a Halesz-dűlőben (Jó lesz, ha lesz!), közel a Száraz-érhez, került elő a depot: egy 90 cm magas pithosz, benne 6 szép, nagyobb kelta edény. A pithosz darabokban volt, a többi a plébánián, Virág Sándornál, aki hittantanára volt Miskának, sőt nekem is alsós koromban. Nagy volt a találkozás öröme. Kicsit barangoltunk a határban, s Miska úgy döntött, hogy 1940 nyarán itt fog ásni.

28 Ez már Csanád megye volt akkor, és Makóval kellett egyezkedni. Korábban a Régiségtudományi Intézet megyei gazdája Bálint Alajos volt,

29 Mezőkovácsházát,

30 Kaszapert

31 csinálta, miután előbb János bácsi Bökénymindszenten,

32 Szőregen, Oszentivánon,

33 Bánkúton

34 jól kiásta magát. Már 1938-ban Miska volt itt a gazda, a Makó-Vöröskeresztet ő ásta meg, 37 méhkas alakú gödrével.

35 Megvoltak az alapvizsgáim kitűnő eredménynyel, jöhetett az ásatás. Banner János Kökénydombra vonult, ez volt a második ásatása ott.

36 Két vasárnap meg is látogattam kerékpárral. Miskával ugyanabban az időben Földeákra mentünk, hisz én a népvándorlás késői szakaszára és a középkorra, Széli Márta helyére voltam kontemplálva. Egy Szatmári nevű hentes és mészárosnál kaptunk lakást, deszkás tisztaszobát, egy pengőért teljes ellátással, de még milyet! Akkor folyt az erdélyi bevonulás.

37 A Maros mentén hatolt be a hadsereg egyik fő oszlopa. így hadiút volt, és hadtápterület Földeák. A hentes nagyban vágta az állatokat a hadsereg részére. így aztán lakodalom lett az az öt hét, amit ott töltöttem. A még jó karban levő gazdaasszony megkérdezte, hogy mit kívánunk regge25 BANNER 1939. A Nagytatársánc a Dél-Alföld legnagyobb földvára. Építési idejére fényt vet a bronztű és a turbántekercses bögretöredék melyek a földvár építési idejét egyértelműen a Hallstatt-C idejére keltezik Feltehetően a keletről betörő szkíták ellen építették (KOREK 1984, 178). 26 PÁRDUCZ 1940; a következő évről: PÁRDUCZ 1941. 27 BANNER 1929. 28 Párducz Mihály Banner Benedeknek 1940. szeptember 3-án kelt leveléből: „ ... arra nézve felvilágosítását kérem, hogy Korek József ötödféléves hallgató, aki Földeákon is velem dolgozott, ugyanott kaphat-e szállást és ellátást, ahol én. Akár velem egy szobában is. Mert ebben az esetben őt vinném magammal bontási munkára. Bizonyosan jobban használhatom erre a célra, mint Mihály bácsit. " (CSML Vili. 16. SZRI 15. d. 9. ir. 2/1940-41). Banner János ír Csanád megye alispánjának: „ Úgy beszéltem meg adjunktusommal: Dr. Párducz Mihállyal, hogy a felajánlott pénzt csakugyan Földeákon szeretnénk értékesíteni. E célból július 21-én 13.40-kor Vásárhely felől érkezne Földeákra. Nagyon kérlek légy kegyes intézkedni, hogy a jegyző úr a helyszínre szállíthassa. " (CSML VIII. 16. SZRI 14. d. 9. ir. 368/1939-40). Párducz Mihály egy másik magánlevelében is felbukkan Korek József neve (1940. szeptember 3.). Mindezekből bizonyos, hogy 1940 nyarától-őszétől már rendszeresen járt ásatni (CSML VIII. 16. SZRI 15. d. 2/1940-41). 29 „ Lojzinak volt egy nagy érdeme. 1934-ben, míg mi Budayval Görögországban második utunkon voltunk, a Csanád megyei kopáncsi templom közelében végzett ásatásaival kapcsolatot teremtett Makó felé, melyből csakhamar kinőtt a vármegyével való kapcsolat. " (BANNER 1990,140). Bálint Alajos Makón érettségizett, itt tehát sok ismerőse, barátja volt (Tóth Ferenc ny. makói múzeumigazgató közlése nyomán). 30 BÁLINT 1939. 31 BÁLINT 1938. 32 BANNER 1926. 33 BANNER 1928; BANNER 1929a; BANNER 1937. Csanád megyétől kaptak pénzt a földeáki kelta telep megásására. Banner János írja a megye alispánjának 1940. július 12-én kelt levelében: „ Ha az ott feltárandó terület kifogyna és még tartana a pénzből, azt Oszentivánon szeretném felhasználni egy engem nagyon közelről érdeklő őskori kultúra telepének feltárására. Az első azonban a földeáki kelta telep volna. " (CSML VIII. 16. SZRI 14. d. 9. ir. 368/1939-40). Banner tehát tervezte az ószentiváni ásatás folytatását. 34 BANNER 1927; BANNER 1931. 35 PÁRDUCZ 1939. 36 A kökénydombi első ásatás 1929. aug. 5. -szept. 17-ig (BANNER 1930), a második 1940. augusztus 5-24-ig tartott (Dolg 16 (1940) 190; BANNER 1940; FOLTINY 1940; BANNER-FOLTINY 1945). 37 A Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetése alatti döntőbíróság meghozta Bécsben a magyar-román határvitában ítéletét. Ennek a 2. bécsi döntésnek alapján Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral Magyarországhoz került (BALOGH 1985, 206). Korek József erre céloz.