A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

lire, hányra parancsoljuk az ebédet és a vacsorát. Az idővel nem volt baj, de mivel nagyon szerények voltunk, úgy gondoltuk, hogy csak olyan legyen, mint otthon. Erre azt mondta, hogy bízzuk rá magunkat, így kerültünk a tömőbe. Minden reggel resztelt májjal, vese-velővel, borjú- és szívpörkölttel kezdődött a kedveskedés a tejeskávé mellett. Délben borjú vagy marha java jött, vesepecsenye, bifsztek tojással és gyümölcs. Este ismét meleg, de inkább szárnyas és fagylalt. Még uzsonnát is pakolt délelőttre, rőfnyi kolbászt és kenyeret. A gyümölcsöt, fagyit Makóról hozta, pedig 12 km-re volt Földeáktól, s legtöbbször biciklivel tette meg az utat. Majdnem 10 kg-ot híztam. Pedig már eléggé duci voltam odaérkezésemkor is. A koszt osztályon felüli volt, az 1 pengő jelképes — napidíj 4 pengő —, s ezt nem akarta elfogadni, mert megtiszteltetésnek érezte, hogy a régész urak nála laknak. Református volt, pénteken is hússal kezdtük a napot, húst ettünk hússal. Az ásatás nekem közepes, Miskának kitűnő volt. A Haleszban kukorica ért, olyan magas, mint én. A kelta depot helyét nem vetették be, környéke üres volt. Találtunk viszont öt szarmata sírt, és ez lett a szenzáció.

38 Eletemben először piszkálhattam medencecsonton, koponyán, lábujj hegyeken. Mit rejt? Izgalom, feszültség! Miska a baldachinos székben ült, de a kukoricásban borzasztóan vörös volt az arca. A nyugszékre szerelte fel a lábzsámolyt, így védte magát a naptól. 1932-33-ban tbc-s fertőzéssel egy évet szanatóriumban feküdt. Ez a betegség véget vetett atlétikai karrierjének, jó 400-as, 800-as futó volt. A csontvázbontást ő mutatta meg, mindig lejött a gödörbe, s csak akkor ment vissza, ha már mindent látott. Ellenőrizte méréseimet, ő rajzolt, a csontok felszedésével már nem törődött. Az ásatásnál óriási lett a csődület, a fél falu kint volt. Az öregasszonyok hányták a keresztet, kifogásolták, hogy háborgatjuk a halottakat: hogy fognak ezek feltámadni! Hogy fognak ezek feltámadni? Be kell szentelni, el kell temetni újból őket. Kihívták Virág plébánost is — akivel mi esténként nagy ulti csatákat vívtunk —, elbeszélgettünk a régi szép időkről, de nem tudtam meggyőzni őt sem, hogy ezek az 1600 éves csontok pogányok. Azokat a csontokat, amiket nem gyűjtöttem be Bartucz Lajosnak,

39 a sírgödör egyik sarkába raktam, és a plébános úr rászentelt. Megbocsátott a falu, de a nők nem. Ott mondták először, hogy én annak nem adok, aki a halottakon vájkál. Innen ment el az első munkás, akinek a felesége megtagadta tőle az ágyat, mert hullát érintett. Ez még 1964-ben is előfordult Kiskörén. A kukorica sokba került, mert többet letapostak, mint amit kivágtunk. Fizette Makó, intézte Árva János volt főjegyző, főlevéltáros. A Száraz-ér partja mellett a lőtér közelében, akácos erdő szélén már keresztben állt az árpa. Az érpárt mentén néhány nagy akácfa állott. Az óriási tarlón, a tűző napon szarmata telepet ástunk, soksok gödörrel, néhány tűzhellyel, kemencével. Elég unalmas volt a sok gödör, de Miska boldog volt. A lelőhely jobb volt, mint Solt-Palé, Vöröskereszt, s azoknál korábbi is. O ezekre tette fel az életét. Ezért volt 1931-ben egy évig Berlinben ösztöndíjon,

40 és a Kása-Szabó-tanya volt az első tanodája. Emellett még friss házas is. Ki is jött a család, lia, a feleség, Dávid Manó, nyugdíjas gimnáziumi tanár és felesége.

41 A másik fíákeren IIa húga Gaudi bíróval, s főhadnagy öccsével. Az ebéd olyan volt, mint máskor, kijárt a bor is, de most Miska nem ivott. IIa eltiltotta. A látogatás előtt megszólalt Miska: „Lenne egy kérésem. Vállald el a sok dohányt, mondd, hogy mind a tiéd, és csak te szívod. " Nem is állta meg IIa, hogy ne figyelmeztessen a cigizés ártalmaira, és óvott, nehogy rászoktassam Miskát. Nem sokat szívott Miska, de akkor volt új az érsekújvári dohány, és azt kevertem Hercegovinával. Töltöttem is, csavartam is, füstöltem, mint egy gyárkémény. Megúsztuk a látogatást, este mehettem ultizni, illetőleg a patikusékhoz, Vörös Sándorékhoz, mert ott két leány is volt. Nagyon kommendált a gazdaasszony is, a gyógyszerész vásárhelyi volt, és református. Sok volt a cserép, ahhoz láda is kellett. Egyre kevesebb lett az ultiparti, és több a gyógyszertár látogatása. 38 PÁRDUCZ 1941. Feltűnő, hogy Párducz Mihály alapvető könyvében Földeákról csak az edényeket mutatja be (PÁRDUCZ 1950. 47). 39 Bartucz Lajos a szegedi egyetem tanára, antropológus. Munkásságáról: LIPTÁK1965; THOMA 1965; EIBEN 1966; NEMESKÉRY 1966; EIBEN 1967; FEHÉR 1967; KOREK 1967; KŐHEGYI 1967. 40 Kinttartózkodásának eredménye egy jelentős kis könyv (PÁRDUCZ 1935). 41 Dávid Manó (1881-1973) a hódmezővásárhelyi református gimnázium tanára 1907-től (GULYÁS-VICZ1ÁN1939-1995. 6:335). A tudományos irodalom művelésével is megpróbálkozott (DÁVID 1906). Könyvét a szakvilág eléggé fanyalogva fogadta (Századok41 (1907) 172). Lánya, Ilona később Párducz Mihály felesége lett. Dávid Manóról: CsMH 1973. január 11.