A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

KOREK József: Életem s korom. Irodalmi hivatkozásokkal és jegyzetekkel ellátta: Anders Alexandra és Kőhegyi Mihály

CSONGRÁD MEGYE I. Hódmezővásárhely Inas-, segédévek, 1938-tól 1947-ig: a Horthy Miklós Tudományegyetem Régészeti Tanszékén,

2 az első egyetemi félév végén figyelt fel rám Banner János. Jól ment a tanárképző keretében felvett kollokvium, a római régiségek, s azt kérdezte, nem volna-e kedvem részt venni a szemináriumon, és ecsetelte a tanszék munkáját. Akkor már a fő tárgyakon túl voltam, egy rakás kitűnő és csak jeles eredménnyel. Gondolom, Maroth Károly kitűnőjére üthette fel Banner a fejét, mert az nem mindennapi érdemjegy volt Maróthnál.

3 Vállaltam, de még nem tudtam, hogy mi leszek, sok út nyitott volt előttem, amik között választhattam. Foltiny Istvánt

4 már mint gólya megismertem, tudtam, ki Bálint Alajos adjunktus,

5 Párducz Mihály tanársegéd,

6 Széli Márta, a könyvtáros.

7 A II. félévben ismerkedtem össze a felső évfolyamok szemináriumi tagjaival, akik között még Buday

8-növendékek voltak: Szádeczky-Kardoss Samu,

9 Radnai István filológusok, Tihanyi Zoltán, Kovai Lőrinc

10 és Schleisner János történészek.

11 Gyakran bejártam a kis szemináriumi szo2 A kolozsvári egyetemet 1921-ben helyezték Szegedre (neve 1940-ig: Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem, majd Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem). A Régészeti Tanszék 1925-től működik az egykori Vasúti Leszámoló Intézet III. emeletén, illetve 1989-től részben a Móra Ferenc Múzeum épületében. Az Archaeológiai Intézet és Gyűjteménytár a kezdeti években régész nélkül, a klasszikafilológus Csengery János vezetésével dolgozik. E tanszékre kerül 1924-től Banner János régész, aki 1938-tól tanszékvezető egyetemi tanár a háború végéig (KOREK 1990). Banner Jánosról szóló kiadványok, írások, melyekben további részletek találhatók: BALASSA 1972; JAKABFFY1972; KALICZ 1972; KOREK 1972; LÁSZLÓ 1972; LÁSZLÓ 1972a; NÉMEDI1972; RYDZEWSKI 1975; SZABÓ 1972; SZABÓ 1989; BANNER 1990. 3 Marót Károly (nem Maroth, ahogyan Korek József írja) klasszika-filológus, 1917-ben lett a kolozsvári egyetem magántanára, az egyetem Szegedre települése után rendkívüli tanárrá nevezik ki, 1946 után tanszékvezető, majd 1947-ben a budapesti egyetemre került. Rendkívüli szigoráról volt nevezetes (ORTUTAY1964). 4 Banner János felterjesztéséből: „ ... bízza meg a Tekintetes Kar a Régiségtudományi Intézet gy>akornoki teendőinek ideiglenes végzésével Foltiny István VIII. féléves kari hallgatót. Egyetemre beiratkozása óta állandóan folytat régészeti tanulmányokat. Minden félévben, legalább egy régészeti előadásból jeles eredménnyel kollokvált. A régészeti munkában II. féléves korától kezdve jeles, illetve kitűnő eredménnyel dolgozott. " (CSML VIII. 16. SZRI14. d, 5. ír. 168/1939-40). 5 Bálint Alajos IV. éves korában kapcsolódott be a Buday Árpád vezette Régészeti Tanszék munkájába, Buday így jellemzi; „ ... az intézetnek már eddig is tett kisebb szolgálatokat, segített a bemutatásnál. Ez az érdeklődés arra a reményre jogosít, hogy mint díjazott gyakornok egész odaadással lesz az intézet szolgálatára. " Buday Árpádfelterjesztése a Bölcsészkarnak 1924. december 15-én, Bálint Alajos díjas gyakornokká történő kinevezésére (CSML Vili. 16.1. d. 5. ír. 126/1924-25). A Szegedi Régészeti Intézet iratanyagát a Csongrád Megyei Levéltár őrzi. A kar ezt ez előterjesztést a Vallási és Közoktatásügyi Minisztériumnak továbbította, ahonnan kedvező válasz érkezett, és 60 aranykoronában állapítják megfizetését (CSML VIII. 16. 1. d. 5. ir. 209/1924-25). Tudományos munkájáról: TROGMAYER 1982; KOREK 1984a; KŐHEGYI 1984; KŐHEGYI 1985. 6 Párducz Mihály tudományos munkásságáról: DUS EK 1974; KOREK 1974; HARMATTÁ 1974; HARMATTÁ 1975; JAKABFFY 1975; DUM1TRASCU 1975; BOGNÁR-KUTZ1ÁN 1976. 7 Széli Márta 1937-től dolgozott az intézetben. 1942-ben középiskolába ment tanítani (BANNER 1990, 143, 168; CSML VIII. 6. SZRI 16. d. 3. ir. 292/1941-42). Számos Árpád-kori és középkori temető és telep feldolgozója. 8 Buday Árpád régész, főleg a római felirattanban és a limes-kutatásban alkotott maradandót (BANNER 1937a; BANNER 1937b; OROSZLÁN 1937). Pályafutását a Kolozsvári Egyetemen kezdte, majd Szegeden lett a Régészeti Intézet igazgatója. A semmiből kellett életre hívnia az Intézetet. Mindenhová elment, mindenkinek írt, akitől segítséget remélt: „Nagyméltóságú uram! Az Erdély megszállása következtében hontalanná vált Ferencz József-Tudományegyetem összes intézetével együtt az Archeológiai Intézet is mindenét elvesztette. Szegeden új otthont nyervén, az utóbbit kivéve valamennyi intézet újra felvehette működését. Az az anyagi támogatás, melyet az ezer sebből vérző elszegényedett állam adhat, néhány könyv vásárlására is alig elegendő. Ezzel az anyagi segítséggel az Archeológiai Intézet nem kezdheti meg működését. " — írja egy 1924 tavaszán szétküldött lapon. Elsősorban a múzeumoktól kért bemutatásra alkalmas régészeti és numizmatikai anyagot (CSML VIII. 16. SZRI 16. 1. d. ir. sz. n.). 9 Szádeczky-Kardoss Samu (1918-) filológus, egyetemi tanár. Az avar kutatást segítette elő ókori források közlésével: SZÁDECZKY-KARDOSS 1967; SZÁDECZKY-KARDOSS 1968; SZÁDECZKY-KARDOSS 1970; SZÁDECZKY-KARDOSS 1972; SZÁDECZKY-KARDOSS 1998. Munkásságáról: DÉR 1988; MAKK 1998. 10 Kovai Lőrinc (Wavryzniec Zakrarzewski) orosz származású író, újságíró. Apja korai halála után anyja férjhez ment Kovai András hadifogoly tanítóhoz, és vele 1920-ban Magyarországra jött. Történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett a szegedi egyetemen. Mintegy félszáz regénye van (KESZI1948). Banner János ásatási munkása volt 1939-ben (BANNER 1990, 142. 144). 11 Radnai István, Tihanyi Zoltán és Schleisner János munkásságára nem sikerült adatot találni.