A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HUREZAN G., Pascu – SZATMÁRI Imre: Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye II.

díszes pártázatának kisebb töredéke. A kályhacsempéből ez esetben is mindössze egyetlen bástyadísz és a pártázat kis darabja maradt meg. Az elől domborúan ívelődő bástyadísz felső szélét ezúttal is vízszintes bordával hangsúlyozták. Ennek felületén azonban sehol sem látszanak festésre utaló nyomok, holott a többi hasonló töredék bástyadíszének csaknem az egész felületét festés borítja. A bástyatag előoldalán ugyanakkor — valószínűleg a festés hiányának köszönhetően — itt jól látszanak azok a finom, függőleges vonalkák, amelyek csak a fanegatív repedéseitől keletkezhettek, tehát a csempe formázásához ebben az esetben bizonyosan fából faragott negatívot használtak. A kiugró bástyadísz alatt a csempe pártázatát ennél a darabnál is három vízszintes, párhuzamos, lekerekített szélű borda díszítette; míg azonban az előbbiekben említett hasonló töredékeknek ezen részét nem borította festés, addig e darabnál éppen ezeket a bordákat festették be barnásvörös színnel.

38 A töredék homorú hátoldalához ragasztott csemperésznek mindössze a széle, pontosabban annak is csak a törésfelülete azonosítható. A töredék ma.: 6,3 cm, sz.: 2,9 cm, legnagyobb v.: 2,2 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4493/8. A leltárkönyv bejegyzése szerint Pécska határából származik, az egyik csatorna környékéről (zona „canal"), s Maté luliutól való vétel során került a múzeumba, 1967-ben.

39 20. Kályhacsempe (3. kép 10; 8. kép 2). A föntebb 5. sorszám alatt említett típusba tartozó, áttört előlapú, mázatlan, világosbarna színű kályhacsempe szürkésbarna törésfelületű darabja. Felső szélét egyenesen, alsó szélét pedig félkörívesen vágták ki. Az azonos típust képviselő töredékek alapján ez a darab biztosan a kályhacsempe előlapjának közepéből származik. Az előoldalon itt is 2,2-2,3 cm széles, sűrű függőleges bordázassál tagolt, alul vízszintes bordával határolt szalagdísz, ez alatt pedig félköríves nyílás áttörése látható. A töredék felső szélét ennél a darabnál is nagyjából vízszintesen, de kissé ívelt vonal mentén vágták le. Elképzelhető, hogy a szalagdísz és a szintén vékony bordával kísért félköríves áttörés között a csempe előlapjának felületét vörösesbarna festéssel díszítették, éppen úgy, mint az említett M.F. 4474/2, 4493/3, 4539/6. leltári számú töredékeken (2. kép 5; 6. kép 11); sőt az is lehetséges, hogy ennél az egy darabnál a teljes felületet festés borította, s nem csak keskenyebb, illetve szélesebb sávokban díszítették festéssel a felületet. Az említett három, hasonló típusba tartozó töredéktől ez a darab abban is eltér, hogy a félköríves áttörés szélét az előlapra szinte merőlegesen alakították ki, s nem annyira ferdén levágott vonal mentén. A töredék hátoldala nagyjából egyenes, csak a negatívba nyomkodás után maradt ujjnyomok teszik egyenetlenné a felületet. A töredék mérhető ma.: 4,4 cm, sz.: 6,3 cm, v.: 1,5 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4539/1. A leltárkönyv szerint a származási helye Pécska, s vétel útján került a múzeumba Maté luliutól, 1969-ben.

40 21. Kályhacsempe (3. kép 11; 8. kép 3). Világosbarna színű, szürke törésfelületű, szemcsés anyagú, valószínűleg négyszögletes és zárt előlapú, mázatlan kályhacsempe egyik szélének töredéke. Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a csempének melyik széle lehetett, de a fanegatív repedéseiből eredő függőleges vonalkák alapján biztosnak látszik, hogy csak valamelyik függőleges szél jöhet számításba. Az előlap széle tagolatlan, sima, egyenesen levágott. Felületét kopott, látszólag szabálytalan vonalvezetésű, ívelt bordák díszítették, melyeknek csak kisebb részletei maradtak meg a töredéken. A csempe sima, lekerekített szélén a hátoldal ragasztására utaló nyom nem látható, így feltételezhető, hogy ez a kályhacsempe egyszerű, hátrész nélküli agyaglap lehetett. Kitűnően láthatók viszont a csempe hátsó felületén a kályhásmester ujjlenyomatai, még az agyaglap szélén is, melyek a nyers agyagnak a negatívba nyomkodásakor keletkeztek. A hátoldala kormos. A töredék mérhető ma.: 9,1 cm, sz.: 7 cm, v.: 1,5 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4539/2. Pécska határából való, vétel Maté luliutól, 1969.

41 22. Kályhacsempe (3. kép 12; 8. kép 4). Világosbarna színű, szürke törésfelületű, szemcsés anyagú, mázatlan, zárt előlapú, valószínűleg négyszögletes kályhacsempe közepének töredéke. Díszítése szimmetrikusan elhelyezkedő, végeiken levélszerüen összeérő, ívelt bordákból áll. A töredéken látható négy levél részlete alapján összesen hat levélmotívumra gondolhatunk. Mindegyiknek a bordák által határolt belső felületét vörösesbarna színű földfestékkel díszítették, de kisebb festékfoltok a levéldíszek találkozásánál illetve a levélmotívumok között is előfordul. A vékony töredék hátoldala igen kormos, s itteni felületén az agyaglap negatívba nyomkodásakor ujjhúzások keletkeztek. A töredék mérhető h.: 8,3 cm, sz.: 7 cm, v.: 0,8 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4539/3. A nyilvántartás szerint Pécska határában került elő, s Maté luliutól vásárolta meg a múzeum 1969-ben.

42 38 A vélhetően azonos típusba sorolható hasonló töredékeknél tehát megfigyelhető az egyes felületekfestéssel való kihangsúlyozásának váltakozása, az egyes részletek ilyen módon való megerősítésének játéka. Kimutatható, hogy egyes kályhacsempéknél például csak a kiugró bástyadíszekjól látható felületeit emelték kifestessél s a pártázatot nem, máshol viszont éppen fordítva jártak el, a pártázatot festették, a bástyadíszeket pedig nem. Az azonos típusú kályhacsempék sorában így a színekés a festés ritmikájának változása is hozzájárult az embert körülvevő szűkebb térjelen esetben a szobabelső harmóniájának kialakításához. 39 Ld. a 34. jegyzeteli 40 Ld. a 24. jegyzetet! 41 A díszítőmotívum pontos megfelelőjét nem ismerjük viszont hátrész nélküli csempék pl. Sarkadon is előkerültek (SZATMÁRI 1997, 4. kép 3, 5. kép 1-5, 6. kép 7). 42 Anyagának kidolgozásának és díszítésénekjellege alapján feltételezhető, hogy egy korábban közölt pankotai kályhacsempe, illetve a fentebb 12. sorszámnál ismertetett pécskai darab típusába tartozik ez is. Ld. a 31. jegyzetet! Hasonló mintájú részletek Székelykeresztúrról is említhetők (BENKŐ-UGHY1984, 62. raj:).