A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HUREZAN G., Pascu – SZATMÁRI Imre: Az aradi múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye II.

gás bevonat — talán festés vagy meszelés nyoma — borítja. A csempe előlapjának hátoldala jelenleg nem kormos. Ma.: 6 cm, sz.: 6,1 cm, az előlap v.: 1,1 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4474/7. Pécska határa, vétel Maté luliutól, 1967.

29 11. Kályhacsempe (3. kép 1; 7. kép 5). Világosbarna színű, mázatlan, kékesszürke törésfelületü, szemcsés anyagú kályhacsempe előlapjának közepéből származó töredék. Nem lehet pontosan meghatározni az előlapon elfoglalt eredeti helyzetét, s azt sem lehet tudni, hogy az előlap áttört volt-e vagy nem. Felületét bordával kialakított körívek részletei és a körívekben elhelyezkedő, ugyancsak bordákkal kialakított háromszögek díszítik. A töredéken látható három körív közötti felületet egy téglalap alapú gúla s ennek négy oldalán egy-egy háromszög alakú domború dísz tölti ki. A csempedarab egyenes, koromnyomok nélküli hátoldalának sima felületéből egy bizonytalan funkciójú, kerek, lapos bütyök emelkedik ki. A töredék mérhető h.: 5,3 cm, sz.: 4,6 cm, v.: 1,2 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4474/8. Pécska határából, Maté luliutól való vásárlás útján került a múzeumba, 1967-ben.

30 12. Kályhacsempe (3. kép 2; 7. kép 6). Négyszögletes, zárt előlapú, mázatlan, világosbarna színű kályhacsempe bal alsó sarkának szemcsés anyagú töredéke. Széles léckeretét szinte teljesen levágták, így ennek egyenes teteje csaknem az előlappal azonos szintbe került. A csempelap alsó szélét 3 cm széles sávban háromszögekben elrendezett vékony bordák díszítik. A háromszögeket fölül vízszintes borda, alul pedig a kályhacsempe egyenesen levágott léckerete határolja. A csempe előlapját ugyan több helyen vörös földfesték borítja, a csúcsaikkal lefelé fordított háromszögek belső felületét azonban valószínűleg eredetileg sem festették — legalábbis a megmaradt részleteken ma nincsenek festésnyomok. A vízszintesen elhelyezkedő, egymás melletti háromszögekből álló díszítősor fölött a kályhacsempének bizonyára az egész előlapját egy kör vagy enyhén ovális alakú szalagdísz töltötte ki. A szalag két, egymástól kb. 1,5 cm-re futó bordából áll, melynek közét 0,6-0,8 cm-es közökben sorakozó, sugárirányú bordák tagolják. A töredék azt is elárulja, hogy a szalagdísz közepén is volt valamilyen ábrázolás, melynek csak az egyik kicsiny — a szalagmotívumot csaknem elérő, két, csúcsba összefutó bordából álló, levélformát idéző — részlete maradt meg. Ebből leginkább a kör közepét kitöltő, többágú rozettára gondolhatunk. Az előlap mélyebb felületeit mindenütt összefüggő vörös földfesték borítja, amely helyenként az előlapot szegélyező léckeretre is fölfut. A szalagdísz belső felületein ugyanakkor csak kisebb foltokban lehet festésnyomokat fölfedezni, s itt lehet annak nyomát is megfigyelni, hogy a negatívot eredetileg fába faragták. A kályhacsempe hátoldalát az előlap széléhez ragasztott 2,5 cm széles és 0,5-1 cm vastag agyagszalag jelentette. Ezen belül az előlap hátsó felülete mindenütt kormos, de ugyanitt a nyers agyaglapnak a negatívba nyomkodásakor keletkezett s jól kirajzolódó ujjhúzások nyomai is megfigyelhetők. A töredék mérhető ma.: 15,5 cm, sz.: 7,7 cm, hátmélysége: 2,5 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4474/9. Pécska határa, vétel Maté luliutól, 1967.

31 13. Kályhacsempe (3. kép 3; 7. kép 7). Négyszögletes, zárt előlapú, mázatlan, világosbarna színű, szürke törésfelületű, szemcsés anyagú kályhacsempe egyik szélének töredéke. A korábban közölt pankotai csempetöredék megegyező díszítő mintája alapján (HUREZAN-SZATMÁRI 1998,277,2. kép 1,6. kép 9; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 86, Pl. IX, Fig. 1,2) e töredék is a kályhacsempe előlapjának felső, vízszintes széléhez tartozott. Eltérés mutatkozik viszont abban, hogy itt a csempelap szélét az első borda fölött egyenesen levágták, tehát bástyadíszei ennek a darabnak biztosan nem voltak. Az előlap szélén így keskeny, vízszintes borda fut, s ez alatt két másik lehajló, félköríves borda részlete látható. Az utóbbiak alatt megmaradt a bordákkal tagolt, széles szalagdísz egy rövid szakasza s a kályhacsempe bal felső sarkában lévő — koronát idéző — motívum apró bordatöredéke. A félköríves bordák és a szalagdísz közét összefüggő vörösesbarna földfesték borítja, viszont a töredék más részein festés eredetileg sem volt. A csempelap hátoldala a tűztér felől nyitott lehetett, ezért az előlap hátsó felülete kormos. A kályhacsempe széléhez a jelek szerint csak agyagszalagot ragasztottak, de ennek eredeti szélességét nem lehet megmérni a töredezettsége miatt. A töredék mérhető ma.: 7 cm, sz.: 6,6 cm, hátmélysége: 2,5 cm (15-16. század). CMA ltsz.: M.F. 4474/10. Ez is Pécska határából származik, s Maté luliutól való vásárlás útján került az aradi múzeum középkori gyűjteményébe, 1967-ben.

32 14. Kályhacsempe (3. kép 4; 7. kép 8). Négyszögletes, zárt előlapú, mázatlan, világosbarna színű kályhacsempe szürke törésfelületű bal felső sarkának a darabja. Széles, előreugró léckeret határolja, de a csempe előlapjából szinte semmi sem maradt meg. A saroktöredék előoldalának kicsiny felületét vastag, barnásvörös földfestékréteg borítja, s valószínűleg hasonlóképpen díszítették az egész tükörmezőt is. E festésből kisebb foltban a léckeretre is jutott. A kályhacsempe-töredék hátoldalának széléhez 4 cm 29 A többi, alább felsorolt pécskai kályhacsempe-töredéken (3. kép 1; 4. kép 4; 5. kép 6; 7. kép 5; 8. kép 11; 10. kép 6) kívül jellegükben hasonló rozetták ismertek pl. Gerláról, Szeghalomról, Szarvas környékéről és más ismeretlen lelőhelyről is (MÉRJ 1957, XIV. t. 8; MRT6, 59.1. 2; SZATMÁRI 1985, XI. I. 1, 3; MRT 10, 141. t. 5, 8, 151. t. 3, 6, 152. t. 4, 156. t. 4, 7). 30 Hasonló jellegű leletekhez ld. az előzőjegyzetet! Ehhez a darabhoz — azok mellett — megemlíthető még az egyik csekefalvi és székelykeresztúri töredék is (BENKÔ-UGHY 1984, 5. rajz; BENKŐ-DEMETER-SZÉKEL Y 1997, 115, 31. kép 4). 31 Jellegében szinte megegyező ezzel a már korábban közölt egyik pankotai kályhacsempe (HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 277, 2. kép 1, 6. kép 9; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 86, Pl. IX, Fig. 1, 2; — a további párhuzamokhoz ld.: HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 277; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 97,13. j.), s a fentebb ismertetett másik pécskai darab is (2. kép 4; 6. kép 10). Középső kompozícióját tekintve még egy Hunyad megyei csempe szintén megemlíthető (BATARIUC-PESCARU 1996, 406, Fig. 8. 1). 32 Ld. az előzőjegyzetet!