A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

ronghoz. A szív alakban kialakított csüngős tag a fülnél, a tárgy testével megegyező szív alakban áttört, az alsó részén bemélyített szabályos, stilizált indadísz látható.

44 A csüngős ingnyakvereteknél a korongos felső tag a leggyakoribb, jóval ritkábban kerül elő olyan veret, melynek négykarélyos a felső tagja (a Nagykamarás-Bánkúton, Algyőn, illetve a szabadkígyós-pálligeti lelőhelyen talált háromkarélyos, valamint a kétkarélyos lakihegyi típus még unikálisabbnak számít (Bálint Ha csoport) (BÁLINT 1991, 130, 140. j.). A fektetett rombusz alakú felső tag pedig szintén csak néhány Felső-Tisza-vidéken előkerült temetőben figyelhető meg (Tiszaeszlár-B as halom, Tiszabercel, Mezőzombor — BÁLINT 1932, 259-262; MEGAY 1963; BÁLINT 1971; KÜRTI 1980; BÁLINT 1991, 133, Taf. XLII. 2). A szarvasi ingnyakdíszek alsó tagját tekintve azonban már jóval kevesebb párhuzam található a kárpát-medencei leletanyagban, mint a felső tag esetében.

45 Legközelebb talán a szintén korongos felső részű Eperjes-Takács-tábla 4. sírjából előkerült veretsor, valamint a tímári csüngős ingnyakdíszek állnak (BÁLINT 1991, 51-59). A Szarvas-Velki-halom 2. sírjából előkerült kéttagú csüngős veretek az ékszer tipologizálása nyomán a 10. század második felében készültek. Ezeket a véreteket is, hasonlóan a rombusz alakú ingnyakdíszekhez, valószínűleg a felső tagon lévő szalagfül segítségével bőrre varrva erősíthették fel a ruhára. A leletek pedig a közösség egyik gazdagabb családjának a sírjára utalnak. A sír pedig leletanyagában elkülöníthető a temető másik előkelő nőtagjának a sírjától, mivel az 1. sírban lelt rombusz alakú ingnyakdíszek, amint arra már Szőke Béla is rámutatott: „soha nem keverednek" a kéttagú csüngős véretekkel (SZŐKE 1962,76). A fentiekben elmondottak alátámasztják Szőke Béla további következtetéseit is: „ a női sírok jelentős része, amelyben rombusz alakú ruhadísz volt, lovas sír volt" (SZŐKE 1962, 76), a Szarvas-Velki-halom 1. sírjában megtalálhatók voltak a lóval való temetés maradványai s a lószerszámzat is.

46 A kéttagú csüngős véreteket viselő nő sírjában ezzel szemben a legritkább esetben találkozhatunk lócsontokkal, s lószerszámot sem temettek melléjük, amint ezt a szarvasi 2. sír is mutatja. Ezüst- és bronzveretek. Feltehetőleg ruhadíszek voltak azok a kerek, a bemélyített részükön aranyozott ezüstpitykék, melyek a Szarvas-Tessedik Sámuel utcai temető 9. sírjából, valamint a Szarvas-Vei ki-halom L, 5. sírban, illetve az első két sír szét nem választott tárgyai közt voltak. Ruhadísz lehetett a Szarvas-Tessedik Sámuel utca 6. sírjából előkerült kerek, bemélyített bronzveret. A kerek díszek vegyesen, férfi és női temetkezésekből is ismertek. A veretek honfoglaló eleink ruházatán a legváltozatosabb helyen előfordulhattak, így egyes leleteknél ruhadíszek voltak (JÓSA 1896, 388; BUDINSKY-KRICKA-FETTICH 1973, Taf. 14-17), míg más esetben a hajfonatkorong függesztőszíját díszítette az adott darab (RÉVÉSZ 1996, 24). A Tessedik Sámuel utcai sírokban azonban minden bizonnyal az előbbi lehetőséggel kell számolnunk. A 9. sírban, az eltemetett nő bal oldalán, a kulcscsont alatt, illetve a bordák között feküdtek a veretek. Helyzetükből azonban nem állapítható meg, hogy milyen ruhadarabot díszítettek. A 6. sírban, az eltemetett férfi esetében sem tudjuk, hogy pontosan milyen ruhát díszített a medence mellett előkerült bronzveret. A Velki-halomnál feltárt temetőmaradványok sírjaiban talált véretekről még kevesebb mondható el, mint a fentebbi sírokról. Ennek oka, hogy az első két sír nyomait már csak töredékeiben tanulmányozhatták a régészek. Az 5. sírból kiemelt ruhaveret pedig a korábbi földmunkák nyomán megbolygatott részen feküdt. Dienes István az 1. sírhoz kötötte a domborodó, 1,6 cm átmérőjű kerek véreteket, melyből ő összesen 11 darabot leltározott be. Ugyanehhez a sírhoz tartoztak szerinte a hasonló kialakítású, de az előbb említetteknél valamivel kisebb (1,3 mm átmérőjű), kerek, ezüstből készült darabok, melyek közül 6 db került a múzeumba. Nem tudta azonban azt eldönteni, hogy az 1. vagy a 2. sírhoz tartozhatott-e az a 6 db kerek veret, melyet még a találók szolgáltattak be. Ezek a darabok előkerülhettek a 2. sírból is. Az azonban bizonyos, hogy apró részletekben kü44 A mindaz 5 db tárgyon jól megfigyelhetőszív alakú áttörés (amely egyébként a kapcsolótaghoz csatlakozó fül kimélyítéséből adódott) a Bálint Csanád publikációjában megjelent rajzon sajnos szabálytalan kör alakúra „ változott" (BÁLINT 1991, 133. Taf. XLII. 15). 45 Minden bizonnyal a párhuzamok hiánya miatt nem sorolta be tipológiai rendszerébe ezt a darabot Bálint Csanád (BÁLINT 1991, 130). 46 A ló sírba helyezésére utal az, hogy a Bökönyi Sándor által meghatározott apró csontkorong egy ló farokcsigolyájának volt a darabja.