A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

gye" mellé is, mivel itt különösen sok csonttöredéket találtak az előzetes szemrevételezés során. Az ásatás elején Dienes István megkereste a Palov által korábban visszatemetett 1. sír csontanyagát. A lócsontokon látható csontkinövés alapján már a kibontáskor megállapítható volt, hogy a ló ízületi betegségben szenvedett. Ezt követően Dienes átvizsgálta a 2. sír lelőhelyét is, s a korábban megbolygatott felső részben, a sírföld gondos átvizsgálásával még 3 db kéttagú csüngőt, valamint 2 db kerek veretet talált. Az egyik kerek veret valószínűleg egy kéttagú csüngő felső része volt. Dienes három további szelvénnyel, valamint két kutatóárokkal átvizsgálta a sír közvetlen környékét, s az egyébként nagyon bolygatott területen még további három sírt sikerült feltárnia. Az 1. és a 2. sír bolygatott temetkezés volt, egymástól mintegy 120 cm távolságra. 1. sír: T.: Ny-K. M.: 70 cm. Feldúlt, részleges lovas temetkezés. A csontváz töredékeit és a leletek egy részét a megtalálók felszedték és beszolgáltatták, a többi tárgyat pedig a találás másnapján Palov József gyűjtötte be. Mell.: 1-5. 5 db rombusz alakú, vékony aranylemezből préselt ingnyakdísz (15. kép 1-5). Közepükön keskeny sávval keretezett, hosszában gerinceit, rombusz alakú kiemelkedés. Szegélyükön gömbsorból való díszítés. A sarkaikon — négy helyütt — átlyukasztva a felvarráshoz. 4 db ép (egy példány az egyik sarkán sérült); 1 fél darab, amely ellapítva került be. H.: 2,4-2,2 cm, Sz.: 1,3-1,2 cm. Ltsz.: 66.1.1. 6. Rombusz alakú, ezüstlemezből préselt ingnyakdísz (16. kép 3), ugyanolyan, mint az 1. sírból való. Felülete egészében aranyozott. Egyik sarkán sérült. H.: 2,3 cm, sz.: 1,2 cm. Ltsz.: 66.3.4.

20 7-18. 12 db ezüstből öntött, pityke formájú kantárveret

2x (15. kép 11). Félgömbös fejűek, hátoldaluk közepén egyetlen szegeccsel, némelyiken még rajta volt a bronz ellenzőlemez. Átm.: 0,7-0,8 cm. Ltsz.: 66.1.2. 19-27. 9 db öntött ezüstveret (15. kép 14). Kereken domborodóak. Mélyített közepük aranyozott. Hátoldalukon két-két szegecs, csaknem valamennyin rajta ül a négyszegletes bronz ellenzőlemezke. Az egyik példány a pereménél berepedve, mellette sérülés, szabálytalan alakú lyukacska. Átm.: 1,6 cm. Ltsz.: 66.1.3.

22 2 8. Kovácsoltvas csikózabla (17. kép 2), az ép szájvas külső végén a pofakarika kis csonkjával. A másik szájvasból csak rövid darabka maradt meg. Az ép szájvas külső gyűrűje a pofakarika csonkjával letörve. Az ép szájvas h.: 10,3 cm. Ltsz.: 66.1.4. 29. Kovácsoltvas kengyel (17. kép 3). Vaskos példány négyszögletes füllel, lapos szájvasakkal, kiszélesedő, ívelt talppal. Az egyik szár alsó fele a talprész indulásával hiányzik. Négy darabból összeállítva. Ma.: 15,2 cm, sz.: 12,5 cm, a talp sz.: 2,9 cm. Ltsz.: 66.1.5. 30. Kovácsoltvas kengyel (17. kép 4). Vaskos, körte alakú példány. Az öt darabból összeállított darab fülének felső része és a talp egyik sarka hiányzik. Ma.: 12,5 cm, sz.: 11,5 cm, a talp sz.: 1,9 cm. Ltsz.: 66.1.6.31. Hevedercsat töredéke vasból. Legömbölyített sarkú, négyszögletes hevedercsat végének töredéke. Sz.: 4,8 cm. Ltsz.: 66.1.7. 32. Nyeregkápát díszítő keskeny ezüstlemez töredéke (15. kép 13), amelynek felső vége eredetileg visszagörbült, ráhajlott a kápa ívére. Apró töredék, mindkét végét letörték, majd a találók utólagosan meghajlították. Sz.: 1,85 cm, h.: 1,45 cm. Ltsz.: 66.1.8. 33-38. 6 db kisebb ezüstveret (15. kép 12). Kör alakúak, enyhén domborodók, lemélyedő közepük aranyozott. Hátoldaluk közepén egy-egy szegecs, némelyiken még rajta van az apró bronz ellenzőlemez. Átm.: 1,2-1,3 cm. Ltsz.: 66.1.9. 39. Csontkorong. Bökönyi Sándor meghatározása szerint ló farokcsigolyájának darabja. Átm.: 1,7 cm. Ltsz.: 66.1.10. 2. sír: T.: Ny-K. M.: 70 cm. Feldúlt temetkezés. A csontváz töredékeit és a leletek egy részét a megtalálók felszedték és beszolgáltatták, a többi tárgyat pedig a találás másnapján Palov József gyűjtötte be. Mell.: 1-3. 3 db apró ezüstveret (16. kép 2). Korong alakúak, domborodó háttal, melynek közepét körbefutó, aranyozott árok övezi. Hátoldalukon kis szalagful. Az egyik példány a pereme mentén sérült, lehet hogy kéttagú csüngő felső része, csak kapcsolótagja letörött. Átm.: 1,1 cm. Ltsz.: 66.2.1.

23 4-8. 5 db ezüstből öntött, kéttagú csüngő (16. kép 1). Felső részük korongos, a veretek közepét körbefutó, aranyozott 20 Dienes István a feltételes leletek közé sorolta, azzal a megjegyzéssel „ Lehetséges, hogy az I. sír egyik elveszett ingnyakszegély díszének pótlására készült, és oda tartozik. " (Dienes I: Leltárkönyvi bejegyzések a Szarvas-Oszölő lelőhelyen feltárt régészeti leletek kapcsán.) Később Dienes ezeket a véreteket a bizonytalan darabok közé sorolta. Vö. : DIENES 1989a, 419! Dienes 1966-os elképzelését erősíti az is, hogy díszítése mellett a veret mérete is azt sugallja, hogy ugyanazon a ver őt öv ön készült, mint amilyenek az I. sírban voltak. 21 Palov ezeket a véreteket a kantár vereteinek határozta meg. Bejelentésében ezeket mint „ aranyozott kantárvereteket " említi (Palov J.: Szarvas, I960, április 29-ijelentése az MNM Történeti Múzeum Adattárának). Dienes azonban ásatási naplójában már a következőket írta: „nem tarthatók a lószerszám tartozékainak a levélben kantár rézszegekként emlegetett domborúfejű csizmapitykék sem, melyek — mint azt Palov Józseffel tisztáztuk — valóban csak a lókoponyáknak az emberi láb felé eső oldalán voltak találhatók. " Dienes I.: Jelentés a szarvas-ószölői X-XI. századi köznépi magyar temető mentőásatásáról (I960, május 9-14.). 22 Palov József említi jelentésében, hogy az I. sírban a lókoponya körül talált 4 darab aranyozott kerek veretet, a leírása szerint „fonákán szegecselési megoldással". Dienes István szerint ezek a veretek lehettek azok, s ez alapján „az első sírhoz való tartozása bizonyos" (Dienes I: Leltárkönyvi bejegyzések a Szarvas-Oszölő lelőhelyen feltárt régészeti leletek kapcsán). 23 Palov jelentésében a 2. sírral kapcsolatban megjegyezte, hogy „Az egykori törzs táján lévő kevert földben 1 darab 5 fillérnyi nagyságú rézgomb volt". Két újabb darabot Dienes István említett, amikor átvizsgálta a 2. sír gödrét. A ruhaveretek