A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

árok övezi. Hátoldalukon kis szalagfül. A csüngők alsó részére hosszú kapcsolótag csatlakozik. Alsó tagjuk szív alakú, három ágú, gombos végű, bemélyedő indával díszített. A mélyített részeken aranyozás nyomai. A felső tagjuk hátoldalán kis szalagfüllel. H.: 2,8-2,7 cm, a felső tag átm.: 1,1 cm, az alsó tag sz.: 1,3 cm. Ltsz.: 66.2.2. A 2. sír csontvázának egyik kulcscsontja zöld platinafoltos volt, amely alapján még további leletek is lehettek, melyek utólag elkallódtak. A Petrovics által megtalált sírokból beszolgáltatott leletek egy részéről nem dönthető el, hogy az első vagy a második sírhoz tartoztak-e. A kérdéses leletek: 1-6. 6 db ezüstből öntött, korong alakú, domború hátú veret (15. kép 7-8), sima, mélyített peremmel, bemélyedő középrésszel. Hátoldalukon két szalagfül. Mélyebb részek aranyozottak. Átm.: 1,7-1,65 cm. Ltsz.: 66.3.1. 7. 1 db préselt, kerek, enyhén domborodó ezüstrozetta (15. kép 6), valamint 10 apró töredék. Kidudorodó közepét kereszt alakban négy, szív alakú minta fogja közre. Szélén gyöngyözött díszítés. A mélyebb részein aranyozott, a felerősítéshez négy lyukkal. Több példány volt belőle, bizonyság rá a hasonló darabból vagy darabokból származó 10 apró töredék. Átm.: 2,9 cm. Ltsz.: 66.3.2. 8-9. 2 db bronz fülesgomb (15. kép 9-10) két félből öntve. Nem a szokásos módon, hosszában, hanem keresztben osztott. Fülét keskeny szalagból alakították ki. Egy ép db és egy fél. Ma.: 1,8 cm, átm.: 1,25 cm. Ltsz.: 66.3.3. 3. sír (19. kép 1): T.: Ny-K, 285-105°. M: 90 cm, csvh.: 135 cm. Bolygatott sír. A koponya 70 cm-re keletre került elő a csontváz többi részétől. A csontváznak csak a jobb karcsontjai, medencéje és lábai maradtak eredeti helyzetben. Ajobb alsó kar felhajtva a vállhoz. A csontváz medence feletti része a koponyával bolygatott. A bolygatott rész 20 cm-rel magasabban volt, mint a bolygatatlan rész. Mell.: 1. 2 db nyitott karika (16. kép 4), kerek átmetszetü bronzhuzalból. Átm.: 2,3*2,2 cm és 2,15*2,05 cm. Ltsz.: 66.4.1. 4. sír (19. kép 2): T.: Ny-K. M.: 30 cm, csvh.: 50 cm. Bolygatott gyermeksír. A sekély mélységben előkerült csontvázat a korábbi mezőgazdasági munkálatok során már jelentősen bolygatták. 5. sír (19. kép 4): T.: Ny-K, 260-80°. M.: 50 cm, csvh.: 136 cm. Háton fekvő, bolygatott férfisír. A bolygatatlan részben az alsó karok a medencére hajtva. A koponya darabjai a bolygatott részben kerültek elő, részben pedig a bal felkarcsont felett, a bolygatatlan csontoktól 20 cm-rel magasabban. Mell.: 1. A bolygatott részből került elő, egy ásónyom mélységben egy kereken domborodó, öntött ezüstvere/ (16. kép 5), mélyített közepén aranyozott. Hátoldalán két szegecs, végeiken a négyszegletes bronz ellenzőlemezkék. Átm.: 1,6 cm. Ltsz.: 66.5.1. 2. Részben a bolygatott részen kerültek elő, részben pedig a bal karcsont mellett, szintén bolygatott állapotban, a tegezvasalás részei (18. kép 2-6). Ltsz.: 66.5.2. 3 db merevítő vas pánttöredék. Keskeny, domborodó hátú töredékek. H.: 3,3-4,4 cm, sz.: 0,7-0,8 cm. Szögletes tegezfül töredéke vasból. Ma.: 1,7 cm, h: 4,45 cm. 2 db töredék a tegezfúl kiszélesedő talpáról egy-egy szegeccsel. Mind a kiemelkedő fiilrészben, mind a pántban folytatódó végüknél töredékesek. H.: 5,1 cm, 4 cm, sz.: 1,55 cm, 1,5 cm. Széles, lapos vaspánt, amely mindkét végén töredékes. Szélesebb végének közepén szegecs nyoma. H.: 4,5 cm, sz.: 1,4 cm. Vastagabb vasszegecs. H.: 2,3 cm, átm.: 1,2 cm. 3-6. A halott bal oldalán, a váll magasságában, egy csomóban került elő 4 db vas nyílcsúcs (16. kép 6-8; 18. kép 1). Ltsz.: 66.5.3. Nagy, széles, lapos, levél alakú, kétélű nyílcsitcs, pengéjének közepén hosszúkás résszel. Tüskéjének vége hiányzik. Ele egyik oldalt sérült. H.: 9,7 cm, sz.: 4,3 cm. Nagy, széles, lapos, levél alakú, kétélű nyílcsitcs. Pengéje egyik oldalt hiányos, két darabra tört. Tüskéje hiányzik. H.: tüskéje nélkül: 9 cm, szélessége rongáltan: 3 cm. Hosszú, keskeny pengéjű, deltoid alakú nyílcsúcs. Tüskéje letört. Egyik lapján egy másik nyílcsúcsból származó pengetöredékkel. H.: 10,3 cm, sz.: 2,3 cm. Hosszú, keskeny pengéjű, deltoid alakú nyílcsitcs. A penge csúcsa és tüskéje hiányzik. H.: 6,3 cm, 2,6 cm. Nyúlánk alakú nyílcsi'ics, a tüskéjénél kettétörve. H.: 7,3 cm, sz.: 1,75 cm. 7. A bal térd mellett került elő az íj egyik karjának csontlemeze (17. kép 1). Az íj karját ez esetben — a szokásostól eltérően — három csontlappal burkolták. A két szokásos lemez közé, azoknak domborúan ívelő oldalához egy harmadik, a vége felé keskenyedő, jelen állapotában töredékes csontlap illeszkedik. A csontburkolat vége — az ideg beakasztására szolgáló félkörös bevágástól kezdve — nincs meg. H.: 20,2 cm. Ltsz.: 66.5.4. 6. sír (19. kép 3): T.: Ny-K, 290-110°. M.: 75 cm, csvh.: 75 cm. A rigolírozó eke a csontváz alsó részét megsemmisítette, csak a bal combcsontok felső csonkja maradt az eredeti helyén. A bolygatatlan részben a bal alkar a medencére hajtva, ajobb nyújtva a test mellett. A koponya balra billent. Mell.: 1. Az állkapocs alatt egy bordázott S végű karika (18. kép 7). Rombusz metszetű bronzhuzaiból. Nagyméretű, nyitott, szélesre kalapált S vége a restaurálás során megsérült. Mérete: 3,2*2,7 cm. Ltsz.: 66.6.1. 7. sír (20. kép 1): T.: Ny-K, 280-100°. M.: 60 cm, csvh.: 55 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatott gyermeksír. A rigolírozó eke a lábszárcsontokat elvitte, csak a combcsontok kerültek elő, azok is a helyükből kimozdítva. A bolygatatlan részben ajobb alsó kar részben a medencére hajtva, a bal alkar nyújtva. A koponya jobbra billent. 8. sír (20. kép 2): T.: Ny-K, 280-100°. M.: 50 cm, csvh.: 90 cm. Háton fekvő, bolygatott férfisír. Az eke a medence alatti részt teljes egészében megsemmisítette. Az valószínűleg nem a kéttagú csüngős veretek felső részei voltak hanem az ilyen véretekhez tartozó ingnyakdíszek. Szalagfülük hasonlít a Tessedik Sámuel utcai darabokéra. 24 A csontmaradványokat az ásatás során parafinba ágyazva emelték ki. A markolatlemezek és az íj felső végének csontburkolata a sír bolygatásakor megsemmisülhetett. Az íj felső karjára a bal vállnál előkerült vékony csontmorzsalékok utalnak. Dienes véleménye szerint „ csontok helyzetéből ítélve az íjat valószínűleg hamarabb helyezték be a sírba, mint a halottat, s az íj felső vége valószínűleg a holttest alá kerülhetett. "