A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

1-2, 4-5). Barnák, mindegyik felülete egymást keretező, világosbarna, kidomborodó (rácsurgatott) vonalakkal körökre van felosztva. E három kör közepén egy-egy berakott, kidomborodó, fehér-sárgás pötty. A gyöngyök méretei: átm.: 0,9-1,1 cm, ma.: 0,6-0,7 cm. Ltsz.: 78.3.1. 5. Az áll alatt középen, 2-2 üveggyöngy között volt egy keskeny bronzgyöngy (8. kép 3). A 4-5 mm széles bronzlemez többszörösen összecsavarva, kerekre kialakítva feküdt. Az összetekert lemez nem fekszik mindenütt egymásra, egyik vége kicsit eláll, azaz nincs lehajlítva. Átm.: 0,8 cm, ma.: 0,7 cm. Ltsz.: 78.3.2.6. A bal váll mellett vastöredék (8. kép 6) került elő, melynek egyik része egyenesen, a másik ferdén kialakított, s így a végén csúcsba fut. A másik kiszélesedő vége nem lezárt. Alja lapos, háta enyhén domborodó. Ismeretlen rendeltetésű tárgy töredéke. H.: 1,9 cm, sz.: 1 cm. Ltsz.: 78.3.3.4. A mellcsont alól egy valószínűleg rossz minőségű ezüstből készített pántkarperec két összeülő töredéke (8. kép 7). Kiszélesedő végű, ívelten lezárt, vége vissza van hajlítva. A töredék h.: 2,7 cm, h.: a visszahajlított végével együtt: 3,4 cm. Ltsz.: 78.3.4." 4. sír (2. kép): T.: Ny-K. M.: 64 cm. Infans korú gyermek bolygatott, háton fekvő, nyújtott helyzetű váza. A gyermek jobb és bal karja a test mellett kinyújtva feküdt. Mell.: 1. A nyakban 1 db apró, enyhén lapított gömbölyded, sárgás gyöngy (8. kép 8). Átm.: 0,7 cm, ma.: 0,5 cm. Ltsz.: 78.4.1. 2. 1 db gyöngy (8. kép 9) a gerincoszlop alatt. Szürke, a nyakban talált darabnál hosszabb, hengeres formájú. Tetején, körben rácsurgatott fehér csigavonalas díszítéssel. H.: 0,9 cm, sz.: 0,7 cm. Ltsz.: 78.4.2. 5. sír (2. kép): T.: Ny-K. M.: 80cm,csvh.: 165 cm. Nő jó megtartású csontváza. A háton fekvő, nyújtott helyzetű váznál mindkét kar a medencére volt hajlítva, a bal láb pedig, térdben meghajlítva, ráhajolt a nyújtott helyzetű jobb lábra. Mell.: 1-3. 3 db kauricsiga háza (8. kép 11, 16,19). A csigaházak a nyakban a gyöngysor részét alkották. A csigaházak h.: 1,7 cm, sz.: 1,2 cm, h.: 1,6 cm, sz.: 1,3 cm, h.: 1,6 cm, sz.: 1,2 cm. Ltsz.: 78.5.1. 4. 1 db üveggyöngy (8. kép 13), sötétszürke, lapos, hengeres alakú. Nem a közepén van átfúrva, hanem a széléhez közelebb eső helyen. Átm.: 1,3 cm, ma.: 0,6 cm. Ltsz.: 78.5.2. 5-7. 3 db szemesgyöngy (8. kép 10, 18, 20). Barnák, mindegyiknek a felülete egymást keretező, világosbarna, kidomborodó (rácsurgatott) vonalakkal, körökre van felosztva. E három kör közepén egy-egy berakott, kidomborodó, fehér-sárgás pötty. A gyöngyök méretei: átm.: 0,9 cm, ma.: 0,6 cm, átm.: 0,9 cm, ma.: 0,6 cm, átm.: 0,8 cm, ma.: 0,5 cm. Ltsz.: 78.5.3. 8-9. 2 db csigavonalas gyöngy (8. kép 14, 17). Szürkésbarnák, hosszabb hengeres formájúak, a testükön körben rácsurgatott, fehér csigavonalas díszítés. Az egyik gyöngyszem láthatóan elkeskenyedik az egyik vége felé. A gyöngyszemek méretei: H.: 1,1 cm, sz.: 0,7 cm, h.: 1,1 cm, sz.: 0,7 cm. Ltsz.: 78.5.4. 10. 1 db szürkésbarna gyöngy (8. kép 12). Hengeres, hosszában négy gerezddel. Fehér vonalak vannak rácsurgatva. A gerezdek egyik közéből a másikba váltakozva hol kissé felfelé, hol kissé lefelé futnak ezek a párhuzamos sávok. H.: 1 cm, sz.: 0,8 cm. Ltsz.: 78.5.5. ILA nyaklánc részeként még előkerült 1 db fülesgomb (8. kép 21), bronzból öntött, tömör, gömbös testtel. H.: 1,5 cm, átm.: 0,9 cm. Ltsz.: 78.5.6. 12-13. Szintén a nyakláncba fűzve két darab, bronzból öntött, tömör félgömbös fejű fülesgomb (8. kép 22-23). A fulesgombok méretei: h.: 1,2 cm, átm.: 0,7-0,8 cm. Ltsz.: 78.5.7. 14. A nyaklánc részeként 1 db bronzból öntött, tömör, lapos fejű fülesgomb (8. kép 24). H.: 1,1 cm, átm.: 0,9 cm. Ltsz.: 78.5.8. 15. A nyakláncba fűzött 1 db nagygömbös bronz fülesgomb (8. kép 25). Az alján lévő repedés arra vall, hogy két félből rakták össze. A fül és a fejrész találkozásánál keskeny kidomborodó perem látható. Nagy, gömbös feje van. A fül felső fele letört, hiányzik. H.: 1,3 cm, átm.: 1,1 cm. Ltsz.: 78.5.9. 16. 1 db kis csüngő (8. kép 15) a nyaklánc közepén. Bronzból öntött, felül füllel. A fül két oldalán lefelé ívelő szélekkel, lent kiszögelésekkel, alul — középen — enyhén ívelten zárul. Belsejében — keskeny keretben — egyszerű sávos minta, kétoldalt egy-egy kifelé kunkorodó palmettalevél. Az egyik sarka lezárt, a másik még röviden folytatódik, kissé meg is hajlik, és nem lehet eldönteni, hogy ez a kis nyúlvány öntési hiba-e, vagy azért ilyen a tárgy, mert egy csüngős veret alsó, szív alakú — mégpedig alul áttört (hiszen közepe lezárt, miután csúcsa letört)

12 — tagjából alakították ki. A tárgy „csüngős veret" volta ellen szól, hogy mintázata mindkét oldalt azonos, míg a csüngős vereteinknek általában csak az egyik lapján van minta, azok ugyanis kéregöntéssel készültek. A csüngő méretei: h.: a kis nyúlvány nélkül: 1,4 cm, sz.: 1,7 cm. Ltsz.: 78.5.10. 17. Ajobb alkar középső harmadában 1 db kerek átmetszetü, hegyesedő végű, bronz huzalkarperec (8. kép 27). 7,3x6,5 cm. Ltsz.: 78.5.11. 18. 1 db kerek átmetszetü, bronz huzalkarperec (8. kép 26). A karperec nyitott végeit elkalapálták és visszapödrötték. Mérete: 6,8x6,2 cm. Ltsz.: 78.5.12. 19. A sírlap alapján a sírhoz tartozott még két állatcsont, melyek ajobb boka mellett voltak. Ezen leletek sorsáról már Dienes István sem tudott semmit. 6. sír (9. kép 1): T.: Ny-K. M.: 54 cm. Bolygatott férfisír. A halottnak csak ajobb alsó karja, a medencéje, valamint a lábszárai maradtak meg. A sír felső részét Gazdapusztai Gyula megfigyelései szerint valószínűleg egy nagyobb fa kivételekor semmisítették meg. A háton fekvő, nyújtott helyzetű vázból így csak az alkar, a medence 10 Dienes István külön megjegyezte a tárgyról, hogy az nem lehet azonos a Gazdapusztai Gyula által emiitett és a sírrajzon szereplő „bronzcsőtöredékkel", mivel a mellékletben szereplő kis bronzcső összenyomott volt a sírlap leírása alapján. A sír lapon egyébként jól látható a bronz gyöngyszem. A Gazdapusztai Gyula által jelölt bronzcső töredéke azonban 1978-ra már elkallódott, így azt sem beleltározni, sem pedig leírni nem lehetett. IIA tárgy rendeltetése kérdéses. Gazdapusztai Gyula az ásatási naplóban még mint „ hastájon " lévő töredékről írt, azonban a sírlapon a melltájékon jelölte azt. 12 Dienes István szerint: ha ez egy ilyen alul áttört, kéttagú, csüngős veret, akkor az egyik sarkát gondosan leszerelték, a másikat töredékesen hagyták