A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

és a lábszárak maradtak meg. A bal lábszárcsonton Gazdapusztai egy lókoponyát talált, melyet két lábszárcsontra helyeztek. A két lócsontot keresztben helyezték a sírba. Mell.: 1. 1 db öntött bronzveret (10. kép 6).

13 A kerek pity két sávos kerettel díszítették. Belső mezeje mélyebb, közepe enyhén domborodó. Hátlapján — a közepén — rövid (mintegy 2 mm hosszú) szegecs. Átm.: 1 cm. Ltsz.: 78.6.1. 2. 1 db vas nyílcsúcs (10. kép 1). Pengéje romboid alakú, hosszú vágóélű. Alsó harmadán homorú íveléssel folytatódik. Tüskéjének vége külön darabban. A nyílcsúcs eredeti hossza, tövisének hiányzó végét is számítva: 10,6 cm, a penge h.: 2,8 cm. Ltsz.: 78.6.2. 3. Ajobb kézfej mellett, a nyílcsúcstól balra lévő felismerhetetlen töredékek egy tegez vasalásának a töredékei. 2 db keskeny, 6 mm széles vaspálca-merevítő, vaspálcák töredékei (10. kép 2-3). Az egyik enyhén ívelt. A két töredék h.: 2,8 cm, 2,7 cm. 1 db merevítő vaspánt (10. kép 5), alján lapos, a hátán domborodó. Egyik végén keskeny — 6 mm széles — vaspánt, amely 1,4 cm-re szélesedik. Mindkét végén töredékes. H.: 3,6 cm.

14 1 db lapos vastöredék (10. kép 4). Egyik oldalt egyenes, a másikon domborúan ívelt. Mérete: 3,3*2,3 cm. Ltsz.: 78.6.3. 4. 1 db csikózabla a lókoponyára helyezve, a koponya állkapcsának hátsó részén. A leletben megmaradt a kovácsoltvasból kialakított két zablakarika és a szájvas két töredéke és annak középső csuklója is (10. kép 8). A zablakarikák átmérői: 6-6 cm, a középső csukló h.: 4,9 cm, a két szájvas mérete: 4,1 cm, illetve 3,7 cm. Ltsz.: 78.6.4. 5-6. Kovácsoltvas kengyelpár töredékei (11. kép 1-2). Az egyik db a lókoponya tarkójánál, a másik a lókoponya arcrésze mellett, attól jobbra helyezkedett el. Az egyik kengyelnél a vaskos szárak csúcsba futnak a fülhöz. A talpa erősen ívelt. A kengyel töredékeit három részből ragasztották össze. Ma.: 17,1 cm, sz.: 12,5 cm, a talp átm.: 3,8 cm. A másik kengyel töredékei: a kengyel fülének felső része, a kengyel nyakának a fele a szár indulásával, a szár töredéke, a szár vége a talp indulásával, valamint a talp apró töredéke. A töredékek h.: 3,6—4,3 cm. Ltsz.: 78.6.5. 7. Kerámiatöredékek.

15 A szarmata kori kerámiatöredékek nem tartoztak a sír anyagához. Valószínűleg a Gazdapusztai Gyula által az ásatási naplóban említett, a 10. századi temető területén elhelyezkedő szarmata kori település anyagából kerültek a sírba. 7. sír (9. kép 2): T.: DNy-ÉK. M.: 82 cm, csvh.: 163 cm. Férfi jó megtartású csontváza. A koponya ajobb kar felé dőlt. A háton fekvő, nyújtott helyzetű váznál mindkét kar a medence felé volt hajlítva. Mell.: 1 db préselt, rosszezüst rozetta kis domború szegéllyel (10. kép 7) a bal váll mellett.

16 Peremét enyhén behajtották. Mérete: 1 x0,8 cm. Ltsz.: 78.7.1. 8. sír (9. kép 3): T.: Ny-K. M.: 87 cm, csvh.: 173 cm. Férfi jó megtartású csontváza. A háton fekvő, nyújtott helyzetű váznál a koponya jobbra fordult, a jobb alkar nyújtott helyzetben a test mellett, míg a bal behajtva a medencén nyugodott. Mell.: Veretes öv a medence körül, viseleti helyzetben. Ltsz.: 78.8.1. 1. Egybeöntött bronzcsat (12. kép 1). A csatkarika elől kicsúcsosodó, ovális. A vele összefüggő, hosszúkás, díszítetlen szíj lemez hosszanti szélein kettős ívelésű, tehát mintegy két oválisra tagolt. A szíj lemez vége ívelten zárul. A csat tövise hiányzik, hátoldalán, a szélek mentén, egy-egy, 3 mm hosszú szegecs, amelyeket a csattal együtt öntöttek. Hasonló lehetett a szíj lemez hossztengelyének a közepén is, de ez minden bizonnyal letört. Ekkor a szegecseket leszerelték és teljesen elkalapálták, ellapították. A szegecsek ellapított töve jól érzékelhető a hátlapon. A csat teljes h.: 3,4 cm, ebből a csatkarika h.: 1,2 cm, a szíjlemez h.: 2,2 cm, a csatkarika sz.: 2 cm, a szíj lemez sz.: 1,5 cm, a csatkarika belső átm.: 1,5 cm. 2-19. 18 db szélesebb, kéregöntéssel készült, ovális bronzveret (12. kép 2-12, 14-17, 21-22, 25), alul, középen kis, csepp alakú taggal. Keretük kifelé és befelé hajló félpalmettákból szerkesztett. A belső, mélyebb mezőben ötágú palmettacsokor, melynek felső, nagy levele csúcsos. A mezőben lévő többi levél lekerekített végű, néhány darab kivételével a veretek erősen kopottak. Hátoldalukon nem a szokásos szöges, hanem ugyancsak a verettél együtt öntött — mintegy 7 mm hosszú — három-három kihegyesedő tüske található. Ezeket a tüskéket a szíjon való átvetés után a veret belseje felé hajlították le. 5 db vereten ezek a tüskék hiányoznak, illetve hiányosan maradtak meg. Sz.: 1,9-2 cm, h.: 2,1-2,2 cm. 20-25. 6 db kéregöntéssel készült, áttört, széles bronzveret (12. kép 13, 18-20, 23-24). Formájukat tekintve megegyeznek a fentebb leírt széles véretekkel, azzal a különbséggel, hogy ezeknél a daraboknál az alsó harmadukban egy ovális rés van kiképezve a függesztőszíjak számára. A rés felül csúcsosan kiszögellik. Az ötágú palmettacsokornak csak a felső három levele látszik. A veretek más öntőmintába készültek, mint a nem áttört széles veretek. Hátlapjukon ezeknek a véreteknek is három-három — mintegy 7 mm hosszú — hegyes tüske van. Egy veretnél csak az alsó tüske maradt meg, s a csúcsában lévő tüskének már nyoma sem maradt. Sz.: 1,9-2 cm, h.: 2,1-2,2 cm. 26-48. 23 db kéregöntéssel készült, szív alakú, keskenyebb bronzveret (12. kép 26-32, 34^19). Mintázatuk: keretük kifelé és befelé hajló félpalmettákból szerkesztett; a belső, mélyebb 13 Gazdapusztai Gyula a sírlapon 2 darab „füles bronzgombot "jelölt, azonban — mint ahogy arra Dienes István rámutatott — ígyjelölte a 9. sírban talált véreteket is, ezért nyilvánvaló, hogy a leltározottpitykéről van szó. A sírban a sírlap szerint 2 darab veret volt, azonban Dienes már csak egy ilyen veretet talált a leltározáskor. 14 Dienes István külön kiemelte, hogy: „a tegezvasalások közt hasonló darabot nem ismerünk így csak feltételesen vonható ide ez a darab, azon a jogon, hogy a tegezvasalások közt bukkantak rá ". 15 A kerámia: kézzelformált, szürkésbarna kerámiatöredékek. Egy nagy edény falának két töredékéről van szó, s a két töredék nem illik össze. A kerámiatöredékek mérete: 7*4,7 cm, 4*2 cm. Ltsz.: 78.6.6. 16 Gazdapusztai Gyula az ásatási naplóban a jobb váll mellett említi a veretet, azonban a sírlapon a bal vállhoz helyezte azt, és ott is említi annak leírásában, így valószínűleg — ahogy azt Dienes István is feltételezte — a bal váll mellet került elő a veret (Gazdapusztai Gy.: Honfoglaló ősökről vallott a szarvasi föld. Békés Megyei Népújság 1957. december 13., 5).