A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

LANGÓ Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén

szélesedik 1,7 cm-re, s ezen a kiszélesedő részen egy 8 mm vastag rész van. H.: 24 cm. Ltsz.: 78.2.I.e. 6. Merevítő vaspánt töredéke (5. kép 5). A tegez jobb oldaláról előkerült keskeny, 0,7 cm-es vaspánt, amely aztán 1,7 cm-re kiszélesedik, s ezen a részen egy 0,8 cm-es vasszegecs található. Töredékes, de a két darab összeülik. H.: 8,5 cm. Ltsz.: 78.2.1.f. 7. Merevítő vaspánt (5. kép 6) a tegez jobb oldaláról. A keskeny, 0,7 cm-es vaspánt a lezárt végén 1,2 cm-re szélesedik, és tompa csúccsal zárul. Ezen a végén egy 0,8 cm hosszú vasszegecs van. A szegecs vége elkalapált. Töredékes, két darabban van, de a két darab összeilleszthető. H.: 9,5 cm. Ltsz.: 78.2.Lg. 8. Merevítő vaspánt töredéke (5. kép 8) a tegez jobb oldaláról. Keskeny, 7 mm-es vaspánt, a vége rombusz alakban zárul (szélessége ezen a részen 1,4 cm). E kiszélesedő részen egy 0,8 cm hosszú vasszegecs (a vége elkalapált), a másik töredéken feltehetőleg a pánt másik vége ugyanilyen, csak ott a kiszélesedő, rombusz alakú rész keskeny pántkarban folytatódik ismét tovább. A hosszabb töredék két darabból van összeragasztva (ez a kiszélesedő pontjain 1,2 cm széles). A nagyobbik töredék h.: 6,6 cm, a kisebbik töredéké pedig 3,1 cm. Ltsz.: 78.2.l.h. 9. Merevítő vaspánt töredékei (5. kép 9, 12) a tegez jobb oldaláról. Öt vékony, domború hátú vaspánt töredéke (darabonkénti h.: 2,4-4,7 cm). A hatodik db egyik vége ugyanolyan keskeny, mint az előzőeké, de fokozatosan szélesedik, majd ismét keskenyedik (legnagyobb sz.: 1,2 cm). Középen, alul keretben fekvő, 1,2 cm széles abroncs rövid részlete van hozzátekercselve. Ltsz.: 78.2.1 .i. 10. A tegez aljára való abroncs töredéke (5. kép 10). Sz.: 1,5 cm, h.: 1,5 cm.

6 Ltsz.: 78.2.1 j. ILA tegez alján lévő abroncs töredékei (5. kép 13). Ezeket a darabokat még Gazdapusztai Gyula szedte fel a sírból. Dienes István véleménye szerint: alakjukból és méretükből ítélve a tegez aljára való abroncs töredékei. A két darab összeülik. Sz.: 1,5 cm, h.: 15 cm. Ltsz.: 78.2.1. k. 12. Domború hátú, lapos vastöredék (5. kép 11). Az egyik vége kampósan visszahajlik. Alján farost nyomai, esetleg a tegezvasaláshoz tartozik. H.: 3,4 cm. Ltsz.: 78.2.1.1. 13. Nyúlánk, levél alakú nyílcsitcs tüskéje (6. kép 5). A tüske vége hiányzik. H.: 8,9 cm, sz.: 2,4 cm. Ltsz.: 78.2.2. a. 14. Nyílcsúcsok pengerészének töredékei (6. kép 1-4). Egy rombusz alakú nyílcsúcs, melynek a vége hiányzik, valamint két összerozsdásodott nyílcsúcs és további két töredékes hegy. A rombusz alakú nyílcsúcs h.: 4,4 cm, a két összerozsdásodott csúcsé pedig 3,8 cm, valamint 2,5 cm. A nagyobb töredékes nyílcsúcs h.: 9 cm. A kisebbik két darabban, egy 1,6 cm-es darab és egy 3,1 cm-es. Ltsz.: 78.2.2.b.

7 15. A tegezben talált nyilcsúcsok tüskéi (6. kép 6-11). 6 db töredék. Egy 2 cm és egy 2,4 cm hosszú darab, minden bizonnyal a legjobb állapotban megmaradt rombusz alakú nyílcsúcsnak a töredékei voltak. Egy 2,3 cm és egy 2,9 cm hosszúságú darab, valamint egy 3,2 cm-es töredék. Az utóbbi tüske összeilleszthető a fentebb említett 1,6 cm hosszú töredékkel. Ezenkívül ide tartozik még egy 2 cm-es tüske is. Ltsz.: 78.2.2.C.

8 16-17. Az íj markolatát burkoló íjcsontok (4. kép 3-4). A tegez alatt, a bal könyöknél kerültek elő. Hátoldaluk és az előlapjuk két oldala irdalt. Különlegességük, hogy bemeneti rész található az egymásnak fekvő lemezek egyik szélén, a felső harmadban. Az egyik csont 15

x

3,l cm-es, a másik pedig 14,2*3,1 cm. Ltsz.: 78.2.3.

9 18. Rozetta töredéke (6. kép 13). A rossz minőségű ezüstből készült préselt töredék a tegez száj része mellett, annak bal oldalán volt. A felülete a mélyebb részeken aranyozott. Az apró töredék szélei visszagyűrődtek. Eredetileg kerek rozetta lehetett, kidomborodó közepe mentén árkolással, majd gyöngy kör díszítéssel. 1,6x1,2 cm. Ltsz.. 78.2.4. 19. Csont zablapecek (6. kép 12; 7. kép 1). Végei felé elkeskenyedö, közepén körbefutó vájattal ellátott hengeres csontpálcika. Szarvasagancs ágából fűrészelték ki, faragták, csiszolták. Egyik oldalán az agancs felületének néhány barázdája még most is látszik, másik oldala, amely az agancs belseje volt, kissé szivacsos. A lókoponya száj része mellett, balról. A körbefutó vájat legnagyobb mélysége: 0,95 cm, h.: 5,4 cm. Ltsz.: 78.2.5. 20. Zabla töredékei (8. kép). A zabla szájvasának két töredéke és a zablakarika(?) negyede. A szájvas vége oválisán kiszélesedő, laposra kalapált és közepén átütött a zablakarika számára. A szájvas végének h.: 8,1 cm, sz.: 3,4 cm. A szájvas másik töredékének h.: 5,3 cm, a karika maradványának átm.: 4,6 cm. A lelet a lókoponya mellett, attól jobbra került elő. 21-22. Kovácsoltvas kengyelpár töredékei (7. kép 4-5). Az egyik darab az eltemetett bal bokájának belső oldalán került elő, a lócsontok alatt, míg a másik a halott bal oldalán, a zabla alatt volt. Az egyik a megmaradt fülrész nyomán biztosan egy trapéz alakú, vállas kengyel volt, a másik pedig egy körte alakú kengyel. A trapéz alakú kengyel 5 töredéke maradt meg: a fülrésze, a két szár egy-egy töredéke és a talp két nagyobb töredéke. A töredékek mérete: 4,2 cm, 3.8 cm, 5,8 cm, 5,9 cm, 6 cm. A körte alakú kengyel négy töredék alapján rekonstruálható. Megmaradt a kengyel fülrészének egy darabja a szár indulásával, a szárrész töredékei és az erősen ívelt talp. A töredékek méretei: 4 cm, 3.9 cm, 7,3 cm, 12,5 cm. 3. sír (2. kép): T.: Ny-K. M.: 43 cm, csvh.: 105 cm. Infans korú gyermek bolygatott, háton fekvő, nyújtott helyzetű váza. A gyermek jobb karja a medencén nyugodott. Mell.: 1-4. Az áll alatt 4 db szemesgyöngy (8. kép 6 Ez a töredék az „ in situ "felvett tegezből származik (Dienes I. : Jelentés a szarvasi kiszállásról, a Szarvas-Tessedik Sámuel utcai (volt Lenin utcai) temető 2. sírjának in situ kiemelt tegezéről. 1966. június 13-14. Ad: XVIII. 216/1966). 7 Dienes István külön leltározta be a nyílcsúcsok tüskéit. A tüskék közül az egyik 2 cm-es darab, valamint a 2,4 cm-es, anyagukalapján a rombusz alakú nyílcsúcs töredékei lehettek. A 3,2 cm hosszú tüske pedig a két darabra tört nyílcsúcs töredéke lehetett. 8 A töredékek alapján legalább hat darab nyílcsúcs volt a sírban, azonban pontos számukat ma már nem lehet megállapítani. 9 Az íjmarkolatcsontok nem szerepelnek Gazdapusztai Gyula sírlapján, mivel az „ in situ " kiemelt részben voltak (Dienes I. : Leltárkönyvi bejegyzések a Szarvas-Oszőlő lelőhelyen feltárt régészeti leletek kapcsán).