A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

BALOGH Csilla: Az avar kori préselt, lemezes boglárok

lyezkedő díszítésük antik mintakincsre visszavezethető rekeszutánzatokból áll (kerek l/A csoport). Ezt időben követték a kerek, préselt gyöngysormintás darabok (kerek 1/B csoport), majd pedig a négyszögletes rekeszutánzatos boglárok csoportjai (négyszögletes 1/A-B, 2. csoport) és a kerek, kő- vagy üvegbetétes darabok (kerek 1/C csoport) megjelenése közel azonos időre tehető. A legfiatalabb típust azok a préselt négyszögletes boglárok alkották, amelyek négyszirmú virágmotívumot alkotó rekeszutánzatokkal díszítettek (négyszögletes 1/C csoport). A szeriáció alkalmazhatóságát, eredményeinek igazolását a kísérőleletek tárgytípusonkénti vizsgálatával ellenőriztem. Fülbevalók A síregyüttesekben előforduló fülbevalótípusok közül a korábbi típust a deszki gúlacsüngős fülbevaló,

15 a nagygömbcsüngős és a kisebb lemezgömbös fülbevalók, a későbbit a hengerpalástos lengőcsüngőjű és a gyöngycsüngős fülbevalók jelentették. A nagygömbcsüngősek és a gúlacsüngős fülbevaló kivétel nélkül kerek, koncentrikus díszítésű, antik mintakincsű boglárokkal együtt fordult elő (Budapest-Csepel-sziget 12., Alattyán 84. és Kiskőrös-Város alatt 2. sír). A nagygömbcsüngősek előfordulása a keltezéshez önmagában pontosabb támpontot nem jelent, hiszen a bizánci arany bőséggel kapcsolatba hozható korai megjelenésüktől (Bocsa, Kecskemét-Sallai utca) hosszabb időn át viselt és kedvelt ékszerek voltak, a szélesebb körben elterjedt egyszerűbb bronz és ezüst példányaik pedig még a 7. század harmadik harmadára keltezhető négyszögletes lemezes és/vagy rozetta alakú közép avar övgarnitúrás sírok társaságában is előkerülnek. De a bogláros sírokban lévő kísérőleleteik (korai szemesgyöngy, 8-as alakú szemekből álló bronzlánc, fülkanál, állatfejes kengyelben végződő ujjas fibula (Werner II. típus) és elkalapált végű, vésett karperec) összessége inkább lefelé húzza sírjaik időrendi besorolását, a 7. század elejére, első harmadára. Megerősíti ezt a deszki gúlacsüngős arany fülbevaló, ami ugyancsak ebbe a csoportba tartozó boglár társaságában került elő, hiszen az avar kor legkorábbi leletanyagához tartozó gúlacsüngős fülbevalók használata rövid időre korlátozódott, viseletük ideje legkésőbb a 7. század elején lezárult (GARAM 1992,149-150). Kerek karikájú, hengerpalástos lengőcsüngőjű fülbevalók már előfordultak kerek és négyszögletes boglárokkal egyaránt. Kerek, rekeszutánzatos darabokkal volt együtt Dunapentelén, Nadrljan 5. tanya 45., Halimba 274., Szegvár-Szőlőkalja 75. sírban. Három esetben pedig rekeszutánzatos, négyszögletes darabokkal fordult elő: Jánoshida 132., Zelovce 158. és Sturovo 197. sír. A gerjeni 33. sír kivételével gyöngycsüngős fülbevaló pedig csak négyzet alakú boglárokkal fordult elő: rekeszutánzatosokkal (Nővé Zámky 328.; Kékesd 146., Szeged-Kundomb 247. és Romonya I. 57. sírban) és növényi mintással az alatytyáni 182. sírban. A hengerpalástos lengőcsüngőjű fülbevalókat az ozorai és dunapentelei előfordulásuk alapján egyértelműen a közép avar ékszerek köréhez kötjük. Az ékszertípus a 7. század második felétől a 8. század első negyedéig lehetett használatban, mert a késő avar öntött veretű garnitúrákkal már nem fordul elő (PÁSZTOR 1986, 129). A préselt, lemezes boglárok síregyütteseiben előforduló fülbevalótípusok között a csólyospálosi arany fülbevaló egyedül áll. Hasáb alakú zöld gyöngy csüngője már a klasszikus késő avar időszak griffes-indás leleteivel együtt fordul elő. A fülbevalók körében tett megfigyelések során egyelőre ellentmondásba kerültünk azzal az elfogadott megállapítással, hogy a boglárviselet csak a közép avar időszakban jelenik meg a Kárpát-medencében, s esetleg a Tótipuszta-Igar-körhöz kapcsolható. Gyöngyök A bogláros sírok leggyakoribb leletei a gyöngyök voltak. Vizsgálatuknál részben a gyöngysorok összetételét, részben az egyes gyöngysorozatok uralkodó gyöngyfajtáit tartottuk szem előtt. A vizsgált leletkörben a legkorábbi gyöngytípust a korai, nagyobb szemesgyöngyök alkotják, amelyek két olyan temetkezésben kerültek elő, amiben rekeszutánzatos kerek boglárok (Buda15 Garam Éva lektori véleményében hangsúlyozta Csallány Dezső megjegyzését, hogy bizonytalan a gúlacsüngős fülbevalónak a sírhoz való tartozása (CSALLÁNY 1943, 162). Az eredeti Móra-féle sírlapon is szerepel a koponya bal oldaláról előkerült aranyfüggő, a leltárkönyv bejegyzése szerint ez a gúlacsüngős fülbevaló (MFM ltsz.: 53.19.1., aranyleltár ltsz.: 55.134.1.), ezért ezzel az adattal kell dolgoznunk.