A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HARKAI István: Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról

VÁ-PAVÚKOVÁ 1991, 81). Az egyes fázisok tartamáról szólva a Baden I-t és részben a Il-t is hosszabb életűnek véli mint a III. és IV. fokozatokat együttesen (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1991, 69).

18 Ujabban, az ossarni és a lichtenwörthi leletek elemzése és ezeknek a szlovákiai Iza kerámiaanyagával való összevetése nyomán az osztrák Ch. Mayer felvetette, hogy a badeni kultúra kronológiai felosztását a postbolerázi időszakban — legalábbis Ausztriában — másként kell elképzelni, mint azt Nemejcová-Pavúková tette. Mayer szerint a Baden Ilb-től IV-ig terjedő formakincs egyetlen horizontot képez (Ossarn I szakasz=Iza II), míg a már kostolaci elemekkel színezett badeni leletanyag már nem fér bele az eddigi felosztásba (Ossarn II=Iza III), a tisztán kostolaci kultúra, amely Ausztriából egyelőre hiányzik, egy még ezután következő időszak lenne (Iza IV) (MAYER 1990).

19 Az Ossarn II periódus jellemzői: kannelúra helyett benyomkodott pontsorok, a pontsorok derékszögű négyszögeket alkotnak (Ossarn I-ben 1 vagy 2 benyomkodott pontsor); a korsókon előforduló kannelúrázás kizárólag az edények alsó részén található. A csészék díszítetlenek, a két- és háromrészes korsók, a függesztő edények, a halbárka alakú edények és az amforák díszítetlenek vagy egyszerű kannelúrás díszítést hordoznak alsó részeiken (MAYER 1990, 102). Hódmezővásárhely-Bodzáspart és Palotabozsok anyaga szerinte ugyancsak felosztható ily módon két fázisra (MAYER 1990,105). Véleményem szerint nehezen elképzelhető, hogy egy hosszú életű, mintegy nyolcszáz éven átívelő kultúra leletanyagának a bolerázi időszak utáni részét nem lehet időrendi fázisok szerint tagolni. Az a tény, hogy a Magyarországon és Ausztriában feltárt hosszú életű telepeken a Baden IIb—IV közti különbségeket stratigráfiailag nem sikerült igazolni, inkább az ilyen települések feltárási nehézségeinek tulajdonítható, mintsem a különbségek hiányának. Ahol ugyanis — mint az 1996-os bodzásparti ásatás esetén — olyan teleprészietet kutattak meg, ahol a kultúra hordozói csak rövidebb ideig éltek, az anyag is egyöntetűbb. Az Ossarn II kerámiatípusainak Mayer által felsorolt ismérvei ugyanis jól beleillenek a Baden IV anyagába. Nincs szükség tehát újabb periódus beiktatására a kostolaci elemek késő badeni jelenlétének magyarázatához, mivel azok a Baden IV-en belül jelentkeznek. A Baden IV további felosztása némileg problémás. Nemejcová-Pavúková a Baden IVa-t az únyi leletek körével azonosította, csakhogy egyes mostani vélemények szerint az únyi leleteket valójában korábbra, a Baden II elejére kell keltezni (BONDÁR 1987, 42). A Baden IVb fázis, a Chdaba-Ózd típusú leletek köre szintén nehezen körülhatárolható. A bodzásparti anyag kései részét egyszerűen a Baden IV periódusra szokás helyezni. A most előkerült anyagban az 5. és 6. objektumok stratigráfiai viszonya adott némi reményt, hogy valamivel többet megtudjunk a Baden IV esetleges belső felosztásáról. A 6. objektumban már megjelennek kostolaci befolyásról tanúskodó pontsordíszes oldaltöredékek és egy merice aljtöredéke. Az 5. objektumban kostolaci hatást mutató lelet nem került elő, azonban jellegzetes kerámiatípusként előfordul több mericetöredék. A problémát az jelenti, hogy nem ismerjük a 6. objektumként számon tartott gödör betemetése és az 5. objektumnak elnevezett kemence megépítése közt eltelt időt. Mindkettő anyaga a többi objektum anyagához hasonlóan kései, pontosabban azonban egyelőre nem határolhatóak be. A badeni kultúra abszolút kronológiai helyzete máig nem tisztázódott teljes bizonyossággal. A korábban elfogadott, Kr. e. 2000 környékére való keltezést

20 felváltani látszik egy másik, amely a 14

C-es adatok alapján a kultúra kezdetét a negyedik évezred első vagy második harmadára, végét pedig a harmadik évezred első harmadára teszi.

21 Hazánkból sajnos mindmáig nem rendelkezünk 18 Bondár Mária szerint a Baden III-IV belső kronológiájának még hiányzó, részletesebb kidolgozásával valószínűleg ez az időszak is a — tipológiailag rendkívül részletesen tagolt és emiatt az eddig gondoknál talán lényegesen rövidebb — Baden 1-11 periódushoz mérhető időtartamot fog felölelni (BONDÁR 1991a, NI). 19 Az Iza I periódust a lelőhely bolerázi anyaga jelenti (MAYER 1990, 104). 20 Pl. Korek József kandidátusi disszertációjában (1983) kifejtett nézete szerint 2400-2300 és 1900 között éltek a kultúra hordozói (II. és III. táblázat). 21 Neustupny a radiokarbon eredményeket elfogadva, már a 60-as évek végén 3500 és 3000 közé datálta a badeni kultúrát. Manapság ugyanezt a keltezéstfogadja el Marán (MARÁN 1998,502-503). Petrasch szerint a bolerázi periódus 3900-3800 és 3700 közé, a korai klasszikus badeni periódus 3700 és 3500 közé tehető (PETRASCH 1984, 284-285). Nemejcová-Pavúková 3360 (3690) és 2700 (2900) közé (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1991, 84), míg a legújabb osztrák adatok a 3650 és 2600 közé helyezik a kultúra életét (ENDRŐDI 1997, 132). Raczky Pál táblázatában 3600 és 2800 között található a proto-Boleráztól a Kostolac végéig tartó időszak (RACZKY 1998, 60). A