A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

HARKAI István: Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról

ÉRTÉKELÉS Létezik-e valamilyen értelemben a Korek József által bodzásparti csoportnak elnevezett régészeti egység? Kandidátusi disszertációjában Korek József részletesen foglalkozott a magyarországi badeni anyag területi és időbeli felosztásával. Időrendi táblázatában feltünteti a bodzásparti csoportot, amelyet a Duna-Tisza közére, a Boleráz utáni klasszikus Baden III periódusra, Kr. e. 2100-2000 közé helyez, időben párhuzamosan az ózd-pilinyi csoporttal, a dél-dunántúli csoport második felével, Erdélyben a Cotofeni-kultúra III. időszakával, a volt Jugoszláviában a kostolaci kultúrával.

15 Ha megtartjuk Korek elnevezését, a területi és egyben időrendi csoportként is felfogott bodzásparti csoport élete a névadó lelőhely leletei alapján egy szélesebb időhorizontra, a Pavúková-féle Baden IIb és IV közé tehető, a vége felé részben a kostolaci kultúrával párhuzamosan. Területének határait egyelőre nehéz pontosan kijelölni, kapcsolatai azonban nyilvánvalóak a dél-dunántúli, a nyugat-romániai és a vajdasági késő badeni területekkel, illetve a kostolaci és a cotofeni kultúrákkal. Máig alapvető monográfiájában Banner János gyűjtötte össze a Kárpát-medence területéről addig ismert, szám szerint 574 badeni lelőhelyet, amiből harmincnégy esik Csongrád megye területére (BANNER 1956, 74-90). A „Banner utáni korszak" késő rézkorhoz kapcsolódó kutatása a megyére vonatkozóan egyrészt a Cernavodä III-Boleráz-csoport dél-alföldi jelenlétének kimutatásával, illetve az okkersíros népesség nagyobb részének a késő rézkor elejére való datálásával ért el újabb eredményeket.

16 Az eddigi legutolsó összefoglalás Horváth Ferenc tollából származik, aki a Csongrád megyei késő rézkori leletanyagot bolerázi, klasszikus badeni és kostolaci periódusok szerint különítette el (HORVÁTH 1983a, 73-78). A Hódmezővásárhely történetét feldolgozó monográfiában pedig Korek József írt öszszegzést a város környékének őskoráról és vette számba a badeni kultúra lelőhelyeit is (KOREK 1984a, 159-164). Azóta a badeni kultúrával kapcsolatos egyetlen publikáció az újabb bodzásparti anyaggal szoros párhuzamot mutató, hódmezővásárhely-kishomoki leletek közlése volt (BONDÁR-KOREK 1995). Banner János monográfiájában már javasolta a badeni leletanyagnak egy korai és egy késői időszakra való felbontását, illetve a temetkezések kapcsán területi csoportokat is elkülönített. így a hamvasztással temetkező területeken megkülönböztette a fonyód-únyi, a vissi és az ózd-pilinyi csoportokat, míg a csontvázasán temetkező népesség lakta maradék országrészt egy egységnek vette (BANNER 1956, 184-187).

17 Banner János és Kutzián Ida 196l-es cikkében elkülönített egy protobadeni, egy korai badeni és egy késő badeni periódust. Utóbbin belül 4 területi csoportot említenek, a vissi, az únyi, a kostolaci és bosácai csoportokat (BANNER-KUTZIÁN 1961, 5-12, 18-19, 21-24). E. Neustupny öt fázisra osztotta fel a badeni kultúra anyagát (A, B, C, D és E). Az A és B fázisok a régebbi badeni kultúrát, a C és D a középső badeni kultúrát jelentették, míg az E fázisba tartozott a kostolaci és a bosácai kultúra (NEUSTUPNY 1973, 320). A magyarországi leletek közül véleménye szerint a Bodzáspart-Pap bognár földjén talált anyag a C vagy Dl fázisba, a többi bodzásparti anyag a D2 fázisba tartozik (NEUSTUPNY 1973, 329-330). A másik részletesen kidolgozott felosztást V. Nemejcová-Pavúková alkotta meg. O négy fázist különböztet meg (Baden I, II, III, IV), ahol a Baden I megegyezik a bolerázi csoporttal, a II. és III. periódusok jelentik a korai klasszikus, míg a IV. periódus a késő klasszikus badeni kultúrát. Történeti alapon lehetségesnek vél egy másik felosztást, amelyben az I. és II. periódusok alkotják a nagyon egységes korai badeni kultúrát, amelyet a Balkán-félsziget délkeleti részéről értek erős hatások. A késő badeni időszakban (Baden III—IV) területi változatokra szakad szét a nagy egység és a délkeleti elemek is eltűnnek (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, 293-294). Később ezt úgy módosítja, hogy míg az I és Ha periódusokban kelet-anatóliai, addig a IIb és a III. periódusokban nyugat-anatóliai elemek tűnnek fel a badeni leletanyagban (NËMEJCO15 Korek József: Kelet-Közép-Európa a rézkor végén. Kandidátusi disszertáció (1983). MTAK Kézirattár D/l 1487. 16 A téma rövid összefoglalása: HORVÁTH 1983, 6. 17 A csontvázasán temetkező népesség területe: a Duna-Tisza köze Vác magasságáig, a Dunántúl a Balatontól délre és a Körös-Maros-vidék.