A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.
szen kívül nehezen rekonstruálható a viselet többi része. A mell előtt és a medencén elhelyezkedő gyöngyök, lunulák és csüngő, illetve a spirálcsövecskék egy gazdagon díszített nyaklánc vagy melldísz részei lehetnek. Sajnos felfűzésük mikéntjére nincs információ. A Perjámos-kultúra eddigi szakirodalmában a melldísz értelmezés nem elterjedt, általában a gyöngy-spirálcső-csüngő együtteseket nyakláncként értékelik. Jelen esetben a nagyszámú ékszer jelenléte miatt esetleg egy díszesen kivarrt ruha sem zárható ki. 84 A díszek között levő csontcsövek eddig kizárólag övek részeiként szerepeltek (53, 105, 138. és 217. sírokban). A csontkarika (feltehetően átfúrt emberi térdkalács) az 53. sírban szintén az öv alkotóeleme volt. A többi átfúrt emberi térdkalácsot tartalmazó sírban szerepét nem lehet meghatározni (40. és 114. sírok). Ezek alapján nem kizárt, hogy nyaklánc és öv elemeinek keveredése figyelhető meg ez esetben. 164. sír: „Az arc előtt kagyló". 168. sír: „Feje felett néhány kagylógyöngy" leírás rossz olvasatban, a „fej mellett" átírásban lett publikálva (FOLTINY 1941, 37, XXI. t. 66; BÓNA 1975, Taf. 117. 8). Ez esetben egyértelműen fejdísz alkotóelemeiről van szó, amit a Columbella rustica tárgyak megerősítenek. A fejdísz mellett a halott nyakában csonttűt találtak. 177. sír: A publikált három edényen kívül (FOLTINY 1941, 38-39) „nyakában borostyángyöngyök és bronz tekercsek, mellén félholdas csüngő (17. kép 1), csuklón 9- és 10-es csavarodása, tekercs" volt a sír melléklete az ásatási napló szerint. A viseleti tárgyak helyzetéből egyértelmű, hogy itt nyakláncról van szó. A 2. sír azonos összetételű díszének nyakláncként való értelmezése ezáltal megerősítést nyert. 181. sír: A publikációban említett bronzdarab Móra feltételezése szerint tű lehetett, a többi adat egyezik az ásatási naplóval (FOLTINY 1941,39-40). 189. sír: A leírás (FOLTINY 1941, 41, xxii. t. 40; BÓNA 1975, Taf. 122. 5-6), kiegészítve a rajzzal (17. kép 4), egyértelművé teszi, hogy egy, a fejtől a medencéig gazdagon díszített viseletről van szó, melyre párhuzamos sorokban felváltva varrták a csiga- és pitykedíszeket. A rajz a föld felé fordított bal koponyarészt ábrázolja. Mivel a két spirálisdarab a bal medence alól került elő, a viseleti együttes részeinek tekinthetjük őket. Feltehetően fejdísszel temették el a halottat, vagy a halott sírba helyezése előtt egy díszes kendőt terítettek a sír aljára. 198. sír: „ Két alsó karján foggyöngy-karék, ölében foggyöngyök" megjegyzés olvasható a sírlapon. A rajzon a kezek köré be lettek rajzolva a karkötők (17. kép 11), a medence tájékon viszont csontgyöngy felirat szerepel a leírásban található foggyöngy helyett. Mivel a tárgyak már nincsenek meg (FOLTINY 1941, 43), egy bizonytalan összetevőjű öv is rekonstruálható. 204. sír: A feldúlt sírból négy átfúrt fog került elő (FOLTINY 1941, 43, XXII. t. 14; BÓNA 1975, Taf. 127. 9). 217. sír: A fejdíszre itt csak a Columbella csigák utalnak, melyek mind a leírásban (FOLTINY 1941, 46, XXII. t. 38; BÓNA 1975, Taf. 119. 7), mind a rajzon szerepelnek. A nyakban levő csonttün kívül (FOLTINY 1941, 46, XXII. t. 36; BÓNA 1975, Taf. 119. 5) a többi tárgy (FOLTINY 1941, 46, XXII. t. 3-6, 12-13, 18-21, 28-30, 39; BÓNA 1975, Taf. 119. 1-4, 6, 8-10) a medence környékén került elő: „a far felett foggyöngyök, azok felett csiga és csontgyöngyök, az övben fogdíszek (emberfog?) lapockadísz és átfúrt csirkecsontok (?) ". E leírás és az igen sematikus rajz (18. kép 8) szerint gyöngyökkel kivarrt öve volt a halottnak, melyről csirkecsontok is lelógtak. Lapockadíszek (csontlunulák 85 ) nem találhatók a fotótáblán a megmaradt mellékletek között. Ez lenne az első eset, hogy öv díszeiként értékeljük őket. 220. sír: A sírlapon „feldúlt, két edény, tű? " feliratok szerepelnek. A fényképen feltüntetett fogdíszek (FOLTINY 1941, 46, XXII. t. 43, 45-50, 52-54; BÓNA 1975, Taf. 118. 8-9) feltehetően öv elemei lehettek. 221. sír: A csak a fotón feltüntetett leletanyag szerint fejdísszel volt eltemetve a halott (FOLTINY 1941, 47, XXII. t. 8-11, 22-27; BÓNA 1975, Taf. 122. 7-11). 228. sír: „A fej körül koszorú alakban rossz megtartású bronz pitykék, nem használhatók" megjegyzés olvasható a sírlapon, ami fejdísz viselésére mutat. 231. sír: A sírrajzról leolvasható gyöngyök rekonstrukciója kérdéses, mivel helyzetük alapján nyaklánc és karkötő elemei is lehetnek. A két, viseleti egységeket részletesen vizsgáló dolgozat szerzőinek véleményeit tanulmányozva az alábbi fontosabb megállapításokat tehetjük a szőregi temető síregyüttesei alapján. 1/ A félhold alakú csont- és bronzcsüngők szerepét eltérően ítélik meg a szerzők. E tárgyak je84 Melldísz feltételezésére Id.: V. SZABÓ 1997, 68-70! 85 Móra lapockadísznek hívja a csontból készült, félhold alakú csüngőket.
