A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.

lenlétekor Gisela Schumacher-Matthäus minden esetben fej-hátdíszt feltételez.

86 John Michael O'Shea a csüngők különböző típusait (kagyló, agyag, csont, kő és réz) egy kategóriaként övek és nyakláncok részeként értelmezi (O'SHEA 1996, 115). Csak az ív alakú rézcsüngőket tárgyalja külön, melyek a fejdíszek másodlagos összetevői között szerepelnek (O'SHEA 1996,104). A mokrini temető fejdíszeinek összefoglaló táblázatában (O'SHEA 1996, 107, Tab. 5. 9) szereplő három sírban, mely ilyen ív alakú csüngőket tartalmazott, minden esetben fejdísz részeiként kerültek elő e csüngők (69., 104. és 109. sírok; GIRIC 1971). A nem mokrini temetők fejdíszeinek összefoglaló táblázatában (O'SHEA 1996, ill, Tab. 5. 13) a csüngő kategória viszont nem szerepel. A csontlunulákat e dolgozat különböző módon értékeli előkerülési helyüknek megfelelően, de egyetlen esetben sem fejdísz részeiként. A mokrini övek és nyakláncok elemzésekor tehát a csüngő kategóriába

87 — ezen ív alakú bronzlunulák kivételével — eltérő anyagú és formájú tárgyak kerültek besorolásra. A szőregi övek felsorolásánál a 29. csontlunulája és az 53. sír átfúrt agyardísze, míg a nyakláncoknál a 6. sír ismeretlen formájú bronzdarabja és a 26. sír vadkanagyara szerepel csüngőként. Az íves formájú bronz- és csontcsüngők kérdéses szerepe miatt fontosnak tartom újból átnézni, hogy mely sírokban, milyen típusok, hol és milyen kísérőmellékletekkel találhatók meg. 2. sír: félhold alakú bronzcsüngő spirálcsövekkel és borostyángyöngyökkel együtt, feltehetően a nyakban. További mellékletek: karperecek, bronztű és kovadarab. 7. sír: öt csontlunula, egy átfúrt csonttárgy, kagylógyöngyök, agyaggyöngyök, állatfogak, szemüvegspirál, bronzpitykék és karperec. Csak a „lapockadíszek" és a gyöngyök előkerülési helyéről van adatunk: az előbbi a kézfejeknél, míg az utóbbi a kézfejeknél és a fej körül. 29. sír: csontlunulák a halott „faránál", illetve a medence környékén csontfogak — ez alapján sorolja O'Shea a csüngőket az övek alkotórészeihez.

88 72. sír: mellen csontlunula, nyakában csiga- és krétagyöngyök, kézfőnél foggyöngyök.

89 162. sír: medencetájon ív alakú bronzlunulák és egy szív alakú bronz lemezcsüngő, spirálcsövecskékkel, gyöngyökkel együtt.

90 177. sír: félhold alakú bronzlunula a mellen spirálcsövecskékkel és borostyángyöngyökkel. A hat esetből háromban biztosan nyaklánc alkotórészei a csüngők (2, 72, 177. sír). Egyértelmű adatunk viszont nincs a fej díszen való előforduláshoz, hiszen a 7. sírban, a felhúzott kéz körül elcsúszott nyaklánc vagy nem viseleti helyzetben eltemetett öv is lehetett. A 29. sírban viseleti összefüggés nélküli tárgy sírba tétele mellett, öv és hosszan lelógó fejdísz alsó szélének díszítése is elképzelhető rekonstrukcióként, míg a 162. sír nagyszámú melléklete szinte bármilyen rekonstrukciós lehetőséget megenged.

91 Fontos azonban, hogy Móra több esetben a csontlunulákat lapockadíszeknek nevezi, mely elnevezés feltehetően az általános előfordulás helyére utal. Ennek ellentmond azonban, hogy a temetőben sem a csontból készült, sem a bronz alapanyagú csüngők nem kerültek elő a halott hátánál. A lunulák előkerülési helye alapanyagukkal nem hozható összefüggésbe. Megállapítható tehát, hogy csupán félhold alakú csüngő jelenléte esetén nem feltétlenül kell fejdíszt rekonstruálnunk, de e tárgytípus lehet fejdísz alkotóeleme is.

92 A solti első — Nagyrév-Vatya átmeneti korú — sír fejdíszének rekonstrukciós fényképén a félhold alakú csüngő az elképzelt fejfedőről csüng le. A publikációban azonban sem a sír rajza, sem leírása nem található meg. A sír mellékleteként felsorolt szív alakú csüngők nem láthatók a rekonstrukción, és a rekonstrukciós leírás nem említi egyik csüngőfélét sem (SOMOGYVÁRI 1998,109-113). A sír teljes publikálásáig tehát hitelt érdemlően nem dönthető el, hogy a csüngőt a fejdísz részének tarthatjuk-e. Sajnos a Deszk-F temető 21. sírja 86 Érthetetlen okokból a 2. sírnál kihagyja a csüngőt. 87 A csüngőt itt mint O 'Shea tipológiai alapkategóriáját értem, mivel az övek nyakláncok és karkörnyéki ékszerek vizsgálata során összevont, ún. formai kategóriákat is használ (shape category), melyek között szintén szerepel a csüngő besorolás (O'SHEA 1996, 117-120, Tab. 5. 22). 88 E temetőből még az 53. sír vadkanagyar-csüngőit sorolja ide. 89 A kézfőnél levő tárgyak értelmezésénél a kardísz mellett felmerül az elcsúszott nyaklánc összetevőiként való értelmezés is. 90 A többi melléklethez ld. a fentebbi leírást! 91 Véleményem szerint itt az egyértelműen elkülöníthetőfejdísz mellett a medencetájékon öv és nyaklánc elemei keveredtek. A bronzlunulákat a nyakláncokhoz sorolom. 92 Mint pl. a fentebb említett mokrini sírokban.