A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.

105. sír: A sírrajz (13. kép 9) megerősíti a leírásban olvasható megfigyelést (FOLTINY 1941, 25), miszerint itt egy hosszan lecsüngő szalagra felerősítve viselték a bronzpitykéket. A rekonstrukciós elképzelések közül itt egy, a halott háta alá fektetett homlokpánt valószínűsége a legkisebb. Feltehetően szalagszerű vagy kendőszerű szerves anyagra varrták fel a díszeket, melyek közül általában az utóbbit említi a szakirodalom, főleg az összetett tárgycsoportok esetében. A csontgyöngyök e tárgycsoporttól távol, önálló egységként, esetleg öv díszeiként értékelhetők. 109. sír: „A homlokon pityke, a fülekig, talán homlokkötő" megjegyzés szerepel a sírlapon (FOLTINY 1941, 26). Ez esetben biztosan egy szalagszerű homlokpánt rekonstruálható. Vagyis e dísz elkülönítése alátámasztott. 110. sír: A nyakban elhelyezett füzér (FOLTINY 1941, 26, XX. t. 49; BÓNA 1975, Taf. 125. 12) mellett, a mellen unió kagylót ír le az ásató. Kérdéses, hogy a kagyló a nyaklánc része volt-e, vagy önállóan díszítette a halott ruházatát. 113. sír: A sírlap adatai szerint egy pápaszemcsüngő töredéke került elő innen. 114. sír: A koponya mögötti bronzpitykék (14. kép 4) (FOLTINY 1941, 27, XXI. t. 18-26) itt is fejdísz jelenlétére utalnak, a fentebb leírt viseletrekonstrukciós variációk egyikének megfelelően. A közölt sírleírás 6. pontjában szereplő gyöngyök (FOLTINY 1941, 27, XXI. 1.15, 29-31) krétagyöngy meghatározással szerepelnek a sírlapon, helyzetük „ a fej körül a test hosszában, le a térdig". A sírrajz nem tünteti fel őket, így nem dönthető el, hogy a fej díszhez tartoznak-e vagy egy kiterített nyaklánc esetleg más viseleti tárgy díszítményei lennének. Az eddigi, a viselettel részletesebben foglalkozó tanulmányok nem említik, hogy a Columbella rusticán kívül más típusú gyöngy fejdísz alkotóeleme lenne, de a 7, 21. 114., 141. és 197. sírokban már láttunk erre példát. Mivel a leírás szerint a gyöngyök a fej körül kezdődnek, és hosszan követhetők a test mellett, párhuzamként a 189. sír fejdíszét kell megemlíteni, ahol hasonló elrendezésben kerültek elő a fejdísz ékítményei. Külön egységet alkotnak a medence és a far környékén talált kagylók, borostyángyöngy, csonttűk, kőbalta és kavicsok (FOLTINY 1941, 27, XXI. t. 4-14, 27-28, 33, 37). A foggyöngyök esetében (FOLTINY 1941, 27, XXI. t. 1-3, 16-17) „az övben" leírás utal a tárgyak funkciójára (övdísz részei), az előbbi tárgyak esetében viszont viseleti összefüggés nélkül a sírba helyezett tárgyakról lehet szó, melyeket a medencén és a mögött helyeztek el. Mivel a kagylók esetében a „medencében de csak fent" megjegyzés szerepel, esetleg ezek a foggyöngyökkel együtt az övet díszíthették.

83 További kérdésként merül fel a gyöngyös egység (amennyiben a fejdísztől elkülönítve kezeljük) és a medence körüli tárgyak viszonya, melyre azonban már nem kapunk választ. A pitykés (esetleg pitykékkel és gyöngyökkel is kivarrt) fejdísz mellett tehát minden bizonnyal nem viseleti összefüggésben eltemetett együttesek is kerültek e sírba. 116. sír: A feldúlt sírból előkerült gyöngyszem viseleti összefüggései ismeretlenek (FOLTINY 1941,27). 119. sír: Gyermekcsontváz, térdei között egy átfúrt foggal (FOLTINY 1941, 28). 130. sír: A jobb térdnél levő foggyöngyön (FOLTINY 1941, 30, XX. t. 58; BÓNA 1975, Taf. 127. 10) kívül a sírlap szerint a nyak alatt egy dentaliumkagyló és bronztű töredéke is előkerült. 135. sír: „Az arc előtt uniókagyló, mellette átfúrt foggyöngy" megjegyzés szerepel a sírlapon (15. kép 5). 138. sír: „Fara alatt gyöngyök" (FOLTINY 1941, 31, XXI. t. 32, 34-35; BÓNA 1975, Taf. 120. 6-8), melyeket a sírrajz egy kupacban ábrázol (15. kép 7), így az öv díszeiként való értelmezés mellett felmerülhet egy a medence mögé fektetett nyaklánc rekonstrukciója is. 141. sír: A publikált leletek közül (FOLTINY 1941, 32, XXI. t. 38^13; BÓNA 1975, Taf. 122. 1^1) az ásatási rajzon a koponya körül félkörívben szerepel a 6 csigagyöngy, a bronzlemez és a pitykék egy része (15. kép 10). Mivel a leírás a koponya alatt említi a tárgyakat, a rajz úgy értelmezhető, hogy a felszedett koponya körvonala lett berajzolva és ehhez képest az előkerült tárgyak helye. A rajz és a leírás együtt bizonyossá teszi hogy fejdísszel van dolgunk, egyedül a két állatfog jelenléte zavaró, mivel ez az egyetlen eset, hogy fejdísz alkotóelemei lennének. 156. sír: Az öv meglétére csak a csont övkapocs Utal (FOLTINY 1941, 34-35, XXI. t. 45; BÓNA 1975, Taf. 127. 3). 162. sír: A sírleírás valójában igen szűkszavú (FOLTINY 1941,36), de kárpótol a sírrajz, mely talán a egyik legalaposabb (16. kép 9). Mindezek ellenére a pitykékkel és bronzlemezekkel kivarrt fejdí83 E sírban öv jelenlétére már Giric is utalt (GIRIC 1971, 226).