A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

KORA BRONZKORI TELEPJELENSEGEK Néhány kisebb-nagyobb, jórészt szórvány leletegyüttestől eltekintve az M5-ös autópálya építését megelőző régészeti leletmentések időszakáig a Tiszajobb parti, Csongrád megyei szakaszán a Nagyrév-kultúra zárt gödrökből álló települése nem volt ismert. A baksi homokbányában 1966-ban feltárt kora bronzkori településrészlet a korai Nagyrév-kultúra dél-alföldi, hitelesen feltárt településeinek számát gyarapítja.

33 A lelőhelyen a középső bronzkori Vatya-kultúra tapasztott agyagpadlójú házrészlete (2. ház) és tárológödrei alatt a korai Nagyrév-kultúra gödrökből álló településrészletét tárták fel (2. kép 1). Leletanyaguk alapján a korai bronzkorba sorolhatók az 1., 3., 35., 36. és 93. gödrök. A középső bronzkori település kialakítását kísérő tereprendezési munkák, illetve a vatyai településeket jellemző mély gödrök miatt néhány gödörben mindkét korszak anyaga megtalálható, így a 10., 14., 19., 51. (55.), 52., 90. és 92. gödrök esetében. E gödröket a kora bronzkor időszakához soroljuk, melyekbe később, esetleg a feltárás során másodlagosan került a középső bronzkori Ieletanyag. Az 52. gödörbe a 49. gödör leletei keveredhettek bele; míg az 51. gödör megnevezés alatt beleltározott, kevert leletanyag kora bronzkori leletei a felszínrajz alapján korábbinak tekinthető 55. gödörhöz tartozhattak. Ugyanez a keveredés kísérhető nyomon a rétegek között is (ld. fentebb a leletleírásoknál). A Vatya-kultúra leleteit szórványosan egészen az altalajig (-110 cm) megfigyelték, illetve a kora bronzkori kerámiatöredékek a Vatya-kultúra rétegébe keveredve is előfordulnak. Ennek okai tehát elsősorban a középső bronzkori település intenzív, tereprendező jellegében, illetve a rétegviszonyok megfigyelését és elkülönítését megnehezítő ásónyomos feltárási módszerben keresendők. A kora bronzkori objektumok kisméretű, kerek gödrök (átm.: 60-120 cm) voltak. A gödrökben a kerámiaanyagon kívül kevés állatcsont is volt.

34 Leletanyaga alapján a 3. gödör a legjelentősebb, melyben 18 többé-kevésbé ép, azonos típusú kis fülesbögrét találtak (7. kép 2; 8. kép; 9. kép). A zárt leletegyüttes edénydepóként értékelhető (ld. lentebb). A gödrök elhelyezkedése alapján a település belső szerkezete nem rekonstruálható. A baksi település szórt gödrökből álló jellege alapján jól illeszkedik a Tisza Körös és Maros közti szakaszán és a Duna-Tisza-köz déli részén eddig feltárt kora bronzkori települések körébe. Ezen a területen, hasonlóan a Nagyrév-kultúra északi, Duna menti (Budapest-Vác között) településterületéhez, nem alakultak ki telltelepülések (SCHREIBER 1963; SCHREIBER 1972; KALICZ-SCHREIBER 1981; BÓNA 1992b. 78; ENDRŐDI 1992). Ennek magyarázatát elsősorban a földrajzi adottságokban (pl. a Duna-Tisza-köz futóhomokkal borított vidéke) kereshetjük. De azt sem zárhatjuk ki, hogy e jelenség hátterében a kultúrán belüli gazdálkodási-életmódbeli különbségek is állhatnak, melyek megfogalmazására azonban jelenlegi régészeti adataink alapján egyelőre nincs lehetőség. A KORA BRONZKORI LELETANYAG ELEMZÉSE Bögrék A baksi településen talált leletanyag meghatározó típusát a kis fülesbögrék jelentik. Összesen 28, alapformájában egymáshoz nagyon hasonló bögre került elő (7. kép 1). A 3. gödörben 18 azonos típusú kis bögréből álló edénydepót tártak fel (7. kép 2). Az 1. gödörben egy hasonló alapforma karcolt díszes változata került elő néhány fazék oldaltöredéke mellett (5. kép 2; 55. kép 6). A 19. gödörben néhány kora bronzkori fazék oldaltöredéke mellett egy karcolt díszítésű bögre alj töredéke is megtalálható volt (27. kép 1), az 51. gödörben két kis fülesbögre egy fazékkal együtt került elő (40. kép 1-2). A 93. gödörben egy bögretöredék volt (52. kép 7). A középső bronzkori települési szint anyagába is keveredett néhány darab: az A szelvény 20-50 cm között (5. kép 1), a C szelvény északi vége 3. ásónyomban (30. kép 3) és ugyanezen szelvény aljáról (30. kép 6). A szórványleletek között egy hasonló bögre töredékét (56. kép 1) és az alaptípus díszített változatát (55. kép 7) említhetjük. 33 Tamdmányankban a Dél-Alföld kifejezés alatt az Alföld dél-mag)>arországi területét értjük. 34 Vizsgálatra alkalmas állatcsont- és kőanyag nem került elő.