A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

A bögretípus elemzésének tipológiai és kronológiai kiindulópontjául a 3. gödörben talált edénydepó szolgál. A gödörben 18, hasonló típusú kis fülesbögre volt (a gödörben más leletanyagról nincs tudomásunk). Magasságuk 8,5-11,4 cm között van; színük fekete, barnásszürke, barna, felületük fényezett. Közös formai jellemzőjük az enyhén kihajló perem és a peremből induló, az enyhe árkolással, besimítással kiemelt vállvonalra csatlakozó, keskeny szalagfül. Belső arányaik alapján két változatot lehet megfigyelni: egy rövid csonka kúpos nyakú (8. kép 1-9; 9. kép 1-2) és egy nyúltabb, hosszabb csonka kúpos nyakú (9. kép 3-9) altípust. Az első esetében a bögre vállvonala és súlypontja (legnagyobb kiöblösödése) a bögre felső harmadában van (8. kép 1-9; 9. kép 1-2), az utóbbi esetében az edény középvonalától már kissé lejjebb található (9. kép 3-9). A fenti alaptípus változatai közé sorolható az 1. gödör karcolt díszítésű bögréje (5. kép 2), az 51. gödör két kis bögréje (40. kép 1-2), a 93. gödör bögréje (52. kép 7) és két, szórványként ismert kis bögre (55. kép 7; 56. kép 1). Kissé íveltebb nyakú és legömbölyített vállú változat az A szelvény 20-50 cm között előkerült kis bögre (5. kép 1). Nem ismerjük a 19. gödörben talált karcolt díszítésű bögre pontos típusát, mivel csak a csonka kúpos alsó része maradt meg (27. kép 1). A C szelvény északi végén, a 3. ásónyomban és a C szelvényben legalul talált kis bögrék (30. kép 3, 6) formája elnagyoltan bár, de követi a fentieket. A vizsgált bögretípus peremből induló füle és belső arányai alapján eltér a Nagyrév-kultúra eddig ismert Duna- és közép-Tisza-vidéki korai, perem alól induló fülesbögréitől és korsóitól (CSÁNYI 1983, 58, 14. kép 9, 16. kép 5-6: SZABÓ 1992, LXXVI. t.). Alapvetően különbözik a Tisza jobb partján található korai Nagyrév-csoport, az ún. Kőtörés-típus formáitól (BÓNA 1963. Pl. XI. 8, Pl. XII. 1-2, 6. 9, 12) A fúlkiképzés alapján a korai Perjámos-kultúra bögréi felé mutat hasonlóságot, de összhatásában nem követi a korai perjámosi hagyományokat. Összességében a korai Nagyrév-kultúra körébe sorolhatjuk e bögréket, melyek formai előzményeit és párhuzamait a Tisza dél-alföldi szakasza mentén találhatjuk meg. A baksi, középső bronzkori leletek első bemutatásakor a kutatás az 51. gödörben talált két kis bögrét a Vatya-kultúrához sorolt leletegyüttes részeként értelmezte (GOLDMANN-SZÉNÁSZKY 1971, 263, 265, 5-6. edény). Később Horváth Ferenc ugyanezeket a bögréket az elsősorban szórványleletek alapján meghatározott Ada-csoport kerámiaanyagához közelálló típusként említi (HORVÁTH 1984, 21, 23). Véleménye szerint a típus formailag korábbinak tekinthető példányai Hajdújáráson/Hajdukovo (Yu) és feltehetően Röszkén

35 is zsugorított csontvázas temetkezések mellékleteiként jelennek meg; mindezek mellett néhány további, szórvány bögrét ismertet Ada-Moholról/Ada (Yu), Hajdújárásról/Hajdukovo (Yu) és Jánosszállásról (HORVÁTH 1984, 21, 23, Tab. VII. 1-2, 5-6, Tab. VIII. 2). A peremből induló, egyfülü bögretípus további párhuzamait a Tisza bal partján a Maros-völgyétől délre és északra egyaránt megtaláljuk. A Tiszasziget-Oszentiván határában található Óbéba-Pitvaros és korai perjámosi korú településről és temetőből szórványként több hasonló, tömzsi nyakú bögre került elő (BANNER 1928. 5. kép 6. 6. kép 5, 9-12, 14, 16). Ugyancsak ide sorolható az ószentiváni temető 31., zsugorított csontvázas sírjának mellékleteként talált bögre is (BANNER 1929,67-68, 16. kép 3). Az Aranka-értől délre fekvő mokrini temetőben a 275. sír

36 melléklete egy füles korsó volt, melynek füle bár nem a peremből indul és a magassága már a korsók körébe utalja, belső arányai alapján tipológiailag mégis kapcsolódik a baksi bögrékhez (GIRIC 1971, 172-173. Tab. LXXII. 275. 2, Tab. CIV). A Marostól északra fekvő Hódmezővásárhely-Kökénydombon 1940-ben a korai Perjámos-kultúra településére utaló leletek között, közelebbi leletösszefüggés nélkül került elő egy díszítetlen és két, karcolt díszítésű kis fülesbögre (FOLTINY 1940, 183-184, XXXIII. t. 4. 6-7, 18-19: V. SZABÓ 1997. 71, V. L 1, 4). Hasonló bögre töredéke ismert Hódmezövásárhely-Barci-rét 35 Röszkéről két, eddig közöletlen, egyszerű karcolt díszítésű bögrét őriz a szegedi miízeum (MFM ltsz. : 53.18.5., 7.J. Ugyancsak az 53.18. leltári szám alatt található néhány további, Bóna István, majd később Kürti Béla által az Óbéba-Pitvaros-csoporthoz sorolt szórvány- (BÓNA 1965, 25, Pi. V. 14-15), illetve sírlelet (KÜRTI 1974, 49, 51-60. kép). Mindezek a Móra Ferenc által Röszkén, 1928-ban feltárt három sírból származhatnak. Horváth Ferenc szerint az itt feltárt zsugorított csontvázas sírokról készült ugyan dokumentáció, de a leletek összekeveredtek (HORVÁTH 1984, 21, 51.j.). A ma rendelkezésre álló adatok csak azt valószínűsítik, hogy a kétfenti bögre is ezen zsugorított csontvázas temetkezések melléklete lehetett; a pontos leletösszefüggések ma már nem tisztázhatóak. Ugyanakkor a kevert leletanyag alapján feltételezhető, hogy a kora bronzkor 2. fázisában a Tisza völgyében érintkező Ada- és Óbéba-Pitvaros-csoportok között szoros kapcsolat lehetett. 36 A sír a leírás alapján vagy hamvasztásos vagy szimbolikus temetkezés volt (GIRIC 1971, 172-173).