A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)

Ssz A tárgy leírása. Dbsz. A lelet helye s ideje. A lelet körülményei. Az adományozó neve és lakása. Az adományozás ideje. Jegyzet. 87. Domborműves cserépdarab; kinyílt rózsát és bimbókat ábrázol. Párkányzatán mész nyoma. - Hossza fenn 11 cm., magassága 9 cm. Az egész töredék V alakú.

31 1 Cs.-Simánd U.-az. 1883. 11/29 Inv. feud. 25. D=12425 88. Bábsütő-minta töredéke, téglából. 6 cm.-es befogókkal, a [derékszög - Sz. 1.1 alakú töredéken.

32 1 Cs.-Simánd U.-az. 1883. N° 642 MF 89. Gyümölcstányér-forma. Teljesen ép, igen csínos díszítményékkel. Atm. 10 cm. Mázatlan. [a szöveg alatt a tárgy rajza

33 - Sz. 1.1 1 Erdőhegy, a Körös-medréből, 1880. U.-az. 1883. Inv. feud. 26. D= 12426 90. Féltányér mázatlan agyagból, bábsütöminta.

34 Homorú és domború díszítményekkel. 1 Cs.-Simánd U.-az. 1883. 11/67. Inv. feud. 42. 91. Cserépdarab, domború virágdíszszel.

35 Mázatlan. 1 Cs.-Simánd. 9 Török Béla 1883. Inv. feud. 43. D=12428 92. Mézeskalács-sütöminta töredéke, mázatlan cserépből.

36 Mintegy fele van meg egy körűikerített keresztnek. 1 Cs.-Simánd ? U.-az. 1883. (D= 12429) M. F. 599. 93. Agyagdíszítmény töredéke. Virágcseréptaró? [a szöveg közt a tárgy rajza

37 - Sz. I.] 1 Cs.-Simánd, Török-kert. ? U.-az. 1883. 11/29. Inv. feud. 27. D=12430 31 A töredék az aradi múzeum gyűjteményében található, egyértelműen indás, virágos diszű kályhacsempe darabja. Közöletlen. 32 Keveredésre utal e tétel esetében az utólag adott N° 642 MF leltári szám, mert a későbbi leltári számon nyilvántartott tárgy egy hag)>ma alakú kályhaszem töredékét jelöli (HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 280, 3. kép 7, 7. kép 11; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 90, Pl. XXIII, Fig. 1, 2), a jegyzékben szereplő leírás viszont nyilvánvalóan egy lapos, derékszögű háromszög alakú kályhacsempe töredékére vonatkozik. A líceumi leírással azonosítható tárgy nyomára egyelőre nem leltünk. Kályhacsempe voltát bizonyítja a lelőhelye, a líceum gyűjteményébe való kerülésének körülményei, az ajándékozás éve és személye, s az, hogy a középkori kályhacsempéket — és a kerek, tálka alakú kályhaszemeket is — könnyen összetévesztették a múlt század végén a megjelenésükben nagyon hasonló bábsütő mintákkal (MÁRKI 1892, 423, 430; MÉRI 1957, 198. 134. j.). 33 Az illusztrációs rajz és a megadott méret alapján is egyértelmű, hogy a tárgy egy késő középkori, kerek, tálka alakú kályhaszem, amely egyébként ma is megtalálható az aradi múzeum gyűjteményében (HUREZAN-SZATMÁRI 1998, 277, 1. kép 8, 6. kép 8; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 86, Pl. VIII, Fig. 1, 2). 34 A tárgy ma is megvan: egyértelműen kerek, tálka alakú kályhaszem, amelyet jéstéssel díszítettek. Közöletlen. 35 A tárgy megvan: mázatlan, sima léckerettel határolt, virágmotívummal díszített kályhacsempével azonos. Közöletlen. 36 Ez a tárgy is megtalálható az aradi múzeum gyűjteményében, s egy mázatlan, áttört előlapú kályhacsempe kisebb töredékét jelenti. Közöletlen. 37 A rajzból is egyértelmű, hogy a tárgy egy késő középkori kályhacsempe bástyadíszekkel tagolt pártázatának a töredéke, olyan bekarcolt, egymást keresztező vonalakkal, amilyenek például Nagymágocson is előkerültek (SZATMÁRI 1985, 68,1. tábla 1). Ennél is közelebbi párhuzama azonban a simándi kályhacsempének egy másik, a középkori gyulai vár területén — a mai kastélyudvarban — 1958-ben előkerült kályhacsempe-töredék (EEM ltsz. : 80.12.2 — közöletlen). Hasonlóságuk alapján az azonos műhely is feltételezhető. Márki Sándor jegyzéke segítségével a simándi tárgy is előkerült legutóbb a múzeum gyűjteményében. Közöletlen.