A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

BARBU, Mircea – HUREZAN, Pascu – SZATMÁRI Imre: Márki Sándor és az aradi líceum régiséggyűjteménye (1882-1887)

Ssz A tárgy leírása. Dbsz. A lelet helye s ideje. A lelet körülményei. Az adományozó neve és lakása. Az adományozás ideje. Jegyzet. 80. Golyóminta egy golyóval. Egyik oldalán a téglának 6, a másikon 4 golyóüreggel. Töredék. A golyót az egyik üregben találták. 2 Ugyanaz. U.-az. 1883. 81. Agyagmerítő-kanál, rövid füllel. Elég ép példány. Összes hossza a füllel együtt m.-e. 8 cm. 1 Erdőhegy, Körös-meder-ásásközben. 1880.U.-az. 1883. 82. Agyag csupornak a fúlfelé való fele. A fül alatt 5 párhuzamos karc. Köralakú aljának átmérője 3 cm. Az edény magassága 6 cm. Belül, aljánál, homorúan van alakítva. Oldalszélessége Vi cm. 1 Ugyanott. 1880. U.-az. 1883. 83. Agyag merítő edényke. Igen csínos példány; teljesen ép. Talpátméröje 2, a szájnál 5 cm. Magassága ugyan-annyi. Kézzel idomítva. Sírna, [a szöveg mellett a tárgy rajza - Sz. 1.1 1 Ugyanott. 1880. U.-az. 1883. 11/65. 84. Agyag urna, úgy látszik, virágcserép. 11V

2 cm. magas, [a szöveg mellett a tárgy rajza

29 - Sz. I.] 1 Cs.-Simánd, Török-kert, 1879. Török Béla Cs.-Simánd 1883. Inv. feud. N° 18. D=12422 85. Ugyanaz,

30 de 13 cm. magas és keményebbre égetve. 1 A 84. számúval együtt 1879. U.-az. 1883. Inv. feud. 21. D=12423 86. Gömbölydedaljú kis füles agyagedény. Magassága (a fülénél ép részen 5 cm. Szájnyílásánál, a fül helyét kivéve, körűi - csorba. Korongon, díszítés nélkül készült. 1 Erdőhegy, a Körös medréből, 1880. U.-az. 1883. 11/64. 29 A tárgyat nem találtuk meg. A rajz és a megadott méret alapján viszont egészen bizonyos, hogy késő középkori, pohár alakú kályhaszem volt. Ez azért is fontos, mert a Török Béla ajándékaként 1883-ban múzeumba került kályhatartozékok között eddig csak kupa alakú és négyszögletes szájú kályhaszemekről tudtunk (HUREZAN-SZATMÁRI 1998,279,2. kép 6-8,3. kép 1, 7. kép 2-5; HUREZAN-SZATMÁRI 1998a, 88, Pl. XIV, Fig. 1,2, Pl. XV, Fig. 1,2, Pl. XVI, Fig l, 2, Pl. XVII, Fig 1,2). Márki Sándor líceumi leltárba vételének bejegyzései ezenkívül azt is elárulják, hogy a simándi késő középkori kályhaszemek egy vagy több, különböző lelőhelyről is származhatnak - legalábbis a Török-kertből illetve a Török-pusztáról biztosan. Másrészt e leletek nem feltétlenül az 1883. évi ajándékozás évében kerültek elő, hanem annál korábban, többségében bizonyosan még 1879-ben, majd 1881-ben és 1882-ben is. Valószínű azonban, hogy a simándi tárgyak — ha nem is egyszerre —, de mégis ugyanazon lelőhelyen, a Török-kertben illetve a Török-pusztán kerültek elő. A két lelőhelynév ugyanis feltehetően ugyanazt a helyetjelenti, hiszen a leltárkönyvi bejegyzés a 84. és 85. számnál a simándi Török-kertet jelöli meg, a 103. sorszámnál pedig a simándi Török-pusztát, s ez utóbbi helyen az is szerepel, hogy a 103. sz. tárgyat a 84. és 85. számú edényekkel együtt találták. (Vö. a líceumi leltárkönyv 5, 84, 85, 87, 91, 92, 93, 101, 102, 103, 104, 105. sorszám alatt szereplő tárgyait.) A hely pedig nem lehet más, mint a mai falu középkori elődjének, a középkori oklevelekben sokat emlegetett Simánd falunak a területe. Legalábbis az itt előkerülő késő középkori tárgyak és a hely 19. század végi elnevezései — ha ugyan az nem a tulajdonos nevéből ered— erre utalnak. A lelőhely topográfiai meghatározására, azonosítására még nem került sor. 30 Ez is pohár alakú kályhaszem lehetett. Az aradi gyűjteményből Bukarestbe került, s ma is ott van. Közöletlen. (Vö. az előző jegyzetet is!)