A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

PÁVAI Éva: Templomi kegytárgyak tartozékai az ellési monostor területéről

MAGYARORSZÁGI KÉSZÍTÉSŰ TÁRGYAK Az alábbiakban ismertetésre kerülő tárgyakkal egy következő nagy témára, a limoges-i mintára hazánkban, magyar mesterek által, egyszerűbb eszközökkel és egyszerűbb kivitelben készített keresztekre térek rá. Az egyik lelet Ellésmonostorról való, jellemzően kisméretű korpusz (1. kép 4), amely 1995-ben az ENy-i toronytól kb. 5 m-re ÉNy-i irányban, kb. 30 cm mélyen, szórványként került elő. Erősen ívelt, domborított, szélein elvékonyodó rézlemez, íve az ágyékkötőnél és a karoknál elvékonyodik. H.: 10,1 cm, v.: 1-2 mm. TLM ltsz.: 97.58.2. A testrészleteket véséssel jelenítette meg készítője. Osztott koronás, nyitott szemű, előre néző, frontális tartású Krisztus (ez ugyanakkor a legegyszerűbb ábrázolási mód is). Arcának, testének részleteit szimmetrikusan ábrázolták. Hosszú haja három-három, kissé hullámos tincsben omlik le válla két oldalán. Viszonylag hosszú bajuszt visel, szakálltalan. Arca egyszerű, maszkszerű. A lemez síkjából arcának alsó fele kiemelkedik; ezt feltehetően hátulról, kalapálással alakította ki készítője. Lapos, csonka karjait vízirányosan tartja. A karok szélessége a törés vonalában 5-5,5 mm. Mindkét kart középen, a külső hajtincsektől kiindulva zegzugminta tagolja. A belső hajtincsektől a karok alá ér egy-egy ívelt vonal, amelyet a hajtincseknél egy rövid zegzugvonal (W alak), a karok mintájának magasságában pedig egy vízszintes vonal köt össze. A két ívelt vonalból indul mindkét oldalon tíz-tíz darab bordája, amely a test két oldalán egy-egy nyújtottan ívelt vonalban végződik. Sűrűn redőzött ágyékkötőjét (sz.: 2,2 cm) pont-hullámvonal díszítésű öv fogja össze. Az öv fölött kettős vonalú félkör jelzi a hasát, középen a pontszerű köldökkel. Lábai letörtek ugyan, közvetlenül ágyékkötője alatt azonban megfigyelhető a lábak csonkja, amely alapján lemérhető, hogy az egymás mellett álló lábak felső szélessége 0,95 cm volt. Karjai könyök előtt eltörtek. Maga az egész lemez hónalj magasságban 45°-os szögben hátrafelé hajlik. A korpusz ezen hiányosságai/sérülései akkor keletkezhettek, amikor letépték az őt hordozó keresztről. Az ED-RFA mérések elől, a korpusz hasán

6 és hátán készültek. Ennek alapján a hasnál (8. kép 2) a réz mellett vas, cink és kevés ólom mutatható ki, a hátsó oldal (8. kép 3) esetében a réz mellett cink van. A fenti korpusznak az eltérések ellenére is feltűnően hasonló párja (4. kép) Ellésmonostortól délre, Hódmezővásárhely-Kopáncson került elő ovális, mankós végű keresztjével együtt (KOVÁCS 1962,103). Előkerüléséről Szeremlei Sámuel ír részletesen: „A falu belterülete ... Técsi József ügyvéd földjének partos részére esik, a vasúti 89. őrháztól vezető csatorna keleti oldalától mintegy 200 lépésnyire, a N. Szabó Pál földje szomszédságában. Az itteni dombot hittak temetőnek, melyet a víz régen sem vett fel. Nev. tulajdonos szívességből innét IV. István, Imre és I Lajos királyok érmei, bronz könyvcsat, vas nyílcsúcs köpűvel, bronz gyűrű és kapocs fej áttört díszítéssel, agyag hálósúlyok, egy pár kapocs, csont és fém-lemez darabok s egy románkori bronz feszület jutottak régiségtárunkba. Az egykori templom alapja után azonban Oláh Imre tanár itt és a Szabó-féle szomszédos területen 1894. és 1895-ben hiába ásatott, mert ez alkalommal néhány jelentéktelenebb tárgyon kívül csak egy IV. Béla-féle érem került elő a föld alól. " (SZEREMLEI 1901, 369-37L 32. t.). A kereszt képét közli az 1984ben megjelent újabb, ugyancsak Hódmezővásárhely történetét feldolgozó kötet, a szöveges részben nincs megemlítve (HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRTÉNETE 1984. XV-XVI. színes kép). Az egykor feltehetően aranyozott kereszt egy darabban kivágott rézlap; ma.: 21,3 cm, sz.: 15,7 cm, TJM ltsz.: 73.22.13., ill. Gimnáziumi Gyűjtemény 888., 1875/76. Szárai ovális lemezekben végződnek, közepükön egy-egy, feltehetően a szentalakok felerősítésére szolgáló lyukkal. A korpuszt a szárak találkozásánál körré bővülő középrészre három szegeccsel erősítették fel — a két tenyéren és a térd alatt. Ugyanitt a korpusz karjai felett és alatt szimmetrikusan elhelyezett szegecslyukak vannak. (Talán fára lehetett felerősítve — (KOVÁCS 1962,103,11. kép). A szárak szélessége 2,4 cm, az alsó függőleges szár a korpusztest mögött elkarcsúsodik, ahol a szegecs a lábat átüti, már csak 1,9 cm, az ovális szárvég előtt azonban ismét visszanyeri eredeti szélességét. A lemezből kivágott, vésett vonalakkal részletezett korpusz hossza 12,1 cm, szélessége a kitárt karokkal 10,6 cm. Lábnélküli hossza 8,65 cm. Osztott koronás, egyenes tartású, nyitott szemével előre tekintő, zárt lábakkal ábrázolt Megváltó. Vízszintesen kifeszített karjai könyökben enyhén íveltek, nyitott tenyerén a hüvelykujj felfelé mutat. Az itt is szimmetrikusan ábrázolt részletek az ellesi korpuszhoz képest elnagyoltabbak, egyszerűbb kivitelűek. Haja a bal oldalon két tinccsel, a jobbon eggyel jelzett. Két vonalból álló bajsza aszimmetrikus, bordái úgyszintén. A hasat itt is kettős körív jelzi, a köldök egy pont. Alatta az ágyékkötő függőleges redőit két párhuzamos ívelt vonallal jelzett, díszítetlen öv fogja össze. A fej aránytalanul nagy az arc részleteihez képest. 6 Mérési sáv: 0-20 keV; idő: 10 sec és 1 sec. Ali,