A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

VISTY Lilla: A Gizella-kereszt ötvösszemmel

jánál szélesebb aranyszalag széleinek az első és a hátsó oldalra való visszahajtásából jutunk. Érde­kessége hogy az eredetileg egy vagy két részből álló hosszú fémlapra, melynek hossza pontosan a kereszt kerülete, a szöveg betűit az adott hosszon beosztva cizellálták, de nem vették figyelembe a kereszt szárainak vonalát követő hajtásokat. így előfordul, hogy egy-egy betű éppen a sarkok haj­táspontjára esik. Ez a még éppen maradt részeknél jól megfigyelhető (ajobb és a felső szár hajlatában lévő H és ajobb szár felső szögén látható V). Az arany fedőlapok felszerelését a hátsó ol­dalon folytatták, melyre először a középső, cizel­lált arany lapot szegeitek fel. Ennek érdekessége az alsó szárlemez rövidségére utaló toldás, melyet a cizellálás előtt, két részből úgyszólván össze­varrtak, így ezt egynek nevezhetjük. (Erre az or­namentikus minta folyamatossága utal.) Minden lemezt, a külső szélektől és a 45°-os szögben le­vágott oldalaktól eltekintve, két-három mm-rel szé­lesebbre készítettek, hogy az összeszereléskor a szögekkel való rögzítéssel a lemezek lehető legna­gyobb stabilitását érjék el, a lapok fedése nem en­gedi azok esetleges szétnyílását. Ezután a keretlemezeket készítették elő a fel­szegeléshez. Mindkét oldalon a hullámvonalas huzalok közötti sávot igazgyöngyök sora díszítet­te. Ezek nagyon vékony aranyhuzallal való felerő­sítése a lemezek felszerelése előtt kellett, hogy történjen, mivel a huzalvégeket a lemezek alatt dolgozták el. Ehhez az alapot vékony fúróval át­fúrták, a drótot alulról fölfelé áthúzták, majd azt, a gyöngyök fölfűzése után, alulra húzták és meg­erősítették. Így jártak el minden lemezen. Ezt követően, a keresztszárak találkozásához illeszt­ve, egymás után felszerelték a keretlemezeket, amiket, ha túl hosszúra sikerültek, esetenként le­mezollóval levágva rövidítettek (hátsó oldal alsó szárának bal sarka). Szegecselés mellett kis U szegeket is találunk (hátsó oldal felső szárának jobb sarka). Mind a négy szártalálkozásnál, össze­kötő elemként, egyszerű, de nagyon szép meg­oldáshoz folyamodtak: vékony aranylemezkéket szabtak le, ezeket átfúrták, gyöngyökkel díszítet­ték, és a két szárrész lemezkéi alá csúsztatva sze­gecseléssel rögzítették. Ezt követően az idetartozó drágaköveket és zo­máncokat foglalták be. A hátoldalával elkészült ke­resztet, megfordítva, puha alapra helyezve (több réteg bőr vagy textil), mely a kész oldalt védte, az előoldal felszereléséhez fogtak. Ennek folyamata az előbb leírtakkal lényegileg megegyezik. Formai, de nem lényegi különbség, hogy az első oldal középlemezét három lap alkotja: a víz­szintes szárakét egy, az alsó és a felső szárét két különálló aranylemezből készítették. A kereszt összeszerelésének legutolsó mozza­nata Krisztus és a két nőalak felszerelése volt. Ezek együttes csoportja négy szeggel lett a kereszt­re rögzítve: a Megfeszített két tenyerén és a nő­alakok két bokája között kialakított karikákon ke­resztül. Az egyes alkotóelemek elkészítése egymással párhuzamosan és néha, ha ezek a kompozícióban egymásra voltak utalva, természetesen egymást kö­vetően történhetett. Ezt példázza a Keresztre feszí­tett és az előoldal szövegének elrendezése, a zo­máncok és azok foglalatainak kapcsolata is. Sajnos az idő vasfoga a Gizella-keresztet sem kímélte, rengeteg hiányosságot és több helyütt ja­vítás nyomait észlelhetjük rajta. A javítások a le­szakadt foglalatok, a kiesett kövek pótlásában, újabb, más anyagból való szegelésben (ezek néhol az aranylemezzel reagálva sötét színű, sugaras el­színeződést okoztak) és a letépődött lemezdarabok kiegészítésében nyilvánulnak meg. Ezeket könnyű felismerni az anyag színének különbözőségéből, eltérő stílusukból. Legnagyobb sérülést, arányában nézve, az ol­dallemez szenvedte el, ennek pótlásánál sajnos a szövegrészek valószínűleg már régen nem voltak ismeretesek, különben ezeket is bizonyára újra ci­zellálták volna. Az előoldalon az alsó szár jobb alsó kőkereténél hiányzik egy nagyobb darab, me­lyet egy aranylappal pótoltak, és amire egy tokos foglalat van felszerelve (A-5/x). Egyébiránt a szár­végeket érte nagyobb sérülés, ahol több foglalat is hiányzik, melyek nagy részét pótolták (F-SZV-3, 10; B-SZV-5, 15; A-SZV-8, 14, 15; J-SZV-4, 10). A hátsó oldal keretlemezei az előzőnél hiányosab­bak, itt a javítás után is történtek sérülések. Erre a kereszt fájának előbukkanásából lehet következtet­ni: a bal és az alsó szárak találkozásánál lévő javítá­sok között (ezeket a lemezeket máskülönben olyan hosszúra szabták volna le, hogy összeérjenek) és az alsó szár bal keretének utolsó harmadánál. A kiegészítések nem egyidejűleg készültek, va­lószínű az, hogy a sima lemezdarabok egykorúak az előoldal A-5/x és az A-SZ-15, F-SZV-1 foglala­taival. Erre az arany színéből és a lemezre szerelés­ből juthatunk, mert a foglalatok utólagos felszere­lése logikátlan, egy új alap elkészítése egyszerűbb és gyorsabb, mint a lemez leemelése. Párban egy­idejűek, de más időszakból származóak az előoldal

Next

/
Thumbnails
Contents