A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

VISTY Lilla: A Gizella-kereszt ötvösszemmel

A gyöngyökkel, zománccal és kövekkel díszített kereteket — melyeket szároldalanként, a rövidebb oldalakat 45°-os szögben szabták le — a szabadon maradt felületeken nem filigránnal, hanem kétoldalról gyöngydróttal közrefogott hullámvonalas huzallal látták el. Ezek elhelyezése az előoldalon rombikus; a széles keret középvonalában elhelyezkedő drágakő-foglalatoktól sugarasan a szélekhez futó gyöngysorokat fogják közre, de a szabadon maradt felületek kitöltésére is felhasználták ezeket kis darabokban, mint az előoldal jobb szárának felső középső zománca felett, vagy ugyanennek alsó középső és attól jobbra eső zománca felett is, ami viszont a kompozíció összhatását nem zavarja meg. E lemezek keretdíszeinek — foglalatok és különféle huzalok — felépítése, az előoldal foglalatszegélyétől eltekintve, egyszerű, mértani tematikájú, melyre a háromszögek és a négyszögek szabályos váltakozása a jellemző. Minden alkotóelem helye a kezdetektől fogva, íratlan szabályt követve meg van határozva, amit lehetőség szerint be kellett, hogy tartsanak: a rombusz alakú zománcok külső sarkaihoz kőfoglalatok tartoznak, melyeket, ha nem fértek a zománclapok nagysága miatt a nekik kiszabott helyre, elcsúsztattak az oldallapok felé. A belső, középvonalra eső zománccsúcsoknál lévő kőfoglalatok helye a két oldalról csúcsaival benyúló háromszög alakú zománcok által még pontosabban volt megadva, így ezen foglalatok elcsúsztatására lehetőség alig akadt. E két oldal díszes keretét összehasonlítva újabb mértani szisztéma tűnik fel: a hátoldal keretdísze az előoldalénak a hosszanti fele; a rombuszok felezéséből háromszöget kapunk, melyek csúcsainál szintén drágakő-foglalatok láthatók. Mivel hely hiányában a kőfoglalatok itt sem mindig fértek oda az oldallap és a foglalat csúcsa közé, ezeket is eltolták kissé a zománcfoglalatok éleinek egyik irányába. Az előoldal kőszegélyének foglalatai is ritmikusan váltják egymást. A szárak találkozásától kiindulva a szárvégek felé a következő szisztéma tűnik ki: a három egyforma hosszúságú szár keretének sorrendje azonos, a szám szerint 13 foglalat formai elrendezése szimmetrikus: szögletes - 3

X kerek csepp - kerek - ovális (ez kerek is lehet) - kerek csepp - 3x kerek - szögletes. A szögletes foglalatok helyett előfordul, hogy oválisakat készítettek (F-8/13; A-4/1), vagy ezekbe ovális köveket foglaltak (B-2/1; B-3/1; A-4/25). A csepp alakú foglalatok csúcsai minden esetben a kereszt közepe felé mutatnak, a felső száron ajobb felöli 5. foglalatot utólag alakították át kerek foglalattá (F-8/5), az alaplemezen látszik az eredeti forma forrasztási lenyomata, és ajobb szár alsó keretének 9. foglalata nem csepp, hanem szögletes (J-6/9). Az alsó szár szegélye foglalatainak formai sorrendje: szögletes - 3x kerek - csepp - kerek - szögletes - kerek szögletes - 3x kerek - csepp - kerek - ovális - kerek - ovális - kerek - ovális - kerek - csepp - 3* kerek - szögletes. Két esetben hiányzik az első, szögletes foglalat, jobban mondva azok fele (F-8/1 ; J-6/1), melyek a lemezek felszerelésekor, valószínűleg utólagosan, a keretlemezek túl hosszúra való készítése miatt lettek levágva, átvágva. A Gizella-kereszt esetében a végek kihangsúlyozása azok gazdagabb díszítésével történt. Ezen lemezek, melyek három oldala a szárak széleit követi, a központ felé félkör alakban nyúlnak be a kereszt száraiba. Díszítőelemeiknek (különféle foglalatok, filigrán) elrendezése mind a négy esetben azonos: központi szerepet játszanak az emeletes-liliomos-tokos foglalatok, melyeket négy oldalról liliomos-tokos foglalatok fognak közre, a szárvégektől nézve jobb és bal oldalon nagyobb kövekkel, alul és felül kisebbekkel, négy sarkukban egy-egy kisméretű kerek, tokos foglalattal. A lemez két 45°-os sarkának kitöltésére a sarkokba levélmintás foglalatokat helyeztek, ilyenek fogják közre az alsó liliomos foglalatot is. A központi kő vonalát két széléről egy-egy tokos foglalat zárja le. A foglalatok közötti terek növényi ornamentika]ú filigránnal való kitöltése kézenfekvő, mivel az ezek közötti szabad felületek más alkotóelemeknek nemigen adnak helyet. Az idő múlásával sok kő kiesett, több foglalat is leszakadt, de ezek részletezésére később térek ki. A kereszt előoldalának központjában látható Krisztus feltűnően míves munka, az ágyékkötő vízszintes lezárása, az övrész középen lévő csomója, a középránc, mint szigorú szimmetriatengely és a részletekig precíz formák jellemzik. A fej emelt, enyhén a jobb váll felé hajlik, szemei nyitottak, a pupilla is jelölve van. A karok könyökben kissé be vannak hajlítva, csuklója vállmagasságban, kezei tenyérrel fölfelé, egyenes ujjakkal, a hüvelykujj a tenyérre hajlik. A mellrész a válltól indulva, omega formában van kidolgozva, a mellcsont feltűnő U alakú kidolgozása nem általános. A bordákat a mellrész alatt, azzal párhuzamosan kidolgozott ívek jelzik, az oldalsó bordákat két oldalról, az ívek közepétől ferdén lefelé vezető poncolással határolták el, és enyhe rovátkolással sejtették. A mellbimbók, a köldök és a mellvonal, valamint az ágyékkötő díszítése utólagos poncolás.