A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

TROGMAYER Ottó: Crux aurea reginae Giselae (Talányok és bizonyosságok)

mutathatók. A hatás természetesen az ötvösök, illusztrátorok iskoláitól, környezetüktől, ismereti szintjüktől függött. Fokozottan érvényes mindez a magyar királyok udvartartására, az ott alkotókra. Visszatérve a szegőszalag zománclapocskáira, nem tartom kizártnak, hogy olyan mester olvasztotta színeiket a tervezett rekeszekbe, aki német földön tanult, de magyar földön dolgozott. A DONATOR Bajor Gizella talán Scheyernben született 980-985 között. Apja Civakodó Henrik (951-995) bajor herceg, anyja Burgundi Gizella Konrád burgundi király (f953) lánya, ki a 10. századi Frankhon egyházi műveltségét hozta bajor földre. Bátyja, a későbbi német császár II. Henrik, aki 973-ban látta meg a napvilágot. Gizella nem sokkal lehetett több, mint tíz esztendős, amikor a magyarok nagyfejedelme, Géza fia, István számára feleségül kérette. Az eljegyzésen a helyi hagyomány szerint maga István is megjelent, ám sokkal valószínűbb, hogy előkelő küldöttség hozta a gazdag jegyajándékot. A fejedelmi frigyet hosszas diplomáciai tevékenység előzte meg szent Adalbert vezetésével és Wolfgang, Regensburg püspöke közreműködésével. Nagy valószínűséggel a tárgyalások csak Civakodó Henrik halála (995. augusztus 28.) után kezdődhettek, s egy év múltán hoztak eredményt. Az esküvőre a hagyomány szerint a bajorországi Scheyernben került sor 996 végén vagy 997 elején. Magunk úgy véljük, hogy a menyasszonyt és hercegi hozományát hajók hozták Regensburgból Esztergomba, s velük érkezett a lovagi kíséret is, mely a legenda szerint 300 lovagból és természetesen azok szolgáiból állott. Az ifjú férj mintegy 15 évvel volt idősebb csaknem gyermek feleségénél. Az ifjú pár első otthonra Nyitrán talált. A házasságot követően, Géza halála után (997) Gizella lovagi kísérete is segített Istvánnak hatalma megszilárdításában. Első gyermekük, aki talán apja nevét viselte 1001 májusában született. Második fiuk, Ottó 1002-ben látta meg a napvilágot. A harmadik fiú, Imre 1007-ben született. Nevét nagybátyja után kapta, Heinrich-Emmerich-Imre alakban. Több leánygyermekük közül csak Hedvig és Ágota nevét őrizte meg az emlékezet, utóbbi 1017 körül Edward angol herceghez ment feleségül. Mindhárom fiúgyermek fiatalon meghalt, Imre 1031-ben. A hagyomány szerint Gizella jelenléte nagyon sokat számított az ezredforduló utáni új rend kialakításában. Udvari tapasztalatai, műveltsége alapján tanácsaival támogatta férjét az új hit, a kereszténység terjesztésében, megszilárdításában, az új államrend reformjainak véghezvitelében. Gizella veszprémi udvartartásában több csodaszép szőttes, hímzés készült, lehetséges, hogy más műhelyek is működtek, közöttük talán ötvösmühely is. Gizelláról két korabeli ábrázolásunk is van, hiszen a Veszprémben hímzett paláston és a kereszten is megjelenik a királyné alakja. István halála után utódja, Orseolo Péter nem tisztelte a szentéletü királynét, megfosztotta vagyonától, és veszprémi birtokára száműzte. A pogánylázadások viharában Gizella jobbnak látta hazatérni szülőhazájába. Az Aba Sámuelt legyőző III. Henrik kíséretében, ki magával vitte a Pétertől átvett aranyos lándzsát, mely a független királyi hatalomjelképe volt, 1045-ben Passauba utazott, ahol a niedernburgi kolostor apátnőjeként 1060.(?) május hetedikén fejezte be életét. A Gizella-sír rejtélyét szívós munkával Uzsoki András oldotta meg. Ma már bizonyosak lehetünk abban, hogy földi maradványait Passauban, a Niedernburg kolostor háromhajós templomának déli szentélyében helyezték örök nyugalomra.