A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

9. Öv (16. kép 2). A Madarason eltemetett 25 férfi közül 8 viselt veretes övet, valamint egy Inf. II korú fiú (55. sír). Ezek szerkezetük szerint két csoportba, kivitelük alapján pedig további alcsoportokba sorolhatók.

31 19 férfi, 18 nő és 5 gyermek sírjában voltak övcsatok, többnyire vasból, két női temetkezésnél pedig bronzból. 1. Sok mellékszíjas öv (1. sír): Az öt szíjvégből kettőt rosszezüstből, hármat bronzból készítettek, azonos technikával. A sok mellékszíjas, díszítetlen, U alakú lemezes szíjvégekkel fölszerelt öv az avar kor első századának hosszú életű divatja. Különbséget tehetünk az e típusba tartozó garnitúrák közt a készítés technikájában — lehajló szélű vagy oldalpántos szíjvég —, a szíjvégek alakjában, arányaiban — keskenyebb, illetve szélesebb típus —, és az övön velük együtt megjelenő egyéb díszítményekben. Ezen ismérvek —- különböző súllyal — az időrend tisztázásához nyújtanak segítséget. Korhatározásra csupán a technikai megfigyelés nem alkalmas. A lehajló szélű (préselt) szíj végek korábban megjelennek, de a típus használatának végéig megvannak,

32 s a felső, bordázott pántos megerősítés kora avar hagyománya is sokáig él. A szíjvégek arányait illetően általában elmondhatjuk, hogy a szélesebbek későbbre keltezhetők, mint a keskeny szíjvéges, Szegvár típusú korai övek. A madarasival (szélesség-hosszúság indexe: 1,5) jól megfeleltethető öveken már olyan lemezből kivágott véreteket is találunk, amik az avar kor közepének jellegzetes díszei,

33 s hasonló formájú, technikájú szíjvégek a már csak három mellékszíjjal fölszerelt öveken is előfordulnak. A pontosabb kronológiai besoroláshoz a szíjvégekkel együtt megjelenő egyéb övdíszek — általában ezek vegyes összeállítású övek — valamint a leletkörülmény nyújtanak segítséget. Az 1. sír övét préselt, négyzetes ezüstveret és kerek bronzveret egészítette ki. A préselt pontdíszes négyzetes veretek használati idejét Garam Éva a tiszafüredi avar temető övdíszein elvégzett kombinációs vizsgálatok alapján a 7. század közepétől indítja (GARAM 1995, Abb. 254, Beilage 3). Az 1. sír övének legjobb analógiáit — mind a szélesebb szíjvégeket mind a négyzetes veretet illetően — az alattyáni 3. és 78. (KOVRIG 1963, Taf. l, II), cikói 247., a regölyi 70. (KISS 1984, 18, 68. t.), a leobersdorfi 252. (DAIM 1987, Taf. 146-I49),

34 valamint a tiszafüredi temető 186. (GARAM 1995, Taf. 63) sírjában találjuk. A fent említetteknél tehát a sok mellékszíjas övek legkésőbbi példányaira kell gondolnunk. Hasonló következtetést enged meg a préselt, kerek, körbefutó indával díszített veret jelentkezése is. Ilyet találunk pl. Cikó 257. sírjában (SOMOGYI 1984,18. t.). Az 1. sírban keskeny karú íj volt, ami a kora avar kor később is használt íjtípusa. A feltehetően tegezhez tartozó, kígyófej alakú csonttárgy közép avar kori jellegzetesség. Az 1. sír öve tehát átmenetiséget mutat, amenynyiben archaikus szerkezete mellett későbbi kor divatjának megfelelő díszeket tartalmaz. A fentieket jól kiegészíti az a körülmény, hogy az öv szíjvégei nem egyidősek: nyilvánvalóan nem eredetileg szerelték föl két rosszezüst és három bronz szíjvéggel. Mindezek szemléletesen mutatják a sokáig használatban lévő öv változékony, a szükség vagy a divatváltás következtében kiegészíthető voltát. Az abszolút kronológiát illetően: az öv a közép avar korral jelentkező változások után, a 7. század végén került sírba. 2. Kevés mellékszíjas öv. 2.1. Lemezes övveretekkel (23., 29., 44., 55., 67., 73-74. sír). 2.1.1. A 23. sír ezüstlemezes garnitúrájából csupán egy kettős lemezű, oldalpántos nagyszíjvég volt rekonstruálható (6. kép 5). A típus enyhén ívelt oldalú, lefele szélesedő, hegyes végű példányai a közép avar korral jelentkeznek (SOMOGYI 1984, 85) és a késő avar kor elején is használatban vannak. A forma megfelel az első öntött nagyszíjvégek alakjának. Ovális, két szíjbefogópántos bronzcsattal volt együtt az övön, ami szintén e korszak jellegzetessége. 2.1.2. Préselt, korongos övdíszekkel szerelték föl az 55. (11. kép 11), a 73. (12. kép 33) és a 74. sír (13. kép 8) övét, valamennyit koncentrikus körök (bordák) díszítik. Az övre való erősítésük két31 A különböző övtartozékokat (csatokat, bújtatókat, vaskarikákat és a kampós veretet/övzáró horgot), mivel veret nélküli öveken is előfordulnak, külön tárgyalom. 32 Pl. Jászapáti 300. (MADARAS 1994, Taf. XLI) és Tiszafüred 388. sír (GARAM 1995, Taf. 87). 33 Jászapáti 300. sír és Tiszafüred 186. sír (GARAM 1995, Taf. 73). 34 Falko Daim egy rozettás lószerszámveret sírban lelt töredéke alapján a sírt 650 előttre keltezi, de a szíjvégek és a csontos tegez analógiái ennél későbbre mutatnak.