A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

alakú gyöngy volt a nyak körül. A kisméretű, áttetsző dinnyemag gyöngyök a 7. század utolsó harmadábanjelennek meg (PÁSZTOR 1996, 49). 2. Kisméretű, átlátszó, sötétzöld és sötétkék dinnyemag alakú gyöngyök. Csak dinnyemag alakú gyöngyök négy sírban voltak. A 30. sírban kis (0,8 cm) gömbölyded, a 27., 39. sírokban valamivel nagyobb (1,2 cm) sötétkék, a 63. sírban hasonlók mellett két átlátszó, színtelen dinnyemag alakú gyöngy volt. Ezeken kívül egy szemes gyöngy, egy kocka alakú és egy borostyángyöngy díszítette az előbbi típusokból fűzött vegyes gyöngysorokat. A kora avar kor sokszínű és változatos gyöngytípusai a temetőből hiányoznak. A sírokban talált gyöngyök •— a fülbevalókéhoz hasonló és azokkal jól összevethető fejlődést mutatva mind a gyöngyök típusában, mind a gyöngysorok összetételében — a sírok relatív kronológiai besorolásához nyújtanak segítséget. A késő avar korra jellemző nagyméretű dinnyemag alakú gyöngyöket a temetőben nem találunk. 4. Bulla. A 15. sír leánykájának nyakában három szem gyöngy között henger alakú ezüstbulla feküdt (4. kép 21). A darab meglehetősen töredékes, ám a rajta lévő nyomok alapján arra következtethetünk, hogy egykor — két szélén és közepén — három abroncs fogta össze. A hengeres kapszulák már a késő császár korban széles körben elterjedtek — eredetileg profán célokat szolgálva (varróeszközt, illatszert tartottak benne) —, s közkedveltségük a bizánci időkben is megmaradt (VIDA 1995, 219, 282). A horizontálisan a nyakban függő, díszítés nélküli arany példányokat a kora bizánci időszakban, a 6-7. században használták ereklyetartóként (REALLEXIKON II, 155). Birodalmon kívüli elterjedésüknek a pogány mágikus-apotropaikus amu letthordás szokása kedvezett, s nem valószínű, hogy philakterion karakterük megmaradt.

28 A Kárpát-medencében a Tótipuszta-Igarkörrel jelennek meg, s a köznép körében elterjedő példányokat még a késő avar korban is viselik. 5. Fülesgomb. A 12. gyermeksírban (4. kép 14) lelt ezüstlemezből préselt fülesgomb jó párhuzamát nem ismerem. A tárgytípus az avar korban a 9. század előtt ritka, de nem ismeretlen. Két félből összeállított, préselt példány — szögletes testű aranycsüngő — került elő a Tihanyi téri 1. sírból (LÁSZLÓ 1941, Taf. IX. 8), ehhez hasonló a kiskörei 30., szintén közép avar sírból származó csüngő is (GARAM 1979, 13, Taf. 9). Az egyik gátéri sírban arany, síkozott gomb volt (KADA 1905. 383). Az abonyi 88. sírban többtagú rúdgyöngyökkel lelt hasonló példány már a késő avarkor végén készülhetett (ÉBER 1902. 252), s Garabonc I. 16. sírjában lévő szintén síkozott, öntött bronz gomb is a 9. századból származik (SZŐKE 1992, Taf. 4). 6. Boglár. A 40. sír préselt, gyöngysort utánzó keretű aranyozott bronz boglárpárja elveszett. Azok közé a rekesz- és filigrántechnikát préseléssel utánzó boglárok közé tartozott, amelyek a közép avar kortól terjedtek el a köznép körében a Kárpát-medencében (KÜRTI-WICKER 1991). 7. Karperec. A rombusz átmetszetű, poncolt díszű karperec — 58. sír (11. kép 29) — a késő avar kor jellegzetes ékszere (KOVRIG 1963,168; KISS 1984,146). Több példánya fordul elő pl. az abonyi (230., 253., 283. sír), alattyáni (309. és 614. sír) és regölyi (6., 25., 26., 89. sír) avar temetőkben (MÁR0TON 1904, 311, 313, 315; KOVRIG 1963, Taf. XXII, Taf. XXXIX; KISS 1984,146). Madarason a karpereccel együtt előkerült fülbevaló alapján a temetkezés a 8. század első felére tehető. 8. Gyűrű. A 80. sírban rekeszes, „gyöngydrót" keretes bronzgyűrük voltak, melyeknek belső osztás nélküli, üvegbetétes változata nem ritka az avar korban (13. kép 29). Hasonló eljárással készültek, mint az igari II. lelet (FÜLÖP 1988. 160, Abb. 6-7) és a kiskörös-vágóhídi V (3), VIII (A) sír (LÁSZLÓ 1955, Pl. IV, V) aranygyűrűi.

29 A madarasi gyűrűk üvegbetétei — ha egyáltalán voltak — nem maradtak meg.

30 28 Az avar sírokban lelt bullák gyűjtését, típusokba sorolását, illetve jellemző leletösszefüggéseit Pásztor Adrienn tanulmányában találjuk (PÁSZTOR 1986). 29 Hogy e gyűrűk bronz változatát meglehetősen hosszú ideig használhatták, arra elég néhány analógia említése: a gátéri 161. sírban kerek, nagy üveg gyöngycsüngős fülbevalóval, a 86. sírban dinnyemag alakú gyöngyökkel és másodlagosan fölhasznált, áttört, öntött bronz szíjvéggel (KADA 1905, 404; KADA 1906,148), a halimbai 173. sírban (TÖRÖK 1998, Taf. 19) dobozboglárral és ovális karikájú fülbevalóval voltak együtt. 30 Az Y alakú osztást az ozorai rekeszes boglárpár díszítéséből ismerem (GARAM 1993, No. 122, Taf. 87).