A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)
sír). A dinnyemag (63., 54. sír), illetve hasáb (27. sír) alakú hosszúkás gyöngyök csüngőként való használata és a kissé oválissá váló karika (27., 51. sír) a késő avar korban fellépő jellegzetességek. Ezeket a fülbevalókat itt csak nők viselték. E sírok elhelyezkedése, a környezetükben lévő férfisírok leletanyaga az előbbi típusnál sokkal későbbi keltezést nem enged meg. 4. Lemezgömbcsüngős fülkarika (61., 80. sír). Bronz, illetve ezüst. A 61. sírban ezüst, kis lemezgömbcsüngős, granulált díszű fülbevaló volt (12. kép 1). A korábbi nagy lemezgömbcsüngős fülbevalók közép avar kori, egyszerűsödött formája. Ormándy János a Jánoshida-típusnak nevezett arany, illetve ezüst fülbevalók katalógusát elkészítve és leletösszefüggéseket vizsgálva — aminél Szeged-Fehértó-B 82. és Dunapentele II., éremmel, illetve éremutánzattal keltezett sírjai is segítségére voltak — azok használati idejét a 7. század utolsó harmadában állapítja meg (ORMÁNDY 1995. 162). Eredetét Kovrig Ilonához hasonlóan (KOVRIG 1963, 143) a Fekete-tenger északi partvidékén és a Kaukázus előterében keresi és találja meg. Az előbb tárgyalt típus rokona a 80. sír bronz, kis lemezgömbös fülbevalója (13. kép 25). Nagy számban kerültek elő hasonló fülbevalók a zsélyi avar temetőben. A két félgömbből összeállított dísz általában közvetlenül a karikához kapcsolódik, de hengerpalást alakú tag is lehet összekötő. Az aranyból készült hasonló példányok a 7. század közepén tűnnek föl, a fejlődési sorba az ezüst és bronz fülkarikák is beilleszthetők. A közép avar korra jellemző (SOMOGYI 1984. 83). 5. Szőlőszemcsüngős fülkarika. Arany (85. sír), bronz (17., 57. sír). A szőlőszemcsüngős fülkarikák közép avar kori új fellépők a Kárpát-medencében (Igar III. lelet, Dunapentele III. sír, Iváncsa), ám ettől kezdve végig kísérői maradnak az avar temetkezéseknek, s jellemző mellékletei a gazdagabb férfisíroknak is. 16 Madarason a 85. női temetkezés mellől arany változata került elő (14. kép 2), ez volt a temető egyetlen aranymellékletes női sírja. A típus eredete a granulációs díszű lemezgömbcsüngős fülbevalókkal azonos térségbe vezet (BÓNA 1970, 251; BÁLINT 1989, Abb. 36). A női és gyereksírok fulkarikái többnyire párosak, a férfisírokban leltek a 32. és 57. sír kivételével páratlanok. 2. Varkocsszorító (15. kép 4). A 17., 23., 44. és 67. sírok fegyveres férfiai viselték. A 23. sír ezüstlemezből készített varkocsszorítói tönkrementek, csak a szorítópántok tanúskodnak meglétükről. A varkocsszorítók gyűjtését és feldolgozását Andrási Júlia végezte el szakdolgozatában. 17 Az általa formai és technológiai alapon megállapított típusok szerint az IA (téglalap alakú, préselt) illetve VI (háztető alakú) csoportokba sorolhatók a madarasi példányok. Típusok: 1. Téglalap alakú, préselt varkocsszorító (17., 44. sír). A préselt varkocsszorítók meanderszerű motívummal való díszítése meglehetősen ritka. A madarasi 44. sírhoz (10. kép 1) hasonlóan kétsoros a mintázata a csengele-feketehalmi (47. sír) példányoknak (TÖRÖK 1995, 232). Egy sorban díszítették viszont a győri 278. sír (BÖRZSÖNYI 1904. 22), a hernádpusztai 5. sír (ÉBER 1901, 307) és a kecskeméti (ismeretlen lelőhelyü) 18 hajfonatdíszeket. 19 A motívum valamennyin szétesett formában jelentkezik. Nem tartoznak a közép avar kor „első generációjának" (MA I) leletanyagához, ahol a lelőkörülmények vizsgálhatók, későbbi sírba kerülés valószínűbb. Csengelén préselt griffes, Győrben préselt S indás négyzetes övveretekkel, Madarason a széles karú íjak mellett tönkrement ólomveretekkel kerültek sírba. A 17. sír bronzlemezzel együtt préselt arany lemezes hajfonatdíszeit két sorban, gyöngysort utánzó kereteléssel, halszálkaszerű minta díszíti (5. kép 1). A halszálka és a zegzugmotívum az imént tárgyalttal ellentétben a préselt varkocsszorítók leggyakoribb dísze, egy- vagy kétsoros változatban, gyöngysorkerettel vagy anélkül. A madarasi példány legjobb analógiáit — arany- vagy arannyal együtt préselt bronzlemezből — a kunszállási 20 va16 Szabó J. Győző megállapítása szerint e típus azon darabjai idősebbek, ahol az alsó gömb a többinél nagyobb méretű (SZABÓ 1968, 45). 17 Andrási J.: Avar kori varkocsszorítók. Szakdolgozat, ELTE BTK, Budapest 1991. Kézirat. 18 Andrási J.: Avar kori varkocsszorítók. XXV. t. 56. 19 Az előbbi gyöngysort utánzó kerettel, az utóbbi kettő a többitől némileg eltérő mintájú — a kiskörös-vágóhídi 26. sír övvereteinekpontos párhuzamai. 20 Andrási J.: Avar kori varkocsszorítók. XI. t. 27.
