A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

zóin a madarasi karcolt tojáshéj díszítését látjuk viszont.

11 Viselet 1. Fülbevaló (15. kép 3). Tizennyolc nő, nyolc — fegyverrel, varkocsszorítóval vagy veretes övvel eltemetett — férfi, valamint hat gyermek viselt fülbevalót, melyek a következő típusokat képviselik: 1. Kerek, nyitott végű fülkarika. 1.1. Kör átmetszetű huzalból. Bronz (2., 12., 23., 25., 29-30., 34., 43., 65. sír) és ezüst (73. sír). 1.2. Rombusz átmetszetű huzalból. Bronz (32., 44., 62., 79. sír). A sima kerek, kör átmetszetű huzalból készült fülkarikák kronológiai jelentőséggel nem bírnak. A 12. sír egyik fulkarikáján lévő bronzpánt sem segít a korhatározásnál. A rombusz átmetszetű fülkarika (4., 32, 44., 62. sír) a fiatalabb, már késő avar kori példányok közül való (KOVRIG 1963, 162), amire a 4. sírban lelt korongolt sárga bögre, valamint a 32. és 44. férfisírok leletegyüttese (öntött szíj végek, széles karú íj) is utal. 2. Pántdíszes fülkarika. Bronz (4., 12. sír). 3. Az üveggyöngycsüngős fülkarikák a közép avar korban fellépő új ékszertípust képviselnek a Kárpát-medencében. Mivel a rajtuk megfigyelhető kisebb — folyamatos változás eredményeként létrejövő — különbségek is kronológiai jelentőséggel bírnak, célszerűnek tűnik aprólékos, altípusokra bontott vizsgálatuk. Ezen változások abszolút időponthoz való kötése bizonytalan. 3.1. Kerek fülkarika gömbölyű gyönggyel. Bronz (7., 35., 40., 42., 58. sír) és ezüst (28. sír). A kerek — kör vagy rombusz átmetszetű — karikájú, gömbölyű gyöngydíszes fülbevalóknál a gyöngyök különböző méretű és kialakítású foglalatokon (lemezes kúp-, illetve hengerpalást, egyszerű pánt) keresztül kapcsolódtak a karikához. A 7. század végétől gyakorivá váló ékszerek (PÁSZTOR 1986,128). A hosszú kúppalástos csüngő — 40. sír (9. kép 10) — csak a típus korai példányaira jellemző, a rövidebb változat viszont még a késő avar korban is használatban marad (SZABÓ 1968, 44; SZABÓ 1975. 267). Szabó J. Győző ezen megállapítását a madarasi, illetve az azóta publikussá vált ékszerek is megerősítik, de legalábbis nem mondanak neki ellent. A leobersdorfi 47. sír hasonló fülbevalóját szeriáció felhasználásával keltezte Falko Daim a közép avar korba (DAIM 1987,130). A 7. (4. kép 9) és 58. sír (11. kép 25) lengőcsüngős fülkarikái rombusz átmetszetűek. Az előbbit bordázott, az utóbbit hat síkban tört, rövid hengerpalást kapcsolta a fülkarikához. A rombusz átmetszetű karika — valamint az 58. sír (kis) dinnyemag alakú gyöngyöket is tartalmazó vegyes gyöngysora és öntött bronzkarperece — alapján már a késő avar kor elejét idézik.

12 Az ásatási napló leírása szerint az 58. sír fülkarikáiról vékony bronzlánc lógott le, ami a két fülkarikát köthette össze. E — késő antik eredetű (LÁNYI 1972. 88. Abb. 65) — fülbevalók bizánci előképei aranyból, ékköves csüngő vei készültek (ROSS 1965, No. 91), ahogy azt a 7. század végének gazdag kárpát-medencei sírleletei is mutatják. Az ozorai (GARAM 1993, Taf. 76. 85) és gyenesdiási (MÜLLER 1989, Abb. 5, 13) sírok bizánci solidusai keltezik az itt előkerülő legkorábbi példányokat. Csüngőrészük változatos kiképzésű, esetenként síkozott, gyöngysordíszes vagy egyszerű kúppalástos foglalattal.

13 Az előkelők ékszereinek a köznép körében való elterjedése nyilván még a 7. század végén elkezdődhetett. A 8. század második felére jellemző, ovális karikájú, hasáb alakú gyöngyös, egyöntetűbb forma a madarasi temetőben még nem jelentkezik. Kis bronzkarikán keresztül kapcsolódott a gyöngydísz a 35. (8. kép 23) és 42. (9. kép 18) női, valamint a 28. férfisír (7. kép 1) kerek fülkarikájához. Ezek a hengerpalást nélküli példányok nem ritkák a veretes öves, fegyveres férfisírokban sem,

14 használatuk a közép avar korra és a késő avar kor elejére jellemző. A 47. sír aranyozott fülbevalójához a kis bronzkarika és a négy forrasztott golyó alá valószínűleg nagyobb üveggyöngy illeszkedett.

15 3.2. Kerek vagy ovális fülkarika hosszúkás gyönggyel. Bronz (27., 51., 54., sír) és ezüst (63. 11 A tojásnak és díszítésének szimbolikájáról SUPKA 1937; JAKAB 1998. 12 A hasonló — kerek karikájú—fülbevalók még a nagyobb dinnyemag alakú gyöngyökkel is előfordulnak (PÁSZTOR/986,128). 13 A ozorai leánykasírban, az igari 11. leletben és Kiskör ös-Vágóhíd A (VIII) sírjában pl. síkozott palásttal, gyöngysordísszel (GARAM 1993, Taf. 85, 3; FÜLÖP 1988, Abb. 7; GARAM 1993, Taf. 48), a kiskörös-vágóhídi IV. sírban sima kúppalásttal (GARAM 1993, Taf. 50). 14 Pl.: Kisköre 134. sír, a késő avar kor elejéről (GARAM 1979, Taf. 21). 15 Hasonló fülbevalókat találunk pl. Wien-Liesing 23. (MOßLER 1975, Taf. IX), Leobersdorf 28. (DAIM 1987, Taf. 23), Kiskőrös-Pohibuj 40. (TÖRÖK 1975, 294, Fig. 3) sírjában.