A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
TÓTH Katalin: Kora bronzkori edénylelet Kecskemét-Csukáséren
ban általánosan megjelenő formák mellett egyes típusok még magukon viselik a kultúra kialakulási időszakának jegyeit, ezeken még — hol kevésbé, hol erőteljesebben —, de érződnek azok a hatások, melyek valószínűleg a Somogyvár-Vinkovci-kultúra területéről érkeztek. Kora bronzkori edény együttesek hazánk területéről A hazánk területéről eddig közölt edénydepók döntő többsége a középső és a késő bronzkor időszakából származik. Meglehetősen ritkán találkozhatunk olyan, a kora bronzkor időszakára keltezhető, ép edényekből álló együttesekkel, melyek nem sírmellékletek voltak. Noha ezek nagy részéről csak igen kevés információval rendelkezünk, összegyűjtésüket fontosnak ítéltem. Kisméretű ép edényekből álló együtteseket ismerünk a Duna és a Tisza menti telltelepek kora bronzkori rétegeiből. 23 Bóna István hívta fel a figyelmet arra, hogy a Somogyvár-Vinkovci-kultúra néhány temetkezésénél a sírok fölött, a felszíntől mindössze néhány cm-es mélységben edények és állatcsontok kerültek elő, 24 melyek halotti áldozatok maradványai lehetnek (BÓNA 1972, 6). Rétközberencs-Paromdombról az ottományi kultúra I—II. fázisába tartozó településről Kalicz Nándor említett egy edényleletet. Egy nagyméretű gödör alján húzódó árokszerű mélyedésben közel húsz edény töredékeit gyűjtötték össze. A szerző feltételezi, hogy az objektum egy raktárverem lehetett, melyet az egyik ház szomszédságában ástak a talajba (KALICZ 1970. 23-24). Zók- Várhegy en a Somogyvár-Vinkovci-kultúra településén Ecsedy István tárt fel egy lekerekített sarkú négyzet alakú gödröt, melynek falait és alját egyenesre simították. A gödör aljára 6 nagy tárolóedényt helyeztek, szájukkal lefelé fordítva. Az ásató az objektumot kultikus rendeltetésűnek tartja, feltételezi, hogy a belehelyezett edények használata számunkra ismeretlen okból tilosnak minősült az őket elrejtő közösség számára (ECSEDY 1983, 71, VIII. t. 3). Lelőhelyünkhöz legközelebb, Kiskunfélegyháza-Izsáki úton a nagyrévi kultúra egyrétegű településének egyik méhkas alakú gödrében került elő 3 ép hombár és egy fazék marhacsigolyák, egy fél kőbalta és egy szabályos ütőkő társaságában (BALOGH 1997). Kora bronzkori, egyelőre közöleti en edényleletek kerültek elő továbbá Jánosszálláson és Bakson. 25 Az edénylelet értékelése Különböző tárgyak — köztük edények — szándékos földbe helyezésével már a kerámia megjelenésének legkorábbi időszakától, azaz a neolitikumtól kezdve számolhatunk. A Kárpát-medence bronzkori edénydepóival legutóbb V. Szabó Gábor foglalkozott a Gáva-kultúra Tiszacsege-Sóskásról származó leletegyüttesének közzététele kapcsán. 26 Összegyűjtötte a Kárpát-medence edényleleteit és csoportosította őket előkerülésük körülményei, az edények elhelyezése, valamint funkciójuk alapján. 27 Az edényleleteket a kutatók igen sokféle és egymástól gyakran eltérő módon értékelik. Elhelyezésükkel kapcsolatban általában szakrális és profán motivációt különböztetnek meg. Az edényleletek értelmezését minden leletegyüttes kapcsán tehetünk általános érvényű, minden területre vonatkozó kijelentéseket a kultúra kialakulását és ennek időbeli vonatkozásait illetően. 23 Számos ép kis bögre került előBaracs-Földváron Bóna István 1962-es ásatásán, a nagy>révi kultiiraX. szintjén feltárt házrészletpadlóján (BÓNA 1991, 75, 9. kép). Tószeg-Laposhalomról már Márton Lajos feltárásából is ismerünk a nagyrévi kultúra pusztulási rétegéből származó kis korsókat (BÓNA 1980, 90, 12. kép). Ugyanezen a lelőhelyen a hetvenes években a nagyrévi kultúra XIV. szintjében feltárt ház tűzhelye melletti sekély gödörben kerültek elő ép korsók, bögrék és edénytöredékek (STANCZ1K 19S0, 73, 10. kép). 24 Gönyü, Nezsider-Neusiedl am See, Negrisori és Robajé lelőhelyeken (BÓNA 1965, 40-41, 45, 47). 25 A jánoshalmi leletegyüttes feldolgozását Kidcsár Gabriella végzi, a baksi leleteket Kulcsár Gabriella, P. Fischl Klára és Kiss Viktória közli ugyanebben a kötetben. Szíves szóbeli közlésüket köszönöm. 26 V. Szabó G: Késő bronzkori kerámiadepó Tiszacsegéről. Gondolatok a kerámia-raktárleletek problematikájához. Fiatal Őskor os Kutatók! Összejövetele. Debrecen 1997. Kézirat. A közeljövőben megjelenő kéziratot a szerző jóvoltából ismerem, szívességét ezúton is köszönöm. 27 Az előkerülési körülmények alapján megkülönböztetett temetkezésekhez kapcsolódó, de nem azok mellékleteként elhelyezett, telepen belüli gödörben vagy házban előkerült, valamint egykorit települések és temetők nyomaitól elkülönülve elhelyezett leletegyütteseket. Az edények elhelyezését megvizsgálva a következő csoportokat állította fel: fülüknél összefűzve nagyobb kupacokban előkerült edények, egy nagyobb tálba vagy urnaszerű edénybe belehelyezett kisebb edények és gúla alakú kupacban elhelyezett edények csoportja, továbbá amikor szétszórva helyezték bele a gödörbe az összetört edények darabjait. Az edénydepók funkciója alapján a finomkerámia — ezen belül az étkészlet és az egyforma edényekből álló együttes — és a tárolóedények csoportját különítette el.
