A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

MADARAS László: Újabb avar kori temetők Szentes határában

oldalán a bordák és a medencecsont között. 3. Kerek átmetszetű vaskarika (6. kép 4) a bal alkarnál. 4. Kerek átmetszetű vaskarika (6. kép 5) a bal alkarnál. 5. Egyélű, egyenes vaskés (6. kép 6) a tok és a nyél famaradványaival a bal combcsont felső végének belső oldalán. 6. Egyélű, egyenes vaskés (6. kép 7) a tok és a nyél famaradványaival a bal alkarcsont középső részénél. 73. sír (16. kép 2): T.: NyÉNy (290°). H.: 217 cm, sz.: 70 cm, m.: 51-65 cm, vh.: 170 cm. 35-45 éves férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan váza. A koponyát jobb felé fordították. A bal kéz a medencében volt. A sírgödör mindkét rövidebbik végén egy-egy lemélyítés található. Ezek mintegy 15-20 cm-re mélyednek a sírgödör alja alá. Mell.: 1. Téglalap alakú vascsat (6. kép 8) pecekkel a medence alól. 2. Egyélű, egyenes, nagyméretű vaskés (6. kép 11) a tok és a nyél famaradványaival a bal combcsont felső végének külső oldalán. 3. Vastöredékek (6. kép 9-10). 75. sír (16. kép 3): T.: NyÉNy (292°). HL 210 cm, sz.: 60 cm, m.: 90-99 cm, vh.: 145 cm. Koporsós sír. A sírgödör mindkét rövidebb végénél egy-egy lemélyedés volt megfigyelhető. A sírgödör belső vonalajelezheti a koporsót, amely 50-60 cm széles és 200-210 cm hosszú lehetett. A sírban 60 év feletti nő háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan, erősen elkorhadt váza volt. Mell.: 1. Kerek karikájú, kis gyöngycsüngős/wggó'(7. kép 1-2), a sír földjéből bontás közben került elő. 2. Korongon készült, hullámvonaldíszes, kihajló peremű, tojásdad testű edény (7. kép 3) a bal alsó lábszárcsont külső végéről. 3. Téglalap alakú vascsat (7. kép 4) pecekkel a jobb medencelapát alsó végénél. 4. Dinnyemag alakú és kásagyöngyök (7. kép 5-6) a nyakban. 5. Orsógomb töredékei a bal combcsont alsó végének külső oldalán. 6. Szerves anyag maradványai a jobb könyöknél. 137. sír: T.: NyÉNy (288°). H.: 235 cm, sz.: 78-82, m.: 55-70 cm, vh.: 183 cm. A sírgödör a láb felőli vége felé lejt. 50-60 éves férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan váza. A váz a sírgödör alja felett 10-12 cm-rel magasabb, laza, fekete kitöltésen feküdt. Mell.: 1. Téglalap alakú vascsat (8. kép 12) pecekkel a jobb medencelapáton. 138. sír: T.: NyENy (290°). H.: 125 cm, sz.: 40 cm, m.: 14—20 cm, vh.: 100 cm. 10-12 éves gyermek háton fekvő, nyújtott helyzetű és bolygatatlan váza. 139. sír: T.: NyÉNy (282°). A humuszban talált gyermeksír. A sírgödör adatai nem mérhetők. Mell.: 1. Hengeres és dinnyemag alakú gyöngyök (8. kép 13) a nyakban. 2. Szárnyas csontjai. 3. Tojáshéj maradványai a sír földjéből. 146. sír (16. kép 4): T.: NyÉNy (286°). H.: 208 cm, sz.: 55-73 cm, m.: 31^-5 cm. A láb felőli gödörvég a keskenyebb. A sírban 60 év feletti nő háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan váza volt, a koponyát bal felé fordították, vh.: 158 cm. Mell.: 1. Kerek átmetszetű, sima bronzkarikák (8. kép 14) a koponya mindkét oldalán egy-egy ilyen volt. 2. Vas láncszemek (8. kép 15), hátoldalukon textilmaradványokkal a bal felkarcsont alsó végénél. 3. Vaskés (8. kép 16) töredéke a medencénél. 4. A bal medencelapát alatt kis területen sárga, valamiféle porszerű lenyomat? 5. A pró kása- és dinnyemag alakú gyöngyök a medencénél.

10 1. sír (12. kép 1): T.: NyÉNy (348°). A sírfolt nélküli sírban 30-35 éves nő háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan váza volt. Mell.: 1. Vaspánt (3. kép 1) famaradványokkal a bal medence mellett. Valószínűleg faedény peremét merevítette. 2. Bronzlánc (3. kép 2) a bal felkarcsont közepének külső oldalán. 3. Vastöredékek (3. kép 3) a medencében. 4. Bronzkarika (3. kép 4) a bal medencelapáton. 5. Színes szemes gyöngyök (3. kép 5) a nyakban, s néhány szem a medence táján is előkerült. 6. Vaskés töredéke a bal felkarcsont közepén, annak külső oldalán. A RÉGÉSZETI JELENSÉGEK ERTEKELESE Szentes és környéke 567—568-tól az Avar Birodalom központi területéhez tartozott (MADARAS 1991, 11-18; LISKA 1997).

11 Nem változtatott ezen a 670/680-as második avar betelepedés sem, legfeljebb a terület jelentősége csökkent valamelyest, ám a népesség sűrűsége nem hogy csökkent, hanem nőtt a 8. században. Megállapításainkat alátámasztja a korszak temetőinek értékelése (MADARAS 1999) akár a korai avar kort, akár 670/680-as honfoglalás utáni korszakot vizsgáljuk. A két korszak között szoros kapcsolat, sőt átjárás is van. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy az új népesség nem irtotta ki a már korábban helyben lakókat, az itt talált népesség asszimilálódott, részese lett az új nép, a griffes-indások etnogenezisének.

12 9 Az ásató véleménye szerint lehet akár textil, festék, esetleg valami, amire felfűzték a gyöngyszemekel. 10 Talán tarsoly lehetett. A leletek mosása során mindez megsemmisült. 11 A fenti két munka minden korábbi irodalmat felsorol, érint és értékel. 12 Kitűnő példa erre a Szegvár-Szőlőkalja nevű temető leletanyaga. A feltárását Hegedűs Katalin végezte el, s ő is adta első értékelését (HEGEDŰS 1980, 110-120).