A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori edénylelet Kecskemét-Csukáséren

bathely, Körmendi úti kavicsbánya lelőhelyen (KÁROLYI 1975, 170, I. t. 2). Szinte teljesen megegyezik az 1. (3. kép 1; 6. kép 1), 3. (3. kép 3; 6. kép 4), 10. (3. kép 6; 9. kép 1) és 13. számú (3. kép 8; 9. kép 4), viszonylag magas, enyhén ívelten csonka kúpos nyakú, kettős csonka kúpos testű, lekerekített hasvonalú, egyenes aljú kis korsó formája. Mindössze annyi a különbség közöttük, hogy a 13. számú hasvonala kevésbé, a másik háromé erősebben lekerekített. Hasonló az előzőekhez a 2. (3. kép 2; 7. kép 1) és 6. edény (5. kép 3; 6. kép 3), bár nyakuk kissé vastagabb és a hasvonaluknál erősebben kiszélesednek. Hasonló formák meglehetősen széles körben jelennek meg a kora bronzkor I. fázisának végén és II. fázisában. Fellépnek a Makó-kultúra késői időszaka (Budapest-Aranyhegyi út — KALICZ-SCHREIBER 1994, 40. Abb. 3. 4), a nagyrévi kultúra (Tószeg-Ökörhalom — BÓNA 1963, 12. Pl. II. 7, 11; Tószeg-Homoklaposdűlő — BÓNA 1963. 12. Pl. VI. 10; Kiskunhalas környéke — TÓTH 1998, 61, 12. kép 2), a Harangedény-kultúra (Budapest-Békásmegyer — KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998. Abb. 4. 5) és a Somogyvár-Vinkovci-kultúra (Börzönce — BONDÁR 1995. Fig. 12; KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998. Abb. 8. 8, 17) lelőhelyein. Figyelemre méltó all. számú (3. kép 4; 9. kép 5) rövid, csonka kúpos nyakú, kettős csonka kúpos testű, erősen kiszélesedő, az eddigieknél kevésbé lekerekített hasvonalú edény formája.

14 Pontos párhuzamát nem találtam, a hasonló típusok előfordulásával érdemes kissé behatóbban foglalkozni. Valamelyest hasonló, de lekerekítettebb hasvonalú és nagyobb ívű szalagfüllel ellátott korsót ismerünk a Harangedény-kultúra temetőjéből Budapest-Békásmegyerről (KALICZ-SCHREIBER-KALICZ 1998, Abb. 7. 6). Arányaiban és formájában emlékeztet rá két Sövényháza-Kőtörésről származó korsó (BÓNA 1963, 15, Pl. XII. 2. 6), de ezek jóval nagyobb méretűek és nyakuk kissé íveltebb. Hasonló, bár fúl nélküli formát ismerünk a Somogyvár-Vinkovci-kultúra Börzöncén feltárt településéről (BONDÁR 1994. 10, Abb. 2. 4).

15 A legtöbb hasonlóságot mutató példányok a Somogyvár-Vinkovci-kultúra Vinkovci (DIMITRIJEVIC 1982, Abb. 5. 2) és Gradina (TASIC 1984, 21. Taf. IV. 11) lelőhelyén kerültek elő. Ezek formája szinte teljesen megegyező, az eltérés mindössze annyi, hogy fülük a peremből indul és nagy ívű. Az analógiák alapján úgy tűnik, hogy a forma leginkább a Somogyvár-Vinkovci-kultúrához kapcsolódik.

16 Az ENy-i edénycsoport edényeinek párhuzamai Az ÉNy-i edénycsoport edényeit a gépek erősebben megrongálták, töredékesebbek az előzőeknél.

17 Méret tekintetében ugyan némileg változatosabb képet mutatnak — magasságuk 12,4 cm és 18,7 cm között változik — de kisebb eltérésektől eltekintve az eddig megismert formákat képviselik. A 4. számú edényhez hasonlóan a 17. számú (3. kép 7; 10. kép 4) is az ún. ökörhalmi típusú korsót képviseli, csak jóval nagyobb méretben. A kisméretű korsók közé sorolhatjuk a 16. és 19-21. edényt.

18 A 20. (5. kép 7; 7. kép 2) és 21. edény (5. kép 4; 10. kép 3) formája teljesen megegyezik az 5. számú edényével, sőt a 18. (4. kép 6; 7. kép 3) is ugyanezt a formát képviseli, csak nagy méretben.

19 A 19. edény (5. kép 5; 10. kép 2) annyiban tér el tőlük, hogy alsó része az alja felé ívelten behúzott. Ennek párhuzamai is zömében a nagyrévi kultúra leletei között kerülnek elő, többek között TószegÖkörhalomról (CSÁNYI 1983, 46, 13. kép 5; BÓNA 1963, Pl. in. 2), Szandáról (BÓNA 1963,12, Pl. ív. 2) és Kiskőrösről (BÓNA 1963, 13, Pl. vili. l), azonban hasonló korsók elszórtan a Dunántúl Ny-i részén is fellépnek, pl. Nagykanizsa környékén (BÓNA 1963, 13, Pl. VIII. 12; KALICZ-SCHREIBER 1989, Abb. 5). A 14. és 1 5. számú edény közepes méretű, nyakuk ívelten csonka kúpos, alsó részük fordított csonka kúpos. Formájuk hasonló, a különbség annyi, hogy a 14. edény (5. kép 1; 8. kép 1) nyaka kissé alacsonyabb, a 15. edény (4. kép 2; 9. kép 3) alsó része pedig az alja felé enyhén behúzott. Jellegzetes, hogy 14 A 9. edénynek (5. kép 6; 8. kép 2) csak rövid, csonka kúpos nyaka és öblösödővállrésze maradt meg. A nyaka hasonló all. számú edényéhez, de formáját nem ismerjük. 15 Az ásató a lelőhelyet a kultúra fiatalabb fázisába sorolja (BONDÁR 1994, 12). 16 Ezt támasztja alá a sövényháza-kőtörési korsókkal fennálló rokonság is. Többen utaltak már arra, hogy a Sövényháza-Kőtörésről származó leletek (BÓNA 1963, Pl. XII. 1-7) nem tartoznak egyértelműen a nagyrévi kultúrához, hanem bizonyos szálakkal a Somogyvár-Vinkovci-kultíirához kapcsolódnak (CSÁNYI 1983, 59, V. SZABÓ 1999, 55). 17 Ennek oka az lehet, hogy a mai felszínhez viszonyítva kissé magasabban helyezkedtek el. Mindössze négyet lehetett közülük kiegészíteni, a 14-15., 19. és 22. számú edényt, azonban kiegészíthető voltuk ellenére ezekből is nagyobb részletek hiányoznak. 18 A 16. számúnak (5. kép 8; 9. kép 2) csak a peremrésze maradt meg, így pontos formáját nem ismerjük. 19 Analógiáikat az 5. edény kapcsán már bemutattam.